2019 novemberében lépett életbe az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, amely a következő 5 év folyamán fokozatosan bontotta le az Európai Unió és a dél-kelet ázsiai ország kereskedelmében felmerülő import vámokat.
A preferenciális származás igazolása ezidáig kizárólag származási nyilatkozattal volt lehetséges, amelyet 6000 EUR értékhatár alatt bármely uniós vagy szingapúri exportőr, ezen értékhatár felett pedig csak az elfogadott exportőri engedéllyel rendelkező EU-s gazdálkodók és a hazai rendelkezéseknek megfelelő és egyedi azonosítóval rendelkező, szingapúri gazdálkodók állíthattak ki.
Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság Közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás Vámügyi Bizottságának 2022/1. sz. Határozata értelmében, 2023. január 1-gyel az EU Szingapúrt is bevonja a REX rendszerbe, azaz ettől az időponttól kezdve az EU-s gazdálkodók már nem az elfogadott exportőri engedélyük alapján, hanem csak a regisztrált exportőri regisztrációjukkal tudják a 6000 EUR-nál több származó terméket tartalmazó szállítmányaik esetében az EU-s származást igazolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy REX regisztrációhoz kell folyamodniuk azoknak a gazdálkodóknak, akik ilyet még nem kértek más REX rendszeres, például japán, kanadai vagy angol exportjaikhoz. Ezzel tudják biztosítani a gazdálkodók, hogy a kereskedelmi partnereik az import vámkezelés során preferenciális vámtétel vehessenek igénybe. 6000 EUR alatt regisztáció nélkül is igazolható a származás.
A szerződő felek a jegyzőkönyvben további kisebb változásokat is eszközöltek, például az exportőr, gyártó fogalmának pontosítása abban az esetben, ha alvállalkozót vesznek igénybe, vagy a listás szabályok vámtarifaszámait hozzáigazították a legfrissebb Harmonizált Rendszerhez.
A REX rendszerről bővebben az Európai Bizottság oldalán tájékozódhatnak, illetve szakértő kollégáink is szívesen segítenek.
Készítette: Gombás Otília szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-02-28 12:23:032023-03-08 17:47:47Változás az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásban
Februárban jelentős változások lesznek a jövedéki törvényben, amely számos gazdálkodót érinthet. Többek között változnak az adatszolgáltatási, engedélyezési, nyilvántartásba vételi, biztosítéknyújtási, visszaigénylési és szállítási szabályok.
A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényben), a Magyar Közlöny 2022. évi 209. számában (az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvényben), valamint a Magyar Közlöny 2022. évi 219. számában (a 26/2022. (XII. 28.) PM rendeletben) 2023. február 13-i hatállyal jelentős változások kerültek kihírdetésre a jövedéki jogszabályok tekintetében.
A változások egyik része a dohánygyártmányokkal, pontosabban a hevített termékekkel kapcsolatos. A főleg a fiatalok körében egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek jövedéki adóköteles termékké válnak, összhangban azzal, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása is szigorú szabályokhoz van kötve.
A változások másik – jelentősebb – része az Egyszerűsített Kísérőokmány (EKO) elektronizálásával kapcsolatos. Az EKO jelenleg papír alapú és a tagállamok közti adózott termékszállítások során kíséri az árut. Az Uniós jövedéki irányelvnek történő megfelelés érdekében ezt az okmányt integrálni kell az uniós számítógépes rendszerbe. Ezáltal az EKO adatai bekerülnek az EMCS rendszerbe (Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer), amely lehetővé teszi, hogy az adózatlan termékek szállításához hasonlóan, a szabadforgalomba lévő termékek tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását is nyomon tudja követni a hatóság. Az e-EKO 2023. február 13-i bevezetésének számos hatása lesz a jövedéki szabályozásra és a folyamatokra. Többek között új engedélytípus kerül bevezetésre, a meglévő engedélyek szabályai átalakulnak, valamint változnak a biztosítéknyújtás, a bizonylatolás és az adatszolgáltatás szabályai is.
A hatályba lépő változásról részletesebben az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.
Készítette:
Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-02-10 12:28:512023-02-10 12:28:51Jelentős változások februártól a jövedéki törvényben
Azoknak az uniós vállalkozásoknak, akik EU-n kívüli gazdálkodókkal is folytatnak import kereskedelmet, biztosan nem ismeretlen jelenség az, hogy az import vámkezelés során felmerül vámfizetési kötelezettségük. A vámfizetés mértékét több tényező is befolyásolja, ilyen tényezők lehetnek az áru értéke, a fuvarparitás, a behozatal időpontja, a vámtarifaszám és az ahhoz tartozó vámtétel, továbbá az áru származása. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy lehet-e valamelyik tényezőt befolyásolni, ezáltal a fizetendő vámot csökkenteni?
Amennyiben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, láthatjuk, hogy a jogalkotó meghatározott feltételek teljesítése esetén biztosít kedvezményeket, melyek segítségével mérsékelhető a felmerülő vámtartozás. Az egyik effajta kedvezmény lehet az úgynevezett autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens.
Ebben a cikkünkben bemutatjuk ezeknek a kedvezményeknek a főbb ismérveit, melynek segítségével eldöntheti, hogy van-e lehetősége ilyesfajta kedvezmény kérelmezésére.
Szerződéses vámtételek, vámkontingens és autonóm vámfelfüggesztés
Egy harmadik országból származó termék importálása során a Közös Vámtarifa határozza meg azt, hogy milyen vámtétel vonatkozik az adott árura. A Közös Vámtarifa I. mellékletének 3. oszlopában van az megjelölve, hogy alapesetben az adott termék vámtarifaszámához milyen vámtétel tartozik. Ezt az úgynevezett szerződéses vámtételt kell alkalmazni, ha harmadik országból importál árut a gazdálkodó. Vannak azonban olyan mezőgazdasági és ipari termékek, melyeket az Európai Unióban nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem tudnak előállítani ahhoz, hogy kielégítsék a szükségleteket, így az említett termékek kínálata a harmadik országokból származó behozataloktól függ. Ezért az ilyen termékek vonatkozásában az Unió autonóm vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst tesz lehetővé, melynek eredményeként a szerződéses vám helyett lehet egy kedvezményes (alacsonyabb mértékű) vámtételt alkalmazni.
Bár nagyon hasonló az említett vámfelfüggesztés és vámkontingens, a kedvezmények közötti lényegi különbség az, hogy a kontingenseket meghatározott mennyiségekre biztosítják, míg a vámfelfüggesztések nincs mennyiségi korlátja.
Jelenleg is számos ilyen autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens van hatályban. Ezeket bármely importőr igényelheti az import eljárás során.
Amennyiben egy termékre autonóm vámfelfüggesztést vagy kontingenst léptetnek életbe, az nem írja felül és váltja fel a már meglévő szerződéses vámtételt, hanem ezek párhuzamosan megmaradnak és alkalmazhatóak. Ezért fontos azt kiemelnem, hogy az autonóm vámfelfüggesztés és a vámkontingens kedvezménye nem jár automatikusan az import vámeljárás során, hanem a kedvezményekre vonatkozó igényüket az importőröknek a vámárunyilatkozat meghatározott rovataiban jelezniük szükséges. Amennyiben az említett rovatokban nem történik meg a jelzés, automatikusan a szerződéses (kedvezmény nélküli) vámtételt veszi figyelembe a hatóság és az alapján szabja ki a vámtartozást.
Új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezése
Abban az esetben, ha az importált termékhez jelenleg nincs hatályban autonóm vámfelfüggesztés vagy vámkontingens, az Európai Unió lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezésére.
A kérelem pozitív elbírálásához számos feltételnek meg kell felelni, a feltételek teljesülését minden termék tekintetében külön érdemes vizsgálni. Ahhoz, hogy mérlegelni lehessen a kérelmezés lehetőségét, szeretnék kiemelni néhány ilyen feltételt:
Kizárólag olyan áruk tekintetében lehet kérelmezni, amelyeket nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítanak elő az Európai Unióban.
Az áru (amelyre a vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst kérik) nem tartozik kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá. Kizárólagos kereskedelmi szerződés alatt bármely olyan megállapodást értünk, amely megakadályozza, hogy a kérelem tárgyát képező árut a kérelmezőn kívül más vállalatok is importálják az EU-ba.
A kontingens vagy vámfelfüggesztés miatt kieső vámbevétel értékénekmeg kell haladnia az évi 15.000 eurót. Ez azt jelenti, hogy annak az összegnek, amit a gazdálkodó megtakaríthat a kontingens vagy vámfelfüggesztés által, meg kell haladnia az évi 15.000 eurót.
Kizárólag olyan árura nyújtható be, amely a behozatalt követően feldolgozásra kerül (alapanyagok, alkatrészek, stb.), tehát kiskereskedelmi értékesítésre közvetlenül alkalmas késztermék, vagy olyan áru amely a behozatalt követően további feldolgozásra, beszerelésre nem kerül, nem jöhet szóba.
Minden évben kétszer (januárban és júliusban) módosítják és egészítik ki az autonóm felfüggesztésre és a vámkontingensekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért az új termékekre vonatkozó kérelmeket az alábbiakban meghatározott határidőn belül kell benyújtani:
a január 1-től alkalmazandó intézkedések esetében előző év február 28-ig;
a július 1-től alkalmazandó intézkedések vonatkozásában előző év augusztus 30-ig.
A jóváhagyott vámfelfüggesztések és vámkontingensek az áru származásától függetlenek, tehát bármely országból származó termékre alkalmazhatóak. Fontos továbbá, hogy a kedvezményt bármely EU-n belüli cég használhatja függetlenül attól, hogy eredetileg ki volt a kérelmező.
A vámfelfüggesztések rendszerint 5 évig érvényesek, míg a vámkontingensek felülvizsgálatára évente kerül sor.
A fentieket összegezve érdemes tehát megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy jelentkezik-e az import forgalmukban olyan termék, melyre vámkontingenst vagy autonóm vámfelfüggesztést lehet kérelmezni, hiszen jelentős összeget tudnak ezáltal megtakarítani. Ahogyan már említettem, számos feltételnek meg kell felelni a kérelmezés során, viszont azt bátran kijelenthetem, hogy nem elérhetetlen egy ilyen kedvezmény megszerzése, hiszen számos ügyfelünknek segítettünk már a kérelmezésben és abban, hogy megkapja a kívánt kedvezményt.
A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-01-16 11:13:472023-01-17 14:04:10Fizetendő vám csökkentése autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens kérelmezése útján
2023. január 1-től Olaszországba – bizonyos kivételekkel – csak olyan csomagolóanyagban küldhető áru, amelyen fel van tüntetve a 129/97/EC rendeletben meghatározott újrahasznosítási kód (pl. PP 5, PET 1, PAP 21, FOR 50). A kötelezettség minden kézzel különválasztható csomagolást érint az elsődleges csomagolástól egészen a raklapig.
A megfelelő kód feltüntetése mellett a magánszemélyekhez eljutó csomagolásnak a hulladékgyűjtés módjára vonatkozó olasz instrukciókat is tartalmaznia kell.
A 2022. december 31-ig piacra került, jelölést nem tartalmazó csomagolóanyagok a készletek kimerüléséig felhasználhatók (ha bizonyítható, hogy korábban lett vásárolva).
Viszont új csomagolóanyag vásárlásánál célszerű már a rendelésnél felhívni a beszállító figyelmét, hogy jelöléssel ellátott csomagolóanyagot szállítson.
Ha valamilyen okból (fizikai vagy technológiai korlátok) nem lehetséges a környezetvédelmi jelölés feltüntetése a csomagolóanyagon, akkor az információ digitális úton, etiketten, szállítási dokumentáción is továbbítható, vagy ha ez sem lehetséges, a csomagolóanyag-gyártó vagy -kereskedő cég weboldalán is feltüntethető.
A szankció 5.200-40.000 EUR-ig terjed és elvileg az ügylet összes szereplője büntethető, nem csak a csomagolóanyag-gyártó. Továbbá az olasz vevők várhatóan átterhelik beszállítóikra az esetleges büntetést.
Az új olasz kötelezettséggel kapcsolatban tanácsadó kollégáink a e-mail címen. Szívesen állnak rendelkezésre.
Gombás Otília szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-12-20 09:34:532022-12-20 09:34:53Változás az olasz csomagolási előírásokban
Új regisztrációs kötelezettségük keletkezett 2022. szeptember 10-től az energiahordozó nyersanyagokat és termékeket külföldre értékesítőknek, vagy értékesítés nélkül kiszállítóknak.
A 343/2022. (IX. 9.) Kormányrendelet 1. mellékletében vámtarifaszám alapján határozták meg a kötelezettséggel érintett termékek körét. Ilyen termék például a bitumenes kőszén, brikett, barnaszén, barnaszénbrikett, koksz/félkoksz (kőszénből vagy tőzegből). Az árut értékesíteni és kivinni az országból kizárólag a regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően lehet.
A bejelentési kötelezettség mind az uniós tagállamokba, mind az unión kívüli országokba történő kivitelre vonatkozik, viszont a kötelezettség a tranzitforgalmat és a Magyarországon bértárolásban lévő energiahordozó kiszállítását nem érinti. A bejelentést az energiapolitikáért felelős miniszterhez kell megtenni.
Kikre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?
A bejelentési kötelezettség érinti a gazdálkodókat és a magánszemélyeket is. Termékértékesítés esetén az értékesítőnek, míg értékesítés nélküli kivitel esetén a terméket kivinni szándékozó természetes személynek, egyéni vállalkozónak, jogi személynek vagy egyéb szervezetnek kell a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.
Ellenőrzés és szankcionálás
A rendeletben előírtak megtartását a rendőrség, valamint az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. A rendőrség és a vámhatóság az ellenőrzések során közvetlen adathozzáféréssel lekérdezheti a miniszter nyilvántartásából a bejelentésre és annak visszaigazolására vonatkozó adatokat. A bejelentés elmulasztását vagy a visszaigazolással nem rendelkező energiahordozó kivitelét az áru (általános forgalmi adó nélküli) értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírság kiszabásával szankcionálják.
A bejelentés menete és előírt adatelemei
A bejelentés adattartalmi követelményeit a kormányrendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése határozza meg. A bejelentési kötelezettséget a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni
A bejelentéshez csatolni kell:
a külföldi értékesítésre vonatkozó szerződést vagy az elfogadott ajánlatot, valamint – ha rendelkezésre áll – a számlát;
a külföldre szállításról szóló szerződést, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát;
az első két pontban meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását.
A bejelentés megtételét követően a miniszter ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ezt követően,
ha nem felel meg a formai követelményeknek a bejelentés, azt a miniszter visszautasítja és a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.
ha a bejelentés a meghatározott formai követelményeknek megfelel, a miniszter megvizsgálja a bejelentést arra vonatkozóan, hogy az értékesítés/kivitel akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energetikai ellátásbiztonságra. Ha a vizsgálat eredménye az, hogy bármely előzőekben említett körülmény fennáll, a miniszter tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint az MNV Zrt az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására vonatkozó álláspontjáról. Amennyiben az állam él vételi vagy elővásárlási jogával, a bejelentés beérkezésétől számított 10 napon belül tájékoztatják erről a bejelentőt. A bejelentő a tájékoztatást követően a vételár megfizetéséig, az energiahordozót köteles a bejelentett tárolási helyén oly módon megőrizni, hogy abban kár ne keletkezzen, az energiahordozót el nem idegenítheti és meg nem terhelheti.
Amennyiben az állam nem él vételi vagy elővásárlási jogával, a miniszter a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére. Ennek az igazolásnak a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania.
A bejelentést a bejelentő visszavonhatja, ha még nem kapta meg a miniszter által küldött tájékoztatást a vételi/elővásárlási jog gyakorlásáról.
Vételi jog gyakorlása során alkalmazható vételár
A vételi jog gyakorlása során az energiahordozó aktuális piaci értékének megfelelő összegét határozzák meg vételárként. Ezt az összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a magyar állam (az MNV Zrt. útján). Ha a bejelentőnek ezen az összegen felüli követelése lenne, azt polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
Fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-12-12 07:43:392022-12-12 07:43:39Bejelentési kötelezettség szeptember 10-től energiahordozó nyersanyagok és termékek kivitelére
„Minden év novemberében újabb 10 vállalat örömében osztoznak a díjkiosztó gálán az előző évi üzleti etikai díjazott cégek és az újonnan díjazottak vezetői, munkatársai, családtagjai. 10 díjazott cég tulajdonosa, vezetője vette át az alapítók és az előző évben nyertesekből álló zsűritagok által a vállalatnak odaítélt 2022. évi Üzleti Etikai Díjat.”
Rólunk írták:
„A 28 éve működő családi cég 3 generációs. 1914-től folyamatos résztvevője volt és van a hazai és nemzetközi váméletnek. A cég Budaörsi székhelyű, 337 millió forintos árbevételű, 41 főt foglalkoztat. A nemzetközi kereskedelem területein nyújt ügyintézési és szakértői szolgáltatásokat.
A családi cég története az egyik tulajdonos nagyapjától kezdődik. Krasznai József 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia alatt tengerész pénzügyőrként kezdte a szolgálatát Fiuméban. Tüske Péterné Ibolya alapító tulajdonos és ügyvezető, közgazdasági és felsőfokú vámjogi végzettségű. Alapítója és hosszú évekig elnökségi tagja a Magyar Vámügyi Szövetségnek. Tüske Péter nyugállományú pénzügyőr ezredes az MLBKT „Logisztikai Magiszter” címének birtokosa. 50 éve foglalkozik vám- és adóügyekkel. Két évig Genfben, az ENSZ EGB Belső Szállítási Bizottságában Magyarország képviseletét látta el. 1995-ben a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) a világ 10 legjobb vámosa közé választotta. Lányuk Tüske Zsuzsanna a Magyar Logisztikai, beszerzési és készletezési társaság elnökségi tagja, valamint SCM Tréningközpontjának szakmai trénere.
Szakmai magasságuk megkérdőjelezhetetlen. Megingathatatlanul hisznek a vámszakma folytonosságában és a szakmai tradíciók tiszteletében, a hazai vámkultúra fejlesztésében, a versenyképes, korrekt szolgáltatási környezet megteremtésében. A kiváló elődök szellemisége és erkölcsi értékei motiválják a családi vállalkozás vezetőit.
Hazai multinacionális cégek 15-20 éve a partnereik, hiszik hogy ez a magas minőségi sztenderdjeinknek, szakmai felkészültségünknek, gyorsaságunknak, rugalmasságunknak és fedhetetlenségünknek köszönhető.
Ügyfeleket segítve, az érdekeiket képviselve részt vesznek a vámhatósági egyeztetéseken, annak érdekében, hogy mindkét oldal számára előnyös megállapodások szülessenek.
Korrupciómentesek, ami a szakma sok szereplőjéről nem mondható el. Tudatos döntéssel nem vesznek részt kockázatos, jogszabályi periférián lavírozó ügyletek bonyolításában. Kizárólag megfelelően felkészített és képzett, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező, erkölcsileg feddhetetlen munkavállalókat foglalkoztatnak. A legmagasabb szintű engedélyekkel, regisztrációkkal rendelkeznek a világban.
Munkavállalóik átlagosan több, mint 9 éve dolgoznak a cégnél.
Társadalmi felelősségvállalásuk leginkább a szakma színvonalának emelése érdekében történik. Szakmai blogot tartanak fenn, szakportáljuk, hírlevelük van, amiben tájékoztatják ügyfeleiket és a szakmát. OKJ-képzésben és duális képzésben közreműködnek, előadásokat tartanak iskolákban. Fennállásunk alatt több mint 30, elsősorban gyermekeket támogató alapítványnak juttattak pénzadományt, jellemzően Budaörshöz kapcsolódva.
A nagy tradícióval, szakmai hírnévvel rendelkező, 4 generációs kisvállalkozás hihetetlen szakmai tisztességgel, hírnévvel, felkészültséggel, tudatossággal és etikussággal tartja a színvonalat már több mint egy évszázada. Mélyen beépültek a szakmába, hazai és nemzetközi területen egyaránt. Méltóak az üzleti etikai jelző viselésére.”
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-11-28 15:30:442022-11-28 15:39:452022-ben Üzleti Etikai Díjat nyert „Kisvállalat kategóriában” a J&J Center Kft.
Frissítés: 2023.03.07-én az ukrán hatóságok tájékoztatót tettek közzé az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazásával kapcsolatban. Az ehhez kapcsolódó információk a blogbejegyzés végén találhatók.
A NAV Központi Irányítás Vám Főosztálya által 2022. szeptember 15-én kiadott tájékoztatás szerint az Európai Bizottság arról értesítette a tagállamokat és a Tranzitegyezmény szerződő feleit, hogy Ukrajna 2022. október 1-én csatlakozik a Tranzitegyezményhez és az áruforgalommal kapcsolatos alakiságok egyszerűsítéséről szóló egyezményhez. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól lehetőség lesz az NCTS rendszerben árutovábbítási eljárást kezdeményezni az Ukrajnába irányuló közúti szállítmányok esetén.
Azoknak a gazdálkodóknak, akik Ukrajnába terveznek árutovábbítási eljárást indítani és rendelkeznek Engedélyezett Feladói engedéllyel, kérniük kell az Összkezességi engedélyük, valamint az ahhoz tartozó kötelezettségvállalási okmány (bankgarancia) módosítását a területi változás tekintetében, illetve felül kell vizsgálniuk és szükség esetén módosítani kell a biztosíték összegét és az ahhoz tartozó referenciaösszeget. Az engedélyhez kapcsolódó TC31 és TC33 kezességi tanúsítványokon is szükséges a területi változást átvezetni.
A 3/2022 EU-CTC vegyes bizottsági határozat javaslat alapján a Tranzitegyezmény III. függelék C1–C6. mellékletében szereplő formanyomtatványokat, azaz a Kezesi Kötelezettségvállalást, a TC32 egyedi garanciajegyet, a TC31 kezességi tanúsítványt, és a TC33 biztosítéknyújtás alóli mentességi tanúsítványt a jelenlegi változatukban 2024. április 1-ig továbbra is használni lehet a szükséges földrajzi-, értesítési címre-, vagy felhatalmazott képviselőre vonatkozó változások manuális átvezetésével.
A tájékoztatás szerint az Összkezességi engedély módosításához az Igazgatóságok úgy fogadják el a jelenleg érvényes kötelezettségvállalásokat, ha az eredeti kötelezettségvállalási okmány kiegészítéséről, módosításáról szóló (a hitelintézet vagy biztosítótársaság által kibocsátott) dokumentum a kérelem mellékleteként eredetiben benyújtásra kerül. Az érintett gazdálkodók kérésére a TC31 és TC33 tanúsítványok manuális módosítását az Igazgatóságok elvégzik.
Az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján Ukrajna a Belépési gyűjtő árunyilatkozat (BEGYA) tekintetében hozzáigazította a szabályait az EU-s szabályokhoz, így a védelmi/biztonsági adatokat meg lehet adni az árutovábbítási árunyilatkozaton. Ebben az esetben nem kell külön BEGYA-t adni, amely a határon történő eljárást meggyorsítja.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-10-03 08:51:552023-06-02 10:03:34Ukrajna belépése a Tranzitegyezménybe
2022. júniusában az ENSZ jóváhagyta, hogy Törökország a hivatalos nemzetközi nevét Turkey-ről Türkiye-re változtassa.
A változás az alábbiak szerint érinti a nemzetközi kereskedelem vámügyintézés során használt okmányait.
A Kereskedelmi Kamaráktól kapott tájékoztatás szerint a Kamarák már csak az olyan CO okmányt hitelesítik, amin az új név szerepel.
Az A.TR okmányokkal kapcsolatban hivatalos állásfoglalást kértünk a NAV-tól, hogy meddig használhatóak a régi névvel nyomtatott példányok, és hogyan kell ez esetben a 6. rovatban feltüntetni az ország nevét.
Tájékoztatásuk alapján még a régi névvel előnyomott A.TR okmányt kell használni, de a 6. rovatban érdemes az új nevet (Türkiye) feltüntetni. Érdemes továbbá az új megnevezést használni az egyéb kereskedelmi okmányokon (CMR, számla, fuvarokmányok, stb.) is.
Mindazonáltal Törökország biztosította az EU-t arról, hogy a török vámhatóság továbbra is el fogja fogadni a régi megnevezéssel kiállított okmányokat, így az átállás ideje alatt elméletileg nem lehet gond a vámügyintézés során a régi neves okmányok használatából.
Törökország várhatóan rövid időn belül át fog térni minden okmányon az új név használatára, melyet el kell fogadni.
Amennyiben kérdés merül fel a fentiekkel kapcsolatban, várjuk megkeresésüket a e-mail-címen.
Készítette: Patyik Tímea szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-09-29 10:23:112022-10-06 14:14:31Törökország nemzetközi neve Türkiye-re változott
A Magyar Közlöny 2022/127. számában kihirdetett, a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény alapján a jövedéki törvény módosítására három különböző időpontban (2022. augusztus 1-én, 2023. február 13-án és 2023. augusztus 1-én) kerül(t) sor.
Jelentősebb változás, hogy jövő év augusztus 1-től bevezetésre kerül az ún. „kedvezményes párlat” fogalma, melynek hatására az érintett engedélyesekre (egyszerűsített adóraktárak, kisüzemi bortermelők) vonatkozó egyes szabályok is megváltoznak.
A módosítással változnak továbbá a termelői borkimérés általi forgalmazás szabályai, az adóraktár általi kóstoltatás szabályai, pontosításra kerül az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a jövedéki termékek uniós behozatala esetén, illetve változások lesznek a jövedéki termékek készlethiányát és a kisüzemi bortermelők Unión kívüli exportját illetően.
A jelenleg hatályba lépő változásról az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-09-12 14:32:502023-06-02 10:56:29Változások a jövedéki szabályozásban
Idén februárban került nyilvánosságra a Kúria egyik precedensképes döntése, amely nyomán megváltozott a hatóság bírságolási gyakorlata. Sajnos többször is tapasztaltuk, hogy olyan ügyekre is szabtak ki a vámhiány 50%-át jelentő vámbírságot, ahol ténylegesen nem volt szó arról, hogy ne lett volna megfizetve a vám, hanem csupán (általában adminisztratív jellegű) mulasztás történt (például késedelmes érkeztetés, vagy valamilyen különleges eljárás lezárásával kapcsolatos vétség).
A szakmai szervezetek hathatós befolyása nyomán július 28-i hatállyal módosították a vámhiány vámtörvényben szereplő fogalmát, így immáron nem minősül vámhiánynak a szabályok be nem tartása miatt keletkezett, majd később megszűnt vámtartozás. A változás a Magyar Közlöny 2022/127. számában, a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény keretében került kihirdetésre. A vámhiány fogalmának pontosítása révén a hatóság a Kúria döntése nyomán bevezetett joggyakorlat helyett visszatér a korábbi bírságolási gyakorlathoz.
Július 28-tól tehát az olyan ügyekben, ahol a szabályok be nem tartása miatt vámtartozás keletkezik, azonban az később megszűnik (mert például az árut a vám megfizetése mellett szabadforgalomba helyezik), az egykori vámhiány 50%-a helyett mulasztási bírság kerül kiszabásra.
A mulasztási bírságok mértékét a vámtörvény 84.§ (10) bekezdése tartalmazza, azonban általánosságban elmondható, hogy ezekben az esetekben meghatározott értékhatárokon belül a hatóságnak mérlegelési jogköre van. Tehát az ügy körülményeit, a mulasztás súlyát és az elkövetés gyakoriságát is figyelembe véve, az arányosság elvét betartva határozzák meg a szükséges szankciót, amely jellemzően alacsonyabb összegű lesz, mint a közelmúltban, a Kúria döntése nyomán alkalmazott fix 50%-os bírság.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás a jelenleg folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó, amely rendkívül jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akiknek jelenleg zajlik valamilyen mulasztással kapcsolatos ügyük.
A változásokról az Adózóna előfizetői számára is írtunk, melyet az alábbi linken olvashat:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szüksége, vagy a folyamatban lévő hatósági üggyel kapcsolatban van kérdése, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Gombás Otília, szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-08-05 14:00:172022-08-05 14:00:17Vámbírság − ismét visszaállt a régi rend
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.