Idén februárban került nyilvánosságra a Kúria egyik precedensképes döntése, amely nyomán megváltozott a hatóság bírságolási gyakorlata. Sajnos többször is tapasztaltuk, hogy olyan ügyekre is szabtak ki a vámhiány 50%-át jelentő vámbírságot, ahol ténylegesen nem volt szó arról, hogy ne lett volna megfizetve a vám, hanem csupán (általában adminisztratív jellegű) mulasztás történt (például késedelmes érkeztetés, vagy valamilyen különleges eljárás lezárásával kapcsolatos vétség).
A szakmai szervezetek hathatós befolyása nyomán július 28-i hatállyal módosították a vámhiány vámtörvényben szereplő fogalmát, így immáron nem minősül vámhiánynak a szabályok be nem tartása miatt keletkezett, majd később megszűnt vámtartozás. A változás a Magyar Közlöny 2022/127. számában, a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény keretében került kihirdetésre. A vámhiány fogalmának pontosítása révén a hatóság a Kúria döntése nyomán bevezetett joggyakorlat helyett visszatér a korábbi bírságolási gyakorlathoz.
Július 28-tól tehát az olyan ügyekben, ahol a szabályok be nem tartása miatt vámtartozás keletkezik, azonban az később megszűnik (mert például az árut a vám megfizetése mellett szabadforgalomba helyezik), az egykori vámhiány 50%-a helyett mulasztási bírság kerül kiszabásra.
A mulasztási bírságok mértékét a vámtörvény 84.§ (10) bekezdése tartalmazza, azonban általánosságban elmondható, hogy ezekben az esetekben meghatározott értékhatárokon belül a hatóságnak mérlegelési jogköre van. Tehát az ügy körülményeit, a mulasztás súlyát és az elkövetés gyakoriságát is figyelembe véve, az arányosság elvét betartva határozzák meg a szükséges szankciót, amely jellemzően alacsonyabb összegű lesz, mint a közelmúltban, a Kúria döntése nyomán alkalmazott fix 50%-os bírság.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás a jelenleg folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó, amely rendkívül jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akiknek jelenleg zajlik valamilyen mulasztással kapcsolatos ügyük.
A változásokról az Adózóna előfizetői számára is írtunk, melyet az alábbi linken olvashat:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szüksége, vagy a folyamatban lévő hatósági üggyel kapcsolatban van kérdése, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Gombás Otília, szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-08-05 14:00:172022-08-05 14:00:17Vámbírság − ismét visszaállt a régi rend
A kettős felhasználású termékekről szóló cikksorozatunk utolsó részeként szeretnénk ismertetni a témában történt legújabb változásokat.
Legutóbb 2022. január 7-i hatállyal módosították a 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendeletet a 2022/1/EU bizottsági rendelettel, amely a kettős felhasználású termékek listáját érinti.
A módosítás során az alaprendelet I. és IV. mellékletét (kettős felhasználású termékek jegyzéke) egy az egyben kicserélték. Az I. mellékletet a nemzetközi biztonsági kötelezettségvállalásoknak való maradéktalan megfelelés érdekében aktualizálták, ugyanis a nemzetközi exportellenőrzési megállapodások által elfogadott ellenőrzési jegyzékek 2020 folyamán megváltoztak. Ennek megfelelően kellett módosítani az I. mellékletet. A IV. melléklet módosításait az I. melléklet módosulása tette szükségessé azon termékek esetén, amelyek a IV. mellékletben is szerepelnek.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, esetleg vámügyintézésben kérné a segítségünket, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
A kettős felhasználású termékekről szóló korábbi tájékoztatásunk folytatásaként szeretnénk bemutatni az új szabályozás által hozott változásokat.
A korábbi alaprendelet teljes átdolgozásaként a 2021. szeptember 9-től hatályos 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendelet az alábbi újdonságokat hozta a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatban.
A változások célja – többek között -, hogy az Unió gyorsan reagálhasson a meglévő technológiákkal való súlyos visszaélésre vagy a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos új kockázatokra.
Az új rendeletben egyes fogalommeghatározások (pl. a kivitel, az exportőr) módosultak, melyre a vámkezelés során is figyelemmel kell lenni. A kivitel fogalmába bekerült a passzív feldolgozás és az olyan eredetileg tranzit ügylet, melynek során a szállítmány rendeltetési helye megváltozik (és ezért újrakivitelnek minősül, amely a rendelet szerint alapvetően engedélyköteles). Ezentúl exportőr lehet az is, aki a kiviteli nyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, illetve az a jogi személy is, aki szoftvert vagy technológiát elektronikus úton átad, illetve elérhetővé tesz EU-n kívüli személy számára. Új fogalomként jelent meg a kibertér-megfigyelési termék, az újrakiviteli és kilépési gyűjtő árunyilatkozat, a technikai segítségnyújtás, valamint bővült a tranzit fogalma is. Ezeket a rendelet 2. cikke tartalmazza.
A tranziteljárás alapesetben továbbra sem engedélyköteles, de
az illetékes hatóságok továbbra is megtilthatják vagy engedélyhez köthetik a rendelet I. mellékletében szereplő vagy ott fel nem sorolt, nem uniós kettős felhasználású termékek átszállítását, ha azokat katonai célokra vagy tömegpusztító fegyverek fejlesztésére szánják vagy szánhatják
a rendelet I. mellékletében nem szereplő termékek esetén közbiztonsági vagy emberi jogi indokok alapján is megtiltható vagy engedélyhez köthető az átszállítás az EU területén
Változatlan szabály, hogy közbiztonsági okokból vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik a rendelet I. mellékletében fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét. Az intézkedés alapján a rendelet megengedi, hogy a tagállamok nemzeti ellenőrzési jegyzéket hozzanak létre.
Az Uniós Általános Exportengedélyek köre bővült. Két új engedély (EU007-EU008) kerül bevezetésre a rendelet II. melléklet G-H. szakaszában szereplő, cégcsoporton belüli technológia és szoftver szállításához, illetve az alapvetően titkosítási eljárásokban használt termékek kiviteléhez.
A Nemzeti Általános Exportengedélyek a következő feltételekkel alkalmazhatók:
a rendelet II. melléklet I. szakaszában szereplő termékek kiviteléhez nem használhatók fel
az engedélyt a kiállító tagállamban letelepedett exportőr használhatja fel
az engedély nem használható fel, ha a kivitelre szánt termékek katonai célú végfelhasználása megállapítható vagy feltételezhető
Az Egyedi és a Globális Exportengedélyeket az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatósága, ennek hiányában a termék megtalálási helye szerinti illetékes hatóság adja ki. Új szabályként a rendelet az Egyedi engedély kiadásának feltételeként előírja a végfelhasználási nyilatkozat bemutatását és belső megfelelési program végrehajtását.
Új engedélytípusként jelenik meg a Nagy projektekre vonatkozó engedély. Ez az engedély meghatározott exportőrnek adott speciális Egyedi vagy Globális Exportengedély, amely egy vagy több végfelhasználóra és egy vagy több meghatározott harmadik országra lehet érvényes. Az engedély legfeljebb 4 évig érvényes. Az ilyen típusú engedélyeket a vámhatóság az Egyedi vagy a Globális Exportengedélyekre vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi.
Szintén új engedélytípus a Technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedély. Ez az engedély a rendelet I. mellékletében szereplő, illetve ott fel nem sorolt termékeket érintő technikai segítségnyújtás esetén adható ki, ha a segítségnyújtást végzőt az illetékes hatóság tájékoztatja arról, hogy a terméket katonai célra szánják vagy szánhatják. Az engedélykötelezettség megállapítása érdekében a technikai segítségnyújtást végzőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, ha tudomást szerez arról, hogy az általa kivinni szándékozott terméket katonai célra szánják vagy szánhatják.
Változatlanul engedélyköteles a rendelet IV. mellékletében szereplő kettős felhasználású termékek unión belüli szállítása (transzfere). A magyar vámhatóság a kettős felhasználású termékek transzferét továbbra sem ellenőrzi és az eljáráshoz kapcsolódó engedélyeket nem kezeli. A transzferengedélyek ügyfél általi felhasználása, illetve azok elszámolása a BFKH hatáskörébe tartozik.
A vámhatóság ellenőrzési tevékenységében érdemi változás nem történt. A Korm. rendelet alapján a vámhatóság ellenőrzi a kettős felhasználású termékek harmadik országok tekintetében bonyolódó behozatalát, kivitelét, valamint tranzitját. Új rendelkezés, hogy a kivitel akkor is felfüggeszthető vagy megakadályozható, ha alaposan feltételezhető, hogy az árukat tömegpusztító fegyverekhez vagy katonai célokra kívánják felhasználni.
A szankciók alkalmazására vonatkozó szabályok szintén nem változtak. A tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell a rendeletben foglaltak megfelelő végrehajtását, valamint meg kell akadályozniuk a jogsértő tevékenységet. Az alkalmazandó szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Az új rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek 2021. szeptember 9. után is érvényben maradnak, a lejárati idejük végéig. A már meglévő exportőri nyilvántartásba vételeket sem kellett megújítani, azok is érvényesek maradnak a hatálybalépést követően.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-07-06 10:59:592022-07-08 07:16:00Kettős felhasználású termékekre vonatkozó új szabályozás
Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 3. §-át 2022. június 1-én hatályon kívül helyezték. Ez a rendelet terjesztette ki az EKAER bejelentési kötelezettséget 2021. július 10-től az építőipari anyagokra is.
A Korm. rendelet említett 3. §-a rendelkezett arról, hogy a rendeletben foglaltak a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát vesztik. Ez alapján az építőipari anyagok 2022. június 1-ig lettek volna EKAER bejelentésre kötelezettek, mivel a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény 2022. június 1-én hatályát vesztette.
Mivel azonban a rendelet 3. §-ának hatályon kívül helyezésével kivették a Korm. rendeletből a fenti törvényre való hivatkozást, így a Korm. rendelet – önállóan – továbbra is hatályban maradt. Ennek következtében az EKAER bejelentési kötelezettség – változatlan feltételekkel – továbbra is megmaradt az építőipari anyagokra.
Amennyiben kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-07-04 10:22:462022-07-08 07:14:04Továbbra is EKAER-bejelentés kötelesek az építőipari anyagok
A cikksorozatunk első részében szeretnénk általánosságban bemutatni a kettős felhasználású termékekre vonatkozó hatályos szabályozást.
A kettős felhasználású (dual use) termékek azok a termékek, amelyek a polgári célú felhasználás mellett alkalmasak katonai célú felhasználásra is. Ide tartoznak – többek között – a hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására szolgáló eszközök gyártására, kifejlesztésére alkalmas termékek, illetve azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek vagy hordozóeszközök tervezésére, fejlesztésére, gyártására, alkalmazására.
A fentiekből adódóan ezeknek a termékeknek kereskedelmét különböző nemzetközi megállapodások, valamint uniós és nemzeti jogszabályok korlátozzák. Az érintett termékek forgalmára az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
a korábbi alaprendelet (428/2009/EK) helyébe lépő, 2021. szeptember 9-től hatályos 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendelet a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról
13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről
A termékkör unión kívüli és unión belüli forgalma egyaránt engedélyköteles, így a korlátozás érinti mind az export, mind az import irányú forgalmat, melyre a vámkezelés során figyelemmel kell lenni. A kettős felhasználású termékek kivitele, újrakivitele, tranzitja, transzfere, az azokhoz kapcsolódó brókertevékenység és technikai segítségnyújtás uniós, míg ezen termékek behozatala nemzeti szabályozás alá esik.
A kettős felhasználású termékekre vonatkozó engedélytípusok az alábbiak.
Kivitel esetén:
Egyedi Exportengedély: egy exportőrre, egy címzettre, egy végfelhasználóra érvényes és meghatározott termékre adható ki
Globális Exportengedély: egy exportőrre és egy vagy több rendeltetési országra, konkrét termékkörre, általában mennyiségi korlátozás nélkül adható ki
Uniós Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet IIa.-IIf. mellékletében felsorolt termékek és feltételek, valamint rendeltetési országok esetén használható és csak előzetesen regisztrált gazdálkodók vehetik igénybe
Nemzeti Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, Magyarországra és az unióra biztonsági kockázatot nem jelentő termékek és rendeltetési országok esetén állítható ki, melyet csak regisztrált gazdálkodók alkalmazhatnak
Behozatal esetén:
Alapvetően nem engedélyköteles, de az alábbi esetekben Nemzetközi Importigazolás (és annak mellékletét képező Szállítási Tanúsítvány) benyújtása szükséges:
ha az exportőr vagy származási ország hatósága igényli a kiállítását
ha a termék a tanácsi rendelet I. mellékletének 0. kategóriájában, nukleáris anyagként szerepel
Az engedélyeket Magyarországon a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Exportellenőrzési Osztálya (1124 Budapest, Németvölgyi út 24., https://mkeh.gov.hu) adja ki, jelenleg papír alapon. Az export engedélyek az unió valamennyi tagállamában érvényesek.
Az engedélyköteles kettős felhasználású termékek körét a 2021/821/EU rendelet I. melléklete tartalmazza. A rendelet a termékeket 10 termékkategóriába sorolja (pl. elektronika, számítógépek, távközlés és információbiztonság, szenzorok, navigáció stb.), az árukhoz rendelt ellenőrzési jegyzékszámok, illetve azok részletes műszaki paraméterei – vagyis nem a termék vámtarifaszáma – alapján.
A korlátozással érintett termékek integrálásra kerültek a vámtarifaszámokhoz, így a TARIC rendszerben elérhetők a termékek ellenőrzési jegyzékszámai, illetve a kiviteli és behozatali engedélykötelezettségre vonatkozó információk is. Ezen kívül az EU Bizottsága segédletként a TARIC-kód és a dual use kódok közötti megfelelési listát is közzétett.
Mivel egyes termékekről rendkívül nehezen állapítható meg, hogy azok engedélyköteles kettős felhasználású terméknek minősülnek-e, ezért megoldást jelenthet, ha a gazdálkodó – az érintett termék szállítását vagy megrendelését megelőzően – az ügylet engedélyköteles voltának tisztázása érdekében állásfoglalás iránti kérelmet nyújt be az engedélyező hatósághoz. Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem alapján írásos szakvéleményt ad arról, hogy a tervezett ügylet a tanácsi rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-06-29 14:29:072022-07-08 07:12:03Tájékoztató a kettős felhasználású termékekről
A közelmúltban az Európai Unió számos szankciót vezetett be az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, melyek nem csak Ukrajna egyes részeit és Oroszországot, hanem a Fehérorosz Köztársaságot is érintik. A 2022. február-áprilisában kiadott szankciós rendeletekben több intézkedés kapcsolódik az áruforgalomhoz is. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy az egyes viszonylatokban mely árukörökre vonatkoznak az új intézkedések, illetve milyen egyéb, logisztikával kapcsolatos változás történt. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió az itt megjelenített árukörök esetében export/import tilalmat vezetett be, azonban mindegyik esetben van több olyan kivétel is, amikor az importhoz/exporthoz engedély szükséges, vagy az akár engedély nélkül megvalósítható értesítési kötelezettség mellett.
A fenti táblázat jogszabályi helyekkel kiegészített, részletes változatát az alábbi linken tudják megtekinteni:
Ezenkívül a logisztikát érintő szankció értelmében 2022. április 9-től tilos bármely oroszországi székhelyű vagy Belaruszban letelepedett közúti fuvarozási vállalkozás számára az Unió területén belüli közúti árufuvarozás, beleértve a tranzitszállítást is. A tilalom nem alkalmazandó a postai küldemények egyetemes szolgáltatásként történő szállítására, illetve néhány egyéb kivételes esetben.
Az Európai Bizottság 2022/C 145 I/01 számú közleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy az érintett termékek esetén nemcsak a közvetlen export-import tiltott, hanem bármely olyan ügylet, amely eredményeként az áru könnyen a szankcionált országokba, vagy ezekből az országokból az EU-ba jut. Ilyen lehet az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EGU) exportált, vagy onnan importált áru, hiszen az EGU bármely tagországában lévő áruk az EGU egészében szabad forgalomban vannak, így a térségen belül szabadon mozoghatnak. A gazdasági unió tagjai Oroszország, Belarusz Köztársaság, valamint az Örmény, Kazah és Kirgiz Köztársaság. Ilyen esetekben a Bizottság javasolja szerződésekben, nyilatkozatokban rögzíteni, hogy a szankciós jogszabályok nem játszhatók ki, amelyek megvalósulásával kapcsolatban a vámhatóságok ellenőrzést indíthatnak, illetve bizonyítékokat kérhetnek be.
A furarozási engedélyekkel kapcsolatosan az ITM 2022. április 1-i tájékoztatása szerint az ukrán fuvarozók átmenetileg – 2022. április 30-ig – mentesülnek az engedélykötelezettség és egyben a BiReg fuvarregisztráció alól a Magyarország és Ukrajna között végzett fuvarfeladatok (loco), valamint az Ukrajnát érintő és Magyarországon keresztüli tranzitálások esetében. Az ukrán fuvarozók által Magyarország és nem Ukrajna között végzett – harmadik országos – fuvarok változatlanul engedélykötelesek, ezeknél el kell végezni a BiReg regisztrációval kapcsolatos adminisztrációt a fuvarozónak és a le- vagy felrakóhelyeknek is!
A rendelkezésekről az Unió, a NAV és a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának Exportellenőrzési Osztálya és az MKFE is készített összefoglalót, amelyek a következő linkeken érhetők el:
Nemrégiben tájékoztattuk blogbejegyzésünkben kedves Olvasóinkat, hogy az Európai Unió meghatározott országokból érkező termékekre védővámként antidömping vámot vet ki, melynek meghatározott fázisai vannak.
Olykor viszont a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az antidömping vám kiszabása nem volt jogszerű, így azt felfüggeszti, vagy hatályon kívül helyezi. Ebben az esetben a gazdálkodóknak a vámvisszatérítési joga keletkezhet, azon áruk tekintetében, melynél az import eljárás folyamán kiszabásra került az antidömpingvám. Ez az eset fordult elő a Kínából származó varrat nélküli vas- vagy acélcsövek tekintetében.
2009-ben a dömpingellenes vizsgálatot követően, a 926/2009/EK tanácsi rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetettek ki a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára, melynek mértéke 39,2 % volt (ide nem értve a kedvezményes antidömping mértékét, mely csak meghatározott feladók tekintetében volt alkalmazható). Öt év elteltével, 2015-ben, a hatályvesztési felülvizsgálatot követően, további öt évre végleges dömpingellenes intézkedéseket vezettek be az említett termékekre a 2015/2272 bizottsági végrehajtási rendelettel.
Az érintett kínai gazdálkodók az évek alatt támadták az Európai Unió ezen intézkedését, melynek eredményeként bebizonyosodott, hogy az Európai Unió nem megfelelően folytatta le az antidömping eljárást. Így a Bizottság a 2021/1053 rendelettel, hatálybalépése napjától hatályon kívül helyezte az antidömping vámot kiszabó 2015-ös rendeletet (2015/2272), illetve a megfizetett antidömping vám visszafizetéséről is rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy 5 és fél évre visszamenőleg mentesülnek az érintett termékek az antidömpingvám alól. Aki korábban megfizette, annak lehetősége van azt visszaigényelni. A visszaigénylési lehetőségről a hatóság nem tájékoztatja az érintett gazdálkodókat, ezért a gazdálkodóknak érdemes megnéznie a hivatkozott rendeletben lévő termékek listáját, hogy a vámtarifaszámok és áruleírás függvényében érintett lehet-e a visszaigénylésben. A rendelet indoklása értelmében, a vámok visszafizetése főszabály szerint csak akkor követelhető, ha az Uniós Vámkódexben előírt hároméves elévülési határidő még nem járt le. Tehát a visszaigénylés csak visszamenőlegesen 3 évre érvényesíthető. Viszont mivel az említett antidömping vám 2015.12.10-től 2020.12.09-ig volt érvényben, így a visszaigénylés szempontjából a ténylegesen figyelembe vehető időszak csak 2020.12.09.-ig terjed.
Összefoglalva a fentieket, a gazdálkodóknak érdemes megvizsgálnia, hogy a 2019.03.hó – 2020.12.09 közötti időszakban importált-e Kínából varrat nélküli vas- vagy acélcsöveket. Amennyiben importált és megfizette az antidömping vámot, lehetősége nyílik annak visszaigénylésére. Az érintett gazdálkodóknak a visszaigénylési szándékukat az illetékes hatóságoknál kell kérelmezniük.
Amennyiben a visszaigénylési kérelem benyújtásában segítségre szorul vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
Készítette: Simon Klaudia
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-03-16 09:48:412022-03-16 09:48:41Kínából származó varrat nélküli vas- vagy acélcsövekre kiszabott antidömpingvám visszaigénylése
Jelentős változásokra kell készülni 2022-től az áruk tarifális besorolásában. 2021. október 29-én kihirdették ugyanis a Kombinált Nomenklatúra (KN) 2022. január 1-től hatályos változatát (a Bizottság 2021/1832 számú végrehajtási rendeletével), aminek eredményeképpen jelentős számú terméknek az eddig ismert és alkalmazott 10 számjegyű vámtarifaszáma megváltozik, emellett sok esetben új szabályok és definíciók alapján kell meghatározni, hogy mely árunak mi lesz a helyes vámtarifaszáma.
Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az év eleji Kombinált Nómenklatúra változás csupán pár tucat vámtarifaszámnak a 7-8. karakterben történő változását jelentette, melyet egyszerűen és gyorsan lekövethettünk. Ettől eltérően 2022-ben jelentős mennyiségű termékkör (pl. fából és műanyagból készült termékek, kamera, kijelző) érintett a változással, és az érintett termékek vámtarifaszámának már a 3-6. karaktere is módosulni fog globálisan, így az Európai Unióban is. A változások következtében lesznek vámtarifaszámok, melyek meg fognak szűnni (350 db), létrejönnek új vámtarifaszámok (593 db), és vannak olyan termékek, melyek új besorolást kapnak (945 db).
Miért fontos ez a változás és milyen hatással van a gazdálkodók külkereskedelemmel kapcsolatos folyamataira?
Tudnunk kell, hogy a vámtarifaszám számos információt hordoz magában, ezáltal meghatároz költségeket, kötelezettségeket és kedvezményeket is. A vámtarifaszám az alapja az importnál keletkező vámfizetési kötelezettségnek, meghatároz általános forgalmi adó-, jövedéki adó-, és termékdíj fizetési kötelezettséget, valamint befolyásolja egyes hatósági engedélyek alkalmazhatóságát. Továbbá a változás következtében a kötelező tarifális felvilágosításokat is felül kell majd vizsgálni.
A jelenlegi változások kapcsán egy-egy példán keresztül szemléltetve az alábbiakra kell nagy hangsúlyt fektetni.
1. Elsődlegesen a vámtarifaszámok változása adó- és vámfizetési kötelezettségeket érinthet. Import vámkezelés esetén ez vámtételbéli különbségben jelentkezik. A jelenlegi változásokból egy példa erre a 84213985-ös vámtarifaszám alá tartozó légmentes biológiai biztonsági kabin. A 2021-ben alkalmazandó vámtétele ennek az árunak 1,7 % volt, viszont 2022-ben ez a termék már különálló megnevezést kapott (kiemelésre került) a 84147000-ás vámtarifaszám alatt, és ehhez a vámtarifaszámhoz már 2,2% vámtétel kapcsolódik. Az import vámeljárás során ez többletköltséget jelent a gazdálkodóknak. A vámtarifaszám változás a hatóságok által közzétett korrekciós tábla alapján lekövethető. Viszont fontos kiemelni, hogy ha a megjegyzések, értelmező rendelkezések változása miatt kell új szabályok és definíciók alapján meghatározni a helyes vámtarifaszámot, ezt nem fogjuk megtalálni külön megjelölve a Kombinált Nomenklatúrában. Amennyiben szükség van rá, szakértő segítségével szükséges felülvizsgáltatni a már alkalmazott vámtarifaszám helyességét az új értelmező rendelkezések alapján. Amennyiben figyelmen kívül hagyja valaki a változásokat, az magában hordozza azt a veszélyt, hogy az import vámeljárások során rossz vámtarifaszám kerül alkalmazásra, és ebből kifolyólag a rossz vámtétel miatt vám- és adóhiány is keletkezhet, melyet bírsággal sújt a hatóság. A tarifaszám első négy számjegyében történő változások és a teljesen új vámtarifaszámok következtében valószínűsíthetőn a termékdíjköteles termékek körét is érinti az új KN besorolás.
2.
A vámtarifaszámokkal meghatározott termékkörre érvényes hatósági engedélyek esetében érdemes már most felülvizsgálni az engedélyezett vámtarifaszámok listáját, és ha szükséges, kérelmezni az engedélymódosítást. Ilyen engedélyek többek között a különleges eljárásra (aktív/passzív feldolgozás, vámraktározás) vagy egyszerűsített árunyilatkozat adására vonatkozó tevékenységi engedélyek. Ezek az engedélyek kizárólag az abban foglalt vámtarifaszámok alá tartozó árukra alkalmazhatók. Amennyiben egy ilyen engedélynek nem kérik időben a módosítását, fennáll a lehetősége annak, hogy az új besorolás szerinti vámtarifaszámot nem fogja az engedély tartalmazni. Ebben az esetben a változások hatálybalépését követően nem alkalmazható az adott engedély, így az abban biztosított kedvezményeket sem lehet igénybe venni. A változások volumene miatt számos gazdálkodó áruköre érintett, ezt figyelembe véve a hatóságnak is több időt kell fordítania a kérelmek felülvizsgálatára. Ahhoz, hogy a tevékenységi engedély alkalmazható legyen január 1-ét követően, mihamarabb szükséges az engedélymódosítási kérelmet benyújtani. Mivel a módosítások a tarifaszám 3-6. számjegyét is érintik, a tevékenységi engedélyben az árukör 4 számjegyig történő meghatározása esetén is szükséges a változásokat lekövetni (pl.: aktív mátrix folyadékkristályos készülék- 90138020 →8524, reagensek 3002 →3822, nikotinos utántöltő folyadék 3824 →2404, drón kamera 8525 →8806, elektromos világító felszerelés 9405 →8539).
Több jövedéki termék tarifaszáma is változni fog, amelynek nem csak vámjogi, hanem jövedéki vonzata is van, ugyanis a jövedéki engedélyek egy része is a vámtarifaszámokra épül (adóraktári, jövedéki, bejegyzett kereskedői engedély). A 2404-es vámtarifaszámon belül létrehozták a „minden más dohánytermék” kategóriát, és a korábbi 2404-es vámtarifaszámtól eltérő vámtarifaszámon szereplő minden dohányzással összefüggő nikotinos árut ezen vámtarifaszám alá sorolták. Például a nikotin tapasz eddigi 382499-es besorolását a 2404-es vámtarifaszám alá módosították.
Amennyiben egy termék új besorolást kapott és ezáltal a vámtétele is megváltozott, közvetett módon ez befolyásolhatja a biztosítéknyújtásra vonatkozó engedélyeket. Ha egy terméknek magasabb az új besorolás szerinti vámtétele és jelentős import forgalom van ebből a termékből, érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítékot nyújtó engedély mögötti garancia elegendő fedezetet nyújt-e a felmerülhető vámtartozásokra.
3. Amikor bizonytalanok vagyunk egy vámtarifaszám meghatározásában, ún. Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF) keretében kérhetjük a hatóságot, hogy állapítsa meg nekünk azt. Ez annak érvényessége alatt mind a hatóságra, mind az ügyfélre nézve kötelező érvényű, így nyújt jogbiztonságot adott termék esetében az ügyfélnek. Jelen változás érinti a hatóság által kiadott kötelező tarifális felvilágosításokat is. Amennyiben a KTF-ben olyan vámtarifaszám szerepel, mely január 1-től már nem alkalmazandó, új határozat iránti kérelmet szükséges kérni az adott árura. Ha ez nem történik meg, a gazdálkodó elveszíti a KTF-hez fűződő előnyöket. A hatóság idővel vissza fogja vonni az érintett KTF határozatokat. Amennyiben továbbra is szeretnék, hogy az adott árura jogbiztonságot nyújtó KTF álljon a rendelkezésükre, a hosszú ügyintézői határidő miatt (120 nap) mihamarabb szükséges az új kérelmet benyújtani.
A hatóság által kiadott KTF határozatok egy része EU-s áruosztályozási véleményeken, rendeleteken alapul. A tarifaszámok/tarifális szabályok változása következtében vissza fognak vonni áruosztályozási véleményeket és rendeleteket, a visszavonásokat az EU hivatalos lapján teszik közzé.
Hogyan állapítható meg, hogy mely tarifaszámokat érint a változás?
Az EU végrehajtási rendeletében az új és a megváltozott tartalmú vámtarifaszámok az alábbiak szerint kerültek jelölésre:
★ új kódszám jelölése
■ megváltozott tartalmú kódszám jelölése
Fontos újra kiemelni, hogy az említett jelölések nem tartalmazzák a Kombinált Nomenklatúra értelmezésére, fogalom meghatározására és szabályaira vonatkozó változásokat, és ezeket a változásokat nem is jelölték az új jogszabályban. Ilyen változás többek között például a színesfémekből készült rúd és huzal fogalommeghatározása. Létrehoztak továbbá áruosztály és árucsoport előtti megjegyzéseket, amelyek új szabályok/rendelkezések alapján meghatározzák, hogy egy adott áruk mely vámtarifaszám alá kell besorolni. Például az intelligens ruhákra áruosztály előtti értelmező megjegyzést hoztak létre, mely arról rendelkezik, hogy ezt a terméket hová és hogyan tarifálni 2022-től (XI. áruosztály 15. megjegyzés). Természetesen ezek csak kiemelt példák a számos értelmező megjegyzés változásai közül. Javasolt a vámeljárások során alkalmazott vámtarifaszámoknak a felülvizsgálata az értelmező megjegyzések alapján.
Kiemelt vámtarifaszám- és szabályváltozások
Az élő és ehető rovarok saját vámtarifaszámot kaptak. Ezzel összefüggésben a hústartalmú készítmények fogalmát is kiegészítik a KN-ben (20%-os szabály).
Elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt több káros anyag/vegyület is megnevesítésre került, mely az iparági szereplőinek jelentős változás
A COVID-járvány miatt a vakcinákat/reagenseket/fertőtlenítők önálló vámtarifaszámot kaptak az érintett árukör kereskedelmének monitorozása végett.
A fából és papírból készült áruk (44 és 48-as árucsoport előtti) besorolásával kapcsolatos megjegyzések változtak (több termék fog műanyagnak számítani, mint eddig). Például a bambusz szálas ragasztott műanyag pohár mostantól a műanyag áruhoz fog tartozni.
A rétegelt, ragasztott építőipari tábláknak, trópusi fáknak a fogalmát pontosították, kiegészítették.
Az üvegből készült áruk (70. árucsoport) besorolásával kapcsolatos megjegyzéseket kiegészítették olyan tételekkel, melyben meghatározzák azokat az árukat, melyeket nem lehet üvegárunak besorolni (pl.: keretes szélvédő). Illetve definiálták az üvegrostot és az azokból készült árukat.
A színesfémek (XV. áruosztály) esetén újra definiálták a rúd, lap, profil, cső fogalmakat. Jelentősen nem változtatták meg a fogalmakat. Viszont aki rendelkezik ilyen árukörrel érdemes átnéznie, hogy a továbbiakban is megfelel-e a termék az adott fogalomnak.
8485-ös vámtarifaszám alá kerültek az additív gyártógépek (másnéven 3D nyomtatok). Elsőbbségi vámtarifaszám lett, ami azt jelenti, hogy minden ilyen gépet ide kell sorolni.
8517-es vámtarifaszámon belül kiemelték az okostelefont és kapott saját definíciót. Az alkatrészek esetén is kiemelték az antennát.
Az eddig üres 8524-es vámtarifaszámot feltöltötték. Ide kell majd osztályozni a síkpaneles kijelző modulokat.
LED-es fényforrásokat megnevesítették, és a 8539-es tarifaszámon belül kiemelték.
A félvezető eszközökre definíciót határoztak meg a 8541 és 8542-es vámtarifaszámnál. Érdemes felülvizsgálni a definíció alapján, hogy a továbbiakban is megfelelő lesz-e az ide tarifált termékekre.
A kamerákat új áruosztályozási elv szerint kell besorolni a 8525-ös vámtarifaszám esetén. Ehhez létrehoztak és definiáltak is új kategóriákat.
Definiálták a drónt a 88-as árucsoport esetén. Több alszámos bontást kapott, illetve meghatározták azt is, hogy mely drón nem tartozhat a 88-as árucsoportba.
9508-as vámtarifaszámon belül számos új terméket megnevesítettek, pl. vidámpark, vízi csúszda, és más szórakoztató felszerelés.
Hulladékok önálló árukörré váltak. Saját vámtarifaszámot kaptak a 8549-en belül, ezáltal a 8548 is megváltozott némileg (pl.: törölték az akkumulátor hulladékot).
Továbbá a Bizottság vizsgálja, hogy azok a csöveket, melyek alakra vannak hajlítva, és külső rögzítőkkel vannak hegesztve, lehet-e a jövőben alkatrészként besorolni, vagy továbbra is anyaguk szerint kell áruosztályozni. A jelenleg antidömping-vám köteles csövek érintettek ebben a vizsgálatban. Amennyiben további információkat tudunk meg ezzel kapcsolatban, tájékoztatjuk a blog olvasóit.
A TARIC rendszerben január 1-el átvezetésre kerülnek az új vámtarifaszámok.
A változással kapcsolatos segédtáblázatok a NAV honlapján lesznek majd elérhetőek, az alábbi linken.
A vámtarifaszámok megváltoztatásától függetlenül folytatódik az előző években megkezdett áruk tekintetében a vámtételek további csökkentése, azok fokozatos lebontása, ami 2022. második félévétől jelentős megtakarítást eredményezhet az import vámeljárás során a gazdálkodók számára. A beszerzések időpontját érdemes akkorra időzíteni, amikortól már az alacsonyabb vámtétel alkalmazandó.
Amennyiben úgy gondolja, hogy áruforgalmát érinti a vámtarifaszámok változása, és kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
