Bejegyzések

Megtudhattuk, hogy idén milyen ellenőrzések várhatók a NAV-tól

/in /by

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az általa végzett hatósági ellenőrzéseket a minden évben kötelezően kihirdetett Ellenőrzési Tervben foglaltak alapján folytatja le.

A NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján a Belső Ellenőrzési Főosztály készíti el és tartja karban a NAV stratégiai tervdokumentumaival összhangban álló, kockázatelemzéssel alátámasztott, a NAV elnöke által jóváhagyott éves Ellenőrzési Tervet.

Az idei évre vonatkozó Ellenőrzési Tervről szóló tájékoztatóját a NAV március folyamán tette közzé a honlapján.

Előzetesen fontos megemlíteni, hogy 2023-ban kiemelt ellenőrzési téma lesz a cégcsoporton belüli ügyletek-, a transzferár-, és a vámérték vizsgálata.

A vámérték kapcsán különösen fontos, hogy annak meghatározása a Vámkódex szabályainak figyelembevételével, a vámérték-megállapítási módszerek sorrendjének betartásával történjen a vámkezelés során. Fontos továbbá az utólagos áreltérések megfelelő kezelése, illetve a tényleges pénzmozgással nem járó ügyletek esetén a vám alapjának helyes meghatározása, mivel ezen a területen gyakran talál hibát a NAV az ellenőrzések során.

A NAV tájékoztató elején kiemelik, hogy a jogkövető adózók továbbra is támogatásra számíthatnak a NAV-tól a kisebb hibák javításában. A támogató eljárás tehát változatlanul részét képezi az ellenőrzési stratégiának.

A NAV az idei ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordít majd az olyan területekre, mint

  • az építőipar,
  • a számítástechnikai termékek kereskedelme,
  • a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem,
  • a zöldség- és gyümölcskereskedelem,
  • az online értékesítések,
  • az „adózatlan” jövedéki termékek forgalma.

Ezen kívül az idei évben az alábbi új tevékenységek kerülnek a NAV figyelmének fókuszába

  • étrendkiegészítő forgalmazás,
  • tüzelőanyag forgalmazás,
  • klíma értékesítés és -szerelés,
  • marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás.

Továbbá az idei évben új ellenőrzési témaként jelenik meg a cégcsoporton belüli ügyletek vizsgálata, melynek során a kapcsolódó vámérték helyes megállapításának kiemelt jelentősége van a vámkezelés során.

A kiemelt- és nagy adóteljesítményű adózók kötelező ellenőrzése 2023-ban is meghatározó jelentőségű lesz. Ezeknek az adózóknak a nagymértékű létszám- és forgalomváltozása ezen kívül további ellenőrzést is generálhat. Ezen adózók kapcsán elsősorban a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglaltak, a cégcsoporton belül gyártást végző veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók, és a kapcsolt vállalkozások közötti hitel- vagy más egyéb pénzügyi ügyletek transzferár szempontú ellenőrzésére koncentrálnak.

A tavalyi NAV ellenőrzések kiemelt témája volt az autóipari transzferárak ellenőrzése. Ennek során a hiányos, nem aktuális dokumentáció gyakori hiba volt, ezért idén még fokozottabb ellenőrzések várhatók ebben a témában.

2023-ban továbbra is kiemelt ellenőrzési téma lesz a számlázási láncok felderítése, a hatósági rendszerekben látható eltérések vizsgálata, valamint a NETA-köteles terméket gyártók ellenőrzése. Ezzel kapcsolatos újdonságként a számlázási lánccal érintett ügyletek esetén a NAV figyelemfelhívó tájékoztató leveleket fog kiküldeni az adózók partnerei részére.

A fentieken kívül az alábbi témák továbbra is a NAV ellenőrzéseinek előtérben vannak

  • az Unióból és harmadik országból behozott, belföldön forgalomba helyezett új gépjárművek utáni regisztrációs adó- és áfa fizetés ellenőrzése,
  • az importnál jelentkező alulértékelések-, valamint a vámérték valódiságának a feltárása,
  • az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése,
  • a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása,
  • a hazai és a nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások-, és tilalmak következetes érvényesítése.

 

Készítette:

Varga Péter szakértő

Import áfa önadózási engedély

/in /by

 

Az áruk 3. országból történő importálása és szabadforgalomba bocsájtása esetén alapesetben az áfát a vámhatóság állapítja meg. Ennek értelmében a megállapított áfatartozás összegét a hatóság közli az adóssal és a közölt tartozást meghatározott határidőn belül szükséges befizetni a NAV adóbevételi számlájára. A nagyobb importforgalmat bonyolító gazdálkodók számára az importáfa mértéke és annak finanszírozása jelentős anyagi ráfordítással járhat. Ezért a fizetőképességi problémákkal rendelkező vállalkozás korlátozottan vagy nehézkesen képes az őt terhelő áfa fizetési kötelezettségek teljesítésére. Ezt a problémát általában úgy oldják meg a gazdálkodók, hogy a vámeljárások során közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg a vámkezeléssel. Ebben az esetben a követett képviselőt terheli az áfa fizetési kötelezettség és a megbízó nyilatkozata alapján az áfa levonásba helyezése is a képviselőt illeti meg. Az áfa finanszírozása érdekében alkalmazott közvetett képviselő kiszolgáltatottságot eredményezhet a gazdálkodók számára. Hiszen a közvetett képviseletet kevés szolgáltató vállal a kockázat miatt, ennek köszönhetően az ilyen szolgáltatást végző gazdálkodók száma is jelentősen kevesebb a piacon, mint a közvetlen képviseltet ellátó gazdálkodnak. A szolgáltatást igénybe vevőjének ez azt eredményezheti, hogy nehezen tud másik szolgáltatót találni az elképzeléseinek megfelelő konstrukcióban. Mindemelett a képviselő jól tudja, hogy a megbízónak szüksége van rá az áfa finanszírozása miatt. Ezért javarészt olyan feltételeket és/vagy díjszabást alkalmaznak, amely a megbízó számára nem kedvező és nagyon költséges.

Felmerülhet a kérdés, hogy az áfa finanszírozásának megoldására létezik-e a közvetett képviselő igénybevételétől eltérő megoldás?   A válasz: IGEN!

Sokak számára ismeretlen lehet az úgynevezett „importáfa önadózási engedély”, pedig megoldást nyújthat a közvetett képviselő kiváltására. Az engedély birtokában a gazdálkodóknak nem kell a szabadforgalomba bocsájtás során megállapított áfatartozást befizetnie a hatóság részére. Ebben az esetben a határozaton a vámhatóság feltűnteti az áfa összegét tájékoztató jelleggel, melyet a későbbiekben áfabevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni és egyidejűleg azt levonásba helyezni.

Ki kaphat ilyen engedélyt és milyen feltételekkel?

Több lehetőség is van arra, hogy egy gazdálkodó önadózói engedély birtokosa lehessen. Az alábbiakban különállóan mutatjuk be a különféle lehetőségeket.

  1. Alanyi jog

Vannak olyan gazdálkodók, akiknek alanyi jogon jár az áfa önadózási engedély (amennyiben azt kérelmezik). Ehhez az adóalanynak rendelkeznie az alábbiakban felsorolt uniós vámkódex szerinti engedély/tanúsítvány közül valamelyikkel:

    1. AEOC vagy AEOF
    2. „Helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra” vagy „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába”, illetve
    3. „Önértékelésre” vonatkozó engedély

Az említett engedélyek bármelyikének birtokában a gazdálkodó alanyi jogon jogosult kérelmezni az áfa önadózói engedélyt. Ilyen esetben a hatóság a gazdálkodó jogosultságának további vizsgálata nélkül, automatikusan megadja az engedélyt. A kiadott önadózói engedély ebben az esetben a visszavonásáig érvényes.

  1. Egyéb eset

Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a fentiekben említett engedélyek közül egyikkel sem, lehetősége van arra, hogy kérelmezze az önadózói engedélyt. Ebben az esetben az alábbiakban látható feltételeket kell teljesítenie:

Feltétel 1

  • Igazolt fizetőképesség (igazolnia kell, hogy olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett).

Feltétel magyarázata:

Ebben az esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy

    • a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás
    • a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalához vagy kiviteléhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek. Továbbá a rendelkezésre álló adatok és információk alapján igazolja, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak az üzleti tevékenység típusára és volumenére tekintettel, hogy nettó eszközállományának értéke nem negatív, csak amennyiben finanszírozhatóak.

Feltétel 2

  • A vámjogszabályok és adószabályok betartása- fedhetetlenség.

Feltétel magyarázata:

Ez a kitétel akkor teljesül, ha a kérelmező az elmúlt három évben nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat és az adószabályokat, és nincs nyilvántartásban gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmény.

Egyéb feltételek

  • a kérelmezőnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (pl.: alanyi adómentesség)
  • a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, a kérelmező közösségi és 3. országos adómentes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértékeként megtérített összege eléri vagy meghaladja:
    • a belföldi összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített (adó nélkül számított és éves szinten göngyölített) összeg 67%-át, de legalább a 10 milliárd Ft-ot, vagy
    • a 20 milliárd Ft-ot

Amennyiben a gazdálkodó az „egyéb eset” szerint kérelmezi az önadózói engedélyt, a kérelmet adott év szeptember 30-ig kell benyújtani. A kiadott engedély a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapig érvényes, melyet minden éven újra lehet kérelmezni.

A fentieket összegezve tehát érdemes megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy import áfa önadózási engedélyt kérelmezzen és ezáltal kitudja váltani a közvetett képviselő igénybevételét vagy csak csökkentse az áfa fizetésre ráfordított költségeit. A fentiekkel kapcsolatos engedély megszerzésében, vagy egyéb kapcsolódó kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

 

Készítette: Simon Klaudia

Szakértő

Változás az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásban

/in /by

2019 novemberében lépett életbe az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, amely a következő 5 év folyamán fokozatosan bontotta le az Európai Unió és a dél-kelet ázsiai ország kereskedelmében felmerülő import vámokat.

A preferenciális származás igazolása ezidáig kizárólag származási nyilatkozattal volt lehetséges, amelyet 6000 EUR értékhatár alatt bármely uniós vagy szingapúri exportőr, ezen értékhatár felett pedig csak az elfogadott exportőri engedéllyel rendelkező EU-s gazdálkodók és a hazai rendelkezéseknek megfelelő és egyedi azonosítóval rendelkező, szingapúri gazdálkodók állíthattak ki.

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság Közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás Vámügyi Bizottságának 2022/1. sz. Határozata értelmében, 2023. január 1-gyel az EU Szingapúrt is bevonja a REX rendszerbe, azaz ettől az időponttól kezdve az EU-s gazdálkodók már nem az elfogadott exportőri engedélyük alapján, hanem csak a regisztrált exportőri regisztrációjukkal tudják a 6000 EUR-nál több származó terméket tartalmazó szállítmányaik esetében az EU-s származást igazolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy REX regisztrációhoz kell folyamodniuk azoknak a gazdálkodóknak, akik ilyet még nem kértek más REX rendszeres, például japán, kanadai vagy angol exportjaikhoz. Ezzel tudják biztosítani a gazdálkodók, hogy a kereskedelmi partnereik az import vámkezelés során preferenciális vámtétel vehessenek igénybe. 6000 EUR alatt regisztáció nélkül is igazolható a származás.

A szerződő felek a jegyzőkönyvben további kisebb változásokat is eszközöltek, például az exportőr, gyártó fogalmának pontosítása abban az esetben, ha alvállalkozót vesznek igénybe, vagy a listás szabályok vámtarifaszámait hozzáigazították a legfrissebb Harmonizált Rendszerhez.

A REX rendszerről bővebben az Európai Bizottság oldalán tájékozódhatnak, illetve szakértő kollégáink is szívesen segítenek.

Készítette: Gombás Otília szakértő

Jelentős változások februártól a jövedéki törvényben

/in /by

 

Februárban jelentős változások lesznek a jövedéki törvényben, amely számos gazdálkodót érinthet. Többek között változnak az adatszolgáltatási, engedélyezési, nyilvántartásba vételi, biztosítéknyújtási, visszaigénylési és szállítási szabályok.

A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényben), a Magyar Közlöny 2022. évi 209. számában (az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvényben), valamint a Magyar Közlöny 2022. évi 219. számában (a 26/2022. (XII. 28.) PM rendeletben) 2023. február 13-i hatállyal jelentős változások kerültek kihírdetésre a jövedéki jogszabályok tekintetében.

A változások egyik része a dohánygyártmányokkal, pontosabban a hevített termékekkel kapcsolatos. A főleg a fiatalok körében egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek jövedéki adóköteles termékké válnak, összhangban azzal, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása is szigorú szabályokhoz van kötve.

A változások másik – jelentősebb – része az Egyszerűsített Kísérőokmány (EKO) elektronizálásával kapcsolatos. Az EKO jelenleg papír alapú és a tagállamok közti adózott termékszállítások során kíséri az árut. Az Uniós jövedéki irányelvnek történő megfelelés érdekében ezt az okmányt integrálni kell az uniós számítógépes rendszerbe. Ezáltal az EKO adatai bekerülnek az EMCS rendszerbe (Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer), amely lehetővé teszi, hogy az adózatlan termékek szállításához hasonlóan, a szabadforgalomba lévő termékek tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását is nyomon tudja követni a hatóság. Az e-EKO 2023. február 13-i bevezetésének számos hatása lesz a jövedéki szabályozásra és a folyamatokra. Többek között új engedélytípus kerül bevezetésre, a meglévő engedélyek szabályai átalakulnak, valamint változnak a biztosítéknyújtás, a bizonylatolás és az adatszolgáltatás szabályai is.

A hatályba lépő változásról részletesebben az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:

https://adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Igy_valtozott_a_jovedeki_torveny_februartol_906RGS#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201711_adozonauser

Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a  e-mail címen.

Készítette:

Varga Péter szakértő

 

Fizetendő vám csökkentése autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens kérelmezése útján

/in /by

Azoknak az uniós vállalkozásoknak, akik EU-n kívüli gazdálkodókkal is folytatnak import kereskedelmet, biztosan nem ismeretlen jelenség az, hogy az import vámkezelés során felmerül vámfizetési kötelezettségük. A vámfizetés mértékét több tényező is befolyásolja, ilyen tényezők lehetnek az áru értéke, a fuvarparitás, a behozatal időpontja, a vámtarifaszám és az ahhoz tartozó vámtétel, továbbá az áru származása. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy lehet-e valamelyik tényezőt befolyásolni, ezáltal a fizetendő vámot csökkenteni?

Amennyiben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, láthatjuk, hogy a jogalkotó meghatározott feltételek teljesítése esetén biztosít kedvezményeket, melyek segítségével mérsékelhető a felmerülő vámtartozás. Az egyik effajta kedvezmény lehet az úgynevezett autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens.

Ebben a cikkünkben bemutatjuk ezeknek a kedvezményeknek a főbb ismérveit, melynek segítségével eldöntheti, hogy van-e lehetősége ilyesfajta kedvezmény kérelmezésére.

Szerződéses vámtételek, vámkontingens és autonóm vámfelfüggesztés

Egy harmadik országból származó termék importálása során a Közös Vámtarifa határozza meg azt, hogy milyen vámtétel vonatkozik az adott árura. A Közös Vámtarifa I. mellékletének 3. oszlopában van az megjelölve, hogy alapesetben az adott termék vámtarifaszámához milyen vámtétel tartozik. Ezt az úgynevezett szerződéses vámtételt kell alkalmazni, ha harmadik országból importál árut a gazdálkodó. Vannak azonban olyan mezőgazdasági és ipari termékek, melyeket az Európai Unióban nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem tudnak előállítani ahhoz, hogy kielégítsék a szükségleteket, így az említett termékek kínálata a harmadik országokból származó behozataloktól függ. Ezért az ilyen termékek vonatkozásában az Unió autonóm vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst tesz lehetővé, melynek eredményeként a szerződéses vám helyett lehet egy kedvezményes (alacsonyabb mértékű) vámtételt alkalmazni.

Bár nagyon hasonló az említett vámfelfüggesztés és vámkontingens, a kedvezmények közötti lényegi különbség az, hogy a kontingenseket meghatározott mennyiségekre biztosítják, míg a vámfelfüggesztések nincs mennyiségi korlátja.

Jelenleg is számos ilyen autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens van hatályban. Ezeket bármely importőr igényelheti az import eljárás során.

Amennyiben egy termékre autonóm vámfelfüggesztést vagy kontingenst léptetnek életbe, az nem írja felül és váltja fel a már meglévő szerződéses vámtételt, hanem ezek párhuzamosan megmaradnak és alkalmazhatóak. Ezért fontos azt kiemelnem, hogy az autonóm vámfelfüggesztés és a vámkontingens kedvezménye nem jár automatikusan az import vámeljárás során, hanem a kedvezményekre vonatkozó igényüket az importőröknek a vámárunyilatkozat meghatározott rovataiban jelezniük szükséges. Amennyiben az említett rovatokban nem történik meg a jelzés, automatikusan a szerződéses (kedvezmény nélküli) vámtételt veszi figyelembe a hatóság és az alapján szabja ki a vámtartozást.

Új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezése

Abban az esetben, ha az importált termékhez jelenleg nincs hatályban autonóm vámfelfüggesztés vagy vámkontingens, az Európai Unió lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezésére.

A kérelem pozitív elbírálásához számos feltételnek meg kell felelni, a feltételek teljesülését minden termék tekintetében külön érdemes vizsgálni. Ahhoz, hogy mérlegelni lehessen a kérelmezés lehetőségét, szeretnék kiemelni néhány ilyen feltételt:

  • Kizárólag olyan áruk tekintetében lehet kérelmezni, amelyeket nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítanak elő az Európai Unióban.
  • Az áru (amelyre a vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst kérik) nem tartozik kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá. Kizárólagos kereskedelmi szerződés alatt bármely olyan megállapodást értünk, amely megakadályozza, hogy a kérelem tárgyát képező árut a kérelmezőn kívül más vállalatok is importálják az EU-ba.
  • A kontingens vagy vámfelfüggesztés miatt kieső vámbevétel értékének meg kell haladnia az évi 15.000 eurót. Ez azt jelenti, hogy annak az összegnek, amit a gazdálkodó megtakaríthat a kontingens vagy vámfelfüggesztés által, meg kell haladnia az évi 15.000 eurót.
  • Kizárólag olyan árura nyújtható be, amely a behozatalt követően feldolgozásra kerül (alapanyagok, alkatrészek, stb.), tehát kiskereskedelmi értékesítésre közvetlenül alkalmas késztermék, vagy olyan áru amely a behozatalt követően további feldolgozásra, beszerelésre nem kerül, nem jöhet szóba.

Minden évben kétszer (januárban és júliusban) módosítják és egészítik ki az autonóm felfüggesztésre és a vámkontingensekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért az új termékekre vonatkozó kérelmeket az alábbiakban meghatározott határidőn belül kell benyújtani:

  • a január 1-től alkalmazandó intézkedések esetében előző év február 28-ig;
  • a július 1-től alkalmazandó intézkedések vonatkozásában előző év augusztus 30-ig.

A jóváhagyott vámfelfüggesztések és vámkontingensek az áru származásától függetlenek, tehát bármely országból származó termékre alkalmazhatóak. Fontos továbbá, hogy a kedvezményt bármely EU-n belüli cég használhatja függetlenül attól, hogy eredetileg ki volt a kérelmező.

A vámfelfüggesztések rendszerint 5 évig érvényesek, míg a vámkontingensek felülvizsgálatára évente kerül sor.

A fentieket összegezve érdemes tehát megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy jelentkezik-e az import forgalmukban olyan termék, melyre vámkontingenst vagy autonóm vámfelfüggesztést lehet kérelmezni, hiszen jelentős összeget tudnak ezáltal megtakarítani. Ahogyan már említettem, számos feltételnek meg kell felelni a kérelmezés során, viszont azt bátran kijelenthetem, hogy nem elérhetetlen egy ilyen kedvezmény megszerzése, hiszen számos ügyfelünknek segítettünk már a kérelmezésben és abban, hogy megkapja a kívánt kedvezményt.

A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

Készítette: Simon Klaudia szakértő

Változás az olasz csomagolási előírásokban

/in /by

2023. január 1-től Olaszországba – bizonyos kivételekkel – csak olyan csomagolóanyagban küldhető áru, amelyen fel van tüntetve a 129/97/EC rendeletben meghatározott újrahasznosítási kód (pl. PP 5, PET 1, PAP 21, FOR 50). A kötelezettség minden kézzel különválasztható csomagolást érint az elsődleges csomagolástól egészen a raklapig.

A megfelelő kód feltüntetése mellett a magánszemélyekhez eljutó csomagolásnak a hulladékgyűjtés módjára vonatkozó olasz instrukciókat is tartalmaznia kell.

A 2022. december 31-ig piacra került, jelölést nem tartalmazó csomagolóanyagok a készletek kimerüléséig felhasználhatók (ha bizonyítható, hogy korábban lett vásárolva).
Viszont új csomagolóanyag vásárlásánál célszerű már a rendelésnél felhívni a beszállító figyelmét, hogy jelöléssel ellátott csomagolóanyagot szállítson.

Ha valamilyen okból (fizikai vagy technológiai korlátok) nem lehetséges a környezetvédelmi jelölés feltüntetése a csomagolóanyagon, akkor az információ digitális úton, etiketten, szállítási dokumentáción is továbbítható, vagy ha ez sem lehetséges, a csomagolóanyag-gyártó vagy -kereskedő cég weboldalán is feltüntethető.

A szankció 5.200-40.000 EUR-ig terjed és elvileg az ügylet összes szereplője büntethető, nem csak a csomagolóanyag-gyártó. Továbbá az olasz vevők várhatóan átterhelik beszállítóikra az esetleges büntetést.

Az új olasz kötelezettséggel kapcsolatban tanácsadó kollégáink a e-mail címen. Szívesen állnak rendelkezésre.

Gombás Otília szakértő

Bejelentési kötelezettség szeptember 10-től energiahordozó nyersanyagok és termékek kivitelére

/in /by

Új regisztrációs kötelezettségük keletkezett 2022. szeptember 10-től az energiahordozó nyersanyagokat és termékeket külföldre értékesítőknek, vagy értékesítés nélkül kiszállítóknak.

A 343/2022. (IX. 9.) Kormányrendelet 1. mellékletében vámtarifaszám alapján határozták meg a kötelezettséggel érintett termékek körét. Ilyen termék például a bitumenes kőszén, brikett, barnaszén, barnaszénbrikett, koksz/félkoksz (kőszénből vagy tőzegből). Az árut értékesíteni és kivinni az országból kizárólag a regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően lehet.

A bejelentési kötelezettség mind az uniós tagállamokba, mind az unión kívüli országokba történő kivitelre vonatkozik, viszont a kötelezettség a tranzitforgalmat és a Magyarországon bértárolásban lévő energiahordozó kiszállítását nem érinti. A bejelentést az energiapolitikáért felelős miniszterhez kell megtenni.

Kikre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A bejelentési kötelezettség érinti a gazdálkodókat és a magánszemélyeket is. Termékértékesítés esetén az értékesítőnek, míg értékesítés nélküli kivitel esetén a terméket kivinni szándékozó természetes személynek, egyéni vállalkozónak, jogi személynek vagy egyéb szervezetnek kell a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.

Ellenőrzés és szankcionálás

A rendeletben előírtak megtartását a rendőrség, valamint az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. A rendőrség és a vámhatóság az ellenőrzések során közvetlen adathozzáféréssel lekérdezheti a miniszter nyilvántartásából a bejelentésre és annak visszaigazolására vonatkozó adatokat. A bejelentés elmulasztását vagy a visszaigazolással nem rendelkező energiahordozó kivitelét az áru (általános forgalmi adó nélküli) értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírság kiszabásával szankcionálják.

A bejelentés menete és előírt adatelemei

A bejelentés adattartalmi követelményeit a kormányrendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése határozza meg. A bejelentési kötelezettséget a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni

A bejelentéshez csatolni kell:

  • a külföldi értékesítésre vonatkozó szerződést vagy az elfogadott ajánlatot, valamint – ha rendelkezésre áll – a számlát;
  • a külföldre szállításról szóló szerződést, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát;
  • az első két pontban meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását.

A bejelentés megtételét követően a miniszter ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ezt követően,

  • ha nem felel meg a formai követelményeknek a bejelentés, azt a miniszter visszautasítja és a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.
  • ha a bejelentés a meghatározott formai követelményeknek megfelel, a miniszter megvizsgálja a bejelentést arra vonatkozóan, hogy az értékesítés/kivitel akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energetikai ellátásbiztonságra. Ha a vizsgálat eredménye az, hogy bármely előzőekben említett körülmény fennáll, a miniszter tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint az MNV Zrt az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására vonatkozó álláspontjáról. Amennyiben az állam él vételi vagy elővásárlási jogával, a bejelentés beérkezésétől számított 10 napon belül tájékoztatják erről a bejelentőt. A bejelentő a tájékoztatást követően a vételár megfizetéséig, az energiahordozót köteles a bejelentett tárolási helyén oly módon megőrizni, hogy abban kár ne keletkezzen, az energiahordozót el nem idegenítheti és meg nem terhelheti.

Amennyiben az állam nem él vételi vagy elővásárlási jogával, a miniszter a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére. Ennek az igazolásnak a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania.

A bejelentést a bejelentő visszavonhatja, ha még nem kapta meg a miniszter által küldött tájékoztatást a vételi/elővásárlási jog gyakorlásáról.

Vételi jog gyakorlása során alkalmazható vételár

A vételi jog gyakorlása során az energiahordozó aktuális piaci értékének megfelelő összegét határozzák meg vételárként. Ezt az összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a magyar állam (az MNV Zrt. útján). Ha a bejelentőnek ezen az összegen felüli követelése lenne, azt polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

Fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

 

Készítette: Simon Klaudia

2022-ben Üzleti Etikai Díjat nyert „Kisvállalat kategóriában” a J&J Center Kft.

/in /by

„Minden év novemberében újabb 10 vállalat örömében osztoznak a díjkiosztó gálán az előző évi üzleti etikai díjazott cégek és az újonnan díjazottak vezetői, munkatársai, családtagjai. 10 díjazott cég tulajdonosa, vezetője vette át az alapítók és az előző évben nyertesekből álló zsűritagok által a vállalatnak odaítélt 2022. évi Üzleti Etikai Díjat.”

Rólunk írták:

„A 28 éve működő családi cég 3 generációs. 1914-től folyamatos résztvevője volt és van a hazai és nemzetközi váméletnek. A cég Budaörsi székhelyű, 337 millió forintos árbevételű, 41 főt foglalkoztat. A nemzetközi kereskedelem területein nyújt ügyintézési és szakértői szolgáltatásokat.

A családi cég története az egyik tulajdonos nagyapjától kezdődik. Krasznai József 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia alatt tengerész pénzügyőrként kezdte a szolgálatát Fiuméban. Tüske Péterné Ibolya alapító tulajdonos és ügyvezető, közgazdasági és felsőfokú vámjogi végzettségű. Alapítója és hosszú évekig elnökségi tagja a Magyar Vámügyi Szövetségnek. Tüske Péter nyugállományú pénzügyőr ezredes az MLBKT „Logisztikai Magiszter” címének birtokosa. 50 éve foglalkozik vám- és adóügyekkel. Két évig Genfben, az ENSZ EGB Belső Szállítási Bizottságában Magyarország képviseletét látta el. 1995-ben a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) a világ 10 legjobb vámosa közé választotta. Lányuk Tüske Zsuzsanna a Magyar Logisztikai, beszerzési és készletezési társaság elnökségi tagja, valamint SCM Tréningközpontjának szakmai trénere.

Szakmai magasságuk megkérdőjelezhetetlen. Megingathatatlanul hisznek a vámszakma folytonosságában és a szakmai tradíciók tiszteletében, a hazai vámkultúra fejlesztésében, a versenyképes, korrekt szolgáltatási környezet megteremtésében. A kiváló elődök szellemisége és erkölcsi értékei motiválják a családi vállalkozás vezetőit.

Hazai multinacionális cégek 15-20 éve a partnereik, hiszik hogy ez a magas minőségi sztenderdjeinknek, szakmai felkészültségünknek, gyorsaságunknak, rugalmasságunknak és fedhetetlenségünknek köszönhető.

Ügyfeleket segítve, az érdekeiket képviselve részt vesznek a vámhatósági egyeztetéseken, annak érdekében, hogy mindkét oldal számára előnyös megállapodások szülessenek.

Korrupciómentesek, ami a szakma sok szereplőjéről nem mondható el. Tudatos döntéssel nem vesznek részt kockázatos, jogszabályi periférián lavírozó ügyletek bonyolításában. Kizárólag megfelelően felkészített és képzett, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező, erkölcsileg feddhetetlen munkavállalókat foglalkoztatnak. A legmagasabb szintű engedélyekkel, regisztrációkkal rendelkeznek a világban.

Munkavállalóik átlagosan több, mint 9 éve dolgoznak a cégnél.

Társadalmi felelősségvállalásuk leginkább a szakma színvonalának emelése érdekében történik. Szakmai blogot tartanak fenn, szakportáljuk, hírlevelük van, amiben tájékoztatják ügyfeleiket és a szakmát. OKJ-képzésben és duális képzésben közreműködnek, előadásokat tartanak iskolákban. Fennállásunk alatt több mint 30, elsősorban gyermekeket támogató alapítványnak juttattak pénzadományt, jellemzően Budaörshöz kapcsolódva.

A nagy tradícióval, szakmai hírnévvel rendelkező, 4 generációs kisvállalkozás hihetetlen szakmai tisztességgel, hírnévvel, felkészültséggel, tudatossággal és etikussággal tartja a színvonalat már több mint egy évszázada. Mélyen beépültek a szakmába, hazai és nemzetközi területen egyaránt. Méltóak az üzleti etikai jelző viselésére.”

Forrás: www.ppkonferencia.hu

Teljes cikk elérhető az alábbi linken.

2022-ben is 10 vállalat vehette át az Üzleti Etikai Díjat

Ukrajna belépése a Tranzitegyezménybe

/in /by

Frissítés: 2023.03.07-én az ukrán hatóságok tájékoztatót tettek közzé az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazásával kapcsolatban. Az ehhez kapcsolódó információk a blogbejegyzés végén találhatók.

A NAV Központi Irányítás Vám Főosztálya által 2022. szeptember 15-én kiadott tájékoztatás szerint az Európai Bizottság arról értesítette a tagállamokat és a Tranzitegyezmény szerződő feleit, hogy Ukrajna 2022. október 1-én csatlakozik a Tranzitegyezményhez és az áruforgalommal kapcsolatos alakiságok egyszerűsítéséről szóló egyezményhez. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól lehetőség lesz az NCTS rendszerben árutovábbítási eljárást kezdeményezni az Ukrajnába irányuló közúti szállítmányok esetén.

Azoknak a gazdálkodóknak, akik Ukrajnába terveznek árutovábbítási eljárást indítani és rendelkeznek Engedélyezett Feladói engedéllyel, kérniük kell az Összkezességi engedélyük, valamint az ahhoz tartozó kötelezettségvállalási okmány (bankgarancia) módosítását a területi változás tekintetében, illetve felül kell vizsgálniuk és szükség esetén módosítani kell a biztosíték összegét és az ahhoz tartozó referenciaösszeget. Az engedélyhez kapcsolódó TC31 és TC33 kezességi tanúsítványokon is szükséges a területi változást átvezetni.

A 3/2022 EU-CTC vegyes bizottsági határozat javaslat alapján a Tranzitegyezmény III. függelék C1–C6. mellékletében szereplő formanyomtatványokat, azaz a Kezesi Kötelezettségvállalást, a TC32 egyedi garanciajegyet, a TC31 kezességi tanúsítványt, és a TC33 biztosítéknyújtás alóli mentességi tanúsítványt a jelenlegi változatukban 2024. április 1-ig továbbra is használni lehet a szükséges földrajzi-, értesítési címre-, vagy felhatalmazott képviselőre vonatkozó változások manuális átvezetésével.

A tájékoztatás szerint az Összkezességi engedély módosításához az Igazgatóságok úgy fogadják el a jelenleg érvényes kötelezettségvállalásokat, ha az eredeti kötelezettségvállalási okmány kiegészítéséről, módosításáról szóló (a hitelintézet vagy biztosítótársaság által kibocsátott) dokumentum a kérelem mellékleteként eredetiben benyújtásra kerül. Az érintett gazdálkodók kérésére a TC31 és TC33 tanúsítványok manuális módosítását az Igazgatóságok elvégzik.

Az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján Ukrajna a Belépési gyűjtő árunyilatkozat (BEGYA) tekintetében hozzáigazította a szabályait az EU-s szabályokhoz, így a védelmi/biztonsági adatokat meg lehet adni az árutovábbítási árunyilatkozaton. Ebben az esetben nem kell külön BEGYA-t adni, amely a határon történő eljárást meggyorsítja.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.

Készítette: Varga Péter szakértő

Törökország nemzetközi neve Türkiye-re változott

/in /by

2022. júniusában az ENSZ jóváhagyta, hogy Törökország a hivatalos nemzetközi nevét Turkey-ről Türkiye-re változtassa.

A változás az alábbiak szerint érinti a nemzetközi kereskedelem vámügyintézés során használt okmányait.

A Kereskedelmi Kamaráktól kapott tájékoztatás szerint a Kamarák már csak az olyan CO okmányt hitelesítik, amin az új név szerepel.

Az A.TR okmányokkal kapcsolatban hivatalos állásfoglalást kértünk a NAV-tól, hogy meddig használhatóak a régi névvel nyomtatott példányok, és hogyan kell ez esetben a 6. rovatban feltüntetni az ország nevét.

Tájékoztatásuk alapján még a régi névvel előnyomott A.TR okmányt kell használni, de a 6. rovatban érdemes az új nevet (Türkiye) feltüntetni. Érdemes továbbá az új megnevezést használni az egyéb kereskedelmi okmányokon (CMR, számla, fuvarokmányok, stb.) is.

Mindazonáltal Törökország biztosította az EU-t arról, hogy a török vámhatóság továbbra is el fogja fogadni a régi megnevezéssel kiállított okmányokat, így az átállás ideje alatt elméletileg nem lehet gond a vámügyintézés során a régi neves okmányok használatából.

Törökország várhatóan rövid időn belül át fog térni minden okmányon az új név használatára, melyet el kell fogadni.

Amennyiben kérdés merül fel a fentiekkel kapcsolatban, várjuk megkeresésüket a  e-mail-címen.

Készítette: Patyik Tímea szakértő

 

ELÉRHETŐSÉG

Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 98.
E-mail:
Telefon: +36-30-289-0838

2016 © Uniós Vám
“Üzleti