A Magyar Közlöny 2022/127. számában kihirdetett, a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény alapján a jövedéki törvény módosítására három különböző időpontban (2022. augusztus 1-én, 2023. február 13-án és 2023. augusztus 1-én) kerül(t) sor.
Jelentősebb változás, hogy jövő év augusztus 1-től bevezetésre kerül az ún. „kedvezményes párlat” fogalma, melynek hatására az érintett engedélyesekre (egyszerűsített adóraktárak, kisüzemi bortermelők) vonatkozó egyes szabályok is megváltoznak.
A módosítással változnak továbbá a termelői borkimérés általi forgalmazás szabályai, az adóraktár általi kóstoltatás szabályai, pontosításra kerül az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a jövedéki termékek uniós behozatala esetén, illetve változások lesznek a jövedéki termékek készlethiányát és a kisüzemi bortermelők Unión kívüli exportját illetően.
A jelenleg hatályba lépő változásról az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-09-12 14:32:502023-06-02 10:56:29Változások a jövedéki szabályozásban
Idén februárban került nyilvánosságra a Kúria egyik precedensképes döntése, amely nyomán megváltozott a hatóság bírságolási gyakorlata. Sajnos többször is tapasztaltuk, hogy olyan ügyekre is szabtak ki a vámhiány 50%-át jelentő vámbírságot, ahol ténylegesen nem volt szó arról, hogy ne lett volna megfizetve a vám, hanem csupán (általában adminisztratív jellegű) mulasztás történt (például késedelmes érkeztetés, vagy valamilyen különleges eljárás lezárásával kapcsolatos vétség).
A szakmai szervezetek hathatós befolyása nyomán július 28-i hatállyal módosították a vámhiány vámtörvényben szereplő fogalmát, így immáron nem minősül vámhiánynak a szabályok be nem tartása miatt keletkezett, majd később megszűnt vámtartozás. A változás a Magyar Közlöny 2022/127. számában, a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény keretében került kihirdetésre. A vámhiány fogalmának pontosítása révén a hatóság a Kúria döntése nyomán bevezetett joggyakorlat helyett visszatér a korábbi bírságolási gyakorlathoz.
Július 28-tól tehát az olyan ügyekben, ahol a szabályok be nem tartása miatt vámtartozás keletkezik, azonban az később megszűnik (mert például az árut a vám megfizetése mellett szabadforgalomba helyezik), az egykori vámhiány 50%-a helyett mulasztási bírság kerül kiszabásra.
A mulasztási bírságok mértékét a vámtörvény 84.§ (10) bekezdése tartalmazza, azonban általánosságban elmondható, hogy ezekben az esetekben meghatározott értékhatárokon belül a hatóságnak mérlegelési jogköre van. Tehát az ügy körülményeit, a mulasztás súlyát és az elkövetés gyakoriságát is figyelembe véve, az arányosság elvét betartva határozzák meg a szükséges szankciót, amely jellemzően alacsonyabb összegű lesz, mint a közelmúltban, a Kúria döntése nyomán alkalmazott fix 50%-os bírság.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás a jelenleg folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó, amely rendkívül jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akiknek jelenleg zajlik valamilyen mulasztással kapcsolatos ügyük.
A változásokról az Adózóna előfizetői számára is írtunk, melyet az alábbi linken olvashat:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szüksége, vagy a folyamatban lévő hatósági üggyel kapcsolatban van kérdése, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Gombás Otília, szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-08-05 14:00:172022-08-05 14:00:17Vámbírság − ismét visszaállt a régi rend
A kettős felhasználású termékekről szóló cikksorozatunk utolsó részeként szeretnénk ismertetni a témában történt legújabb változásokat.
Legutóbb 2022. január 7-i hatállyal módosították a 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendeletet a 2022/1/EU bizottsági rendelettel, amely a kettős felhasználású termékek listáját érinti.
A módosítás során az alaprendelet I. és IV. mellékletét (kettős felhasználású termékek jegyzéke) egy az egyben kicserélték. Az I. mellékletet a nemzetközi biztonsági kötelezettségvállalásoknak való maradéktalan megfelelés érdekében aktualizálták, ugyanis a nemzetközi exportellenőrzési megállapodások által elfogadott ellenőrzési jegyzékek 2020 folyamán megváltoztak. Ennek megfelelően kellett módosítani az I. mellékletet. A IV. melléklet módosításait az I. melléklet módosulása tette szükségessé azon termékek esetén, amelyek a IV. mellékletben is szerepelnek.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, esetleg vámügyintézésben kérné a segítségünket, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
A kettős felhasználású termékekről szóló korábbi tájékoztatásunk folytatásaként szeretnénk bemutatni az új szabályozás által hozott változásokat.
A korábbi alaprendelet teljes átdolgozásaként a 2021. szeptember 9-től hatályos 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendelet az alábbi újdonságokat hozta a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatban.
A változások célja – többek között -, hogy az Unió gyorsan reagálhasson a meglévő technológiákkal való súlyos visszaélésre vagy a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos új kockázatokra.
Az új rendeletben egyes fogalommeghatározások (pl. a kivitel, az exportőr) módosultak, melyre a vámkezelés során is figyelemmel kell lenni. A kivitel fogalmába bekerült a passzív feldolgozás és az olyan eredetileg tranzit ügylet, melynek során a szállítmány rendeltetési helye megváltozik (és ezért újrakivitelnek minősül, amely a rendelet szerint alapvetően engedélyköteles). Ezentúl exportőr lehet az is, aki a kiviteli nyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, illetve az a jogi személy is, aki szoftvert vagy technológiát elektronikus úton átad, illetve elérhetővé tesz EU-n kívüli személy számára. Új fogalomként jelent meg a kibertér-megfigyelési termék, az újrakiviteli és kilépési gyűjtő árunyilatkozat, a technikai segítségnyújtás, valamint bővült a tranzit fogalma is. Ezeket a rendelet 2. cikke tartalmazza.
A tranziteljárás alapesetben továbbra sem engedélyköteles, de
az illetékes hatóságok továbbra is megtilthatják vagy engedélyhez köthetik a rendelet I. mellékletében szereplő vagy ott fel nem sorolt, nem uniós kettős felhasználású termékek átszállítását, ha azokat katonai célokra vagy tömegpusztító fegyverek fejlesztésére szánják vagy szánhatják
a rendelet I. mellékletében nem szereplő termékek esetén közbiztonsági vagy emberi jogi indokok alapján is megtiltható vagy engedélyhez köthető az átszállítás az EU területén
Változatlan szabály, hogy közbiztonsági okokból vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik a rendelet I. mellékletében fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét. Az intézkedés alapján a rendelet megengedi, hogy a tagállamok nemzeti ellenőrzési jegyzéket hozzanak létre.
Az Uniós Általános Exportengedélyek köre bővült. Két új engedély (EU007-EU008) kerül bevezetésre a rendelet II. melléklet G-H. szakaszában szereplő, cégcsoporton belüli technológia és szoftver szállításához, illetve az alapvetően titkosítási eljárásokban használt termékek kiviteléhez.
A Nemzeti Általános Exportengedélyek a következő feltételekkel alkalmazhatók:
a rendelet II. melléklet I. szakaszában szereplő termékek kiviteléhez nem használhatók fel
az engedélyt a kiállító tagállamban letelepedett exportőr használhatja fel
az engedély nem használható fel, ha a kivitelre szánt termékek katonai célú végfelhasználása megállapítható vagy feltételezhető
Az Egyedi és a Globális Exportengedélyeket az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatósága, ennek hiányában a termék megtalálási helye szerinti illetékes hatóság adja ki. Új szabályként a rendelet az Egyedi engedély kiadásának feltételeként előírja a végfelhasználási nyilatkozat bemutatását és belső megfelelési program végrehajtását.
Új engedélytípusként jelenik meg a Nagy projektekre vonatkozó engedély. Ez az engedély meghatározott exportőrnek adott speciális Egyedi vagy Globális Exportengedély, amely egy vagy több végfelhasználóra és egy vagy több meghatározott harmadik országra lehet érvényes. Az engedély legfeljebb 4 évig érvényes. Az ilyen típusú engedélyeket a vámhatóság az Egyedi vagy a Globális Exportengedélyekre vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi.
Szintén új engedélytípus a Technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedély. Ez az engedély a rendelet I. mellékletében szereplő, illetve ott fel nem sorolt termékeket érintő technikai segítségnyújtás esetén adható ki, ha a segítségnyújtást végzőt az illetékes hatóság tájékoztatja arról, hogy a terméket katonai célra szánják vagy szánhatják. Az engedélykötelezettség megállapítása érdekében a technikai segítségnyújtást végzőnek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, ha tudomást szerez arról, hogy az általa kivinni szándékozott terméket katonai célra szánják vagy szánhatják.
Változatlanul engedélyköteles a rendelet IV. mellékletében szereplő kettős felhasználású termékek unión belüli szállítása (transzfere). A magyar vámhatóság a kettős felhasználású termékek transzferét továbbra sem ellenőrzi és az eljáráshoz kapcsolódó engedélyeket nem kezeli. A transzferengedélyek ügyfél általi felhasználása, illetve azok elszámolása a BFKH hatáskörébe tartozik.
A vámhatóság ellenőrzési tevékenységében érdemi változás nem történt. A Korm. rendelet alapján a vámhatóság ellenőrzi a kettős felhasználású termékek harmadik országok tekintetében bonyolódó behozatalát, kivitelét, valamint tranzitját. Új rendelkezés, hogy a kivitel akkor is felfüggeszthető vagy megakadályozható, ha alaposan feltételezhető, hogy az árukat tömegpusztító fegyverekhez vagy katonai célokra kívánják felhasználni.
A szankciók alkalmazására vonatkozó szabályok szintén nem változtak. A tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell a rendeletben foglaltak megfelelő végrehajtását, valamint meg kell akadályozniuk a jogsértő tevékenységet. Az alkalmazandó szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Az új rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek 2021. szeptember 9. után is érvényben maradnak, a lejárati idejük végéig. A már meglévő exportőri nyilvántartásba vételeket sem kellett megújítani, azok is érvényesek maradnak a hatálybalépést követően.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-07-06 10:59:592022-07-08 07:16:00Kettős felhasználású termékekre vonatkozó új szabályozás
Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 3. §-át 2022. június 1-én hatályon kívül helyezték. Ez a rendelet terjesztette ki az EKAER bejelentési kötelezettséget 2021. július 10-től az építőipari anyagokra is.
A Korm. rendelet említett 3. §-a rendelkezett arról, hogy a rendeletben foglaltak a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát vesztik. Ez alapján az építőipari anyagok 2022. június 1-ig lettek volna EKAER bejelentésre kötelezettek, mivel a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény 2022. június 1-én hatályát vesztette.
Mivel azonban a rendelet 3. §-ának hatályon kívül helyezésével kivették a Korm. rendeletből a fenti törvényre való hivatkozást, így a Korm. rendelet – önállóan – továbbra is hatályban maradt. Ennek következtében az EKAER bejelentési kötelezettség – változatlan feltételekkel – továbbra is megmaradt az építőipari anyagokra.
Amennyiben kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-07-04 10:22:462022-07-08 07:14:04Továbbra is EKAER-bejelentés kötelesek az építőipari anyagok
A közelmúltban az Európai Unió számos szankciót vezetett be az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, melyek nem csak Ukrajna egyes részeit és Oroszországot, hanem a Fehérorosz Köztársaságot is érintik. A 2022. február-áprilisában kiadott szankciós rendeletekben több intézkedés kapcsolódik az áruforgalomhoz is. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy az egyes viszonylatokban mely árukörökre vonatkoznak az új intézkedések, illetve milyen egyéb, logisztikával kapcsolatos változás történt. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió az itt megjelenített árukörök esetében export/import tilalmat vezetett be, azonban mindegyik esetben van több olyan kivétel is, amikor az importhoz/exporthoz engedély szükséges, vagy az akár engedély nélkül megvalósítható értesítési kötelezettség mellett.
A fenti táblázat jogszabályi helyekkel kiegészített, részletes változatát az alábbi linken tudják megtekinteni:
Ezenkívül a logisztikát érintő szankció értelmében 2022. április 9-től tilos bármely oroszországi székhelyű vagy Belaruszban letelepedett közúti fuvarozási vállalkozás számára az Unió területén belüli közúti árufuvarozás, beleértve a tranzitszállítást is. A tilalom nem alkalmazandó a postai küldemények egyetemes szolgáltatásként történő szállítására, illetve néhány egyéb kivételes esetben.
Az Európai Bizottság 2022/C 145 I/01 számú közleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy az érintett termékek esetén nemcsak a közvetlen export-import tiltott, hanem bármely olyan ügylet, amely eredményeként az áru könnyen a szankcionált országokba, vagy ezekből az országokból az EU-ba jut. Ilyen lehet az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EGU) exportált, vagy onnan importált áru, hiszen az EGU bármely tagországában lévő áruk az EGU egészében szabad forgalomban vannak, így a térségen belül szabadon mozoghatnak. A gazdasági unió tagjai Oroszország, Belarusz Köztársaság, valamint az Örmény, Kazah és Kirgiz Köztársaság. Ilyen esetekben a Bizottság javasolja szerződésekben, nyilatkozatokban rögzíteni, hogy a szankciós jogszabályok nem játszhatók ki, amelyek megvalósulásával kapcsolatban a vámhatóságok ellenőrzést indíthatnak, illetve bizonyítékokat kérhetnek be.
A furarozási engedélyekkel kapcsolatosan az ITM 2022. április 1-i tájékoztatása szerint az ukrán fuvarozók átmenetileg – 2022. április 30-ig – mentesülnek az engedélykötelezettség és egyben a BiReg fuvarregisztráció alól a Magyarország és Ukrajna között végzett fuvarfeladatok (loco), valamint az Ukrajnát érintő és Magyarországon keresztüli tranzitálások esetében. Az ukrán fuvarozók által Magyarország és nem Ukrajna között végzett – harmadik országos – fuvarok változatlanul engedélykötelesek, ezeknél el kell végezni a BiReg regisztrációval kapcsolatos adminisztrációt a fuvarozónak és a le- vagy felrakóhelyeknek is!
A rendelkezésekről az Unió, a NAV és a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának Exportellenőrzési Osztálya és az MKFE is készített összefoglalót, amelyek a következő linkeken érhetők el:
Egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében kihirdetésre került az autonóm vámfelfüggesztésekről szóló 2021/2278/EUtanácsi rendelet, amely a 2022 január 1-től alkalmazandó.
Miért lehet fontos és érdekes a gazdálkodóknak ez a rendelet?
Egy 3. országból származó termék importálása során azt, hogy milyen vámtétel vonatkozik az adott árura, aKözös Vámtarifa határozza meg. A Közös Vámtarifa I. mellékletének 3. oszlopában vannak megjelölve, hogy alapesetben az adott termék vámtarifaszámához milyen vámtétel tartozik. Ezt az úgynevezett szerződéses vámtételt kell alkalmazni, ha 3. országból importál árut a gazdálkodó.
Vannak azonban olyan mezőgazdasági és ipari termékek, melyet az Európai Unióban nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem tudnak előállítani ahhoz, hogy kielégítsék szükségleteket, így az említett termékek kínálata a harmadik országokból származó behozataloktól függ. Az ilyen termékek vonatkozásában az Unió részleges vagy teljes vámfelfüggesztéssel élhet.
A fentiekben említett tanácsi rendelet tehát azokat a termékeket tartalmazza, amelyek importjakor autonóm vámfelfüggesztés kérhető függetlenül attól, hogy mely 3. országból érkezik az adott termék.
Fontos kiemelni, hogy ez a kedvezmény nem jár automatikusan a vámkezelések során. Amennyiben olyan termék érkezik, melyhez autonóm vámfelfüggesztés tartozik, a vámárunyilatkozaton hivatkozni kell arra, hogy szeretnék-e a kedvezményt igénybe venni.
Az autonóm vámfelfüggesztések eddig is jelen voltak az érintett termékeknél, melyeket korábban az 1387/2013/EU tanácsi rendelet tartalmazott. Mivel az érintett árukört a Bizottság évi 2 alkalommal felülvizsgálja, így ezt a rendeletet már számos alkalommal módosították. Ezen felül a 2022-esHR/KN változáskövetkeztében nagy számú újabb módosítás vált szükségessé. Ezt figyelembe véve az egyértelműség és az átláthatóság érdekében, hatályon kívül helyezték a 1387/2013/EU tanácsi rendelet és helyette kiadták a 2021/2278-as tanácsi rendelet.
Összefoglalva a fentieket, a gazdálkodóknak érdemes félévente átnézni a hivatkozott rendeletben lévő termékek listáját, és ha van ilyen termék a forgalmukban, erre külön felhívni a vámügyintézők/vámügynökök figyelmét, annak érdekében, hogy biztosan alkalmazásra kerüljön a kedvezmény. Továbbá, ha egy cég olyan termékeket importál, amelyhez bizonyíthatóan nem lehetséges uniós forrásból hozzáférni, további autonóm vámfelfüggesztés is kérhető.
Amennyiben kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
A 2022. január 10-i antidömping vámról szóló általános szakmai anyag kapcsán összeszedtük, hogy az elmúlt időszakban milyen konkrét intézkedések és rendeletek jelentek meg a témában.
A dömping az uniós piac elárasztása nagy árutömeggel a termelési költséghez képes igen alacsony áron. Szubvencióról pedig akkor beszélünk, ha az unió területére behozott termék közvetlen vagy közvetett támogatásban részesül az exportáló országban.
Kihirdetett intézkedések
Az elmúlt időszakban hatályba lépő intézkedések és rendeletek listáját (időrendi sorrendben) a csatolt táblázat tartalmazza.
1)
A 2021. augusztus 3-tól hatályos rendelet az Amerikai Egyesült Államokból származó (majd Kanadára is terjesztett) biodízelre (a 15., 27. és 38. árucsoportba tartozó biodízelek) vonatkozóan a 2015/1518 számú rendelettel megállapított, majd a 2016/676 számú rendelettel módosított végleges antidömping vám hatályvesztésének felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek alapján továbbra is indokolt a rendelkezés fenntartása. Az antidömping vám USA esetén 198 EUR/tonna-ig terjed, Kanada esetén 172,2 EUR/tonna.
2)
A 2021. augusztus 3-tól hatályos rendelet az Amerikai Egyesült Államokból származó (majd Kanadára is kiterjesztett) biodízelre (a 15., 27. és 38. árucsoportba tartozó biodízelek) vonatkozóan a 2015/1518 számú rendelettel megállapított, majd a 2016/676 számú rendelettel módosított végleges kiegyenlítő vám hatályvesztésének felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek alapján továbbra is indokolt a rendelkezés fenntartása. Az antidömping vám USA esetén 237 EUR/tonna-ig terjed, Kanada esetén 237 EUR/tonna.
3)
A Kínából származó alumíniumfóliák (vámtarifaszám: 7607) behozatalára vonatkozó 30 %-os antidömping vám 2021. szeptember 16-i hatállyal kiterjesztésre került a Thaiföldről feladott (akár Thaiföldi származó, akár nem Thaiföldi származó) termékekre is.
4)
A Kínából származó alumíniumfólia-tekercsek (vámtarifaszám: 7607) behozatalára vonatkozó 35,6 %-os antidömping vám 2021. szeptember 16-i hatállyal kiterjesztésre került a Thaiföldről feladott (akár Thaiföldi származó, akár nem Thaiföldi származó) termékekre is.
5)
A 2021. szeptember 17-től hatályos rendelet a Kínából és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékekre (vámtarifaszám: 7219, 7220 – rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt/hidegen tömörített, de tovább nem megmunkált) vonatkozó végleges antidömping vám hatályvesztésének felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek alapján továbbra is indokolt a rendelkezés fenntartása. A megállapított antidömping vám Kína esetén legfeljebb 25,3 %, Tajvan esetén legfeljebb 6,8 %.
6)
A 2021. szeptember 24-i értesítés a Kínából és Brazíliából származó, elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélból készült termékek (vámtarifaszám: 72105000 és 72125020) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
7)
2021. október 6-i hatállyal felvételre került az (EU) 2019/1382 számú rendeletbe a Törökországból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/1100 számú rendelet. A módosítás oka, hogy a vámkontingensek túllépése esetén fizetendő vám, valamint az egyes acéltermékekre szintén alkalmazandó dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedések egyidejű alkalmazását megakadályozó mechanizmus a szóban forgó termékekre is vonatkozzon.
8)
A rendelet alapján 2021. október 12-től a Kínából származó, síkhengerelt alumíniumtermékekre (vámtarifaszám: 7606, 7607 – ötvözött vagy ötvözetlen, tovább megmunkált vagy tovább meg nem munkált, alátét nélküli, más anyagból készült, belső rétegek nélküli) végleges antidömping vámot vetnek ki. A megállapított antidömping vám legfeljebb 24,6 %. A rendelet 2. cikkében foglalt termékek kizárásra kerültek a dömpingellenes intézkedésből.
9)
Az előző pontban említett, síkhengerelt alumíniumtermékekre kivetett antidömping vámot 2021. október 12-i hatállyal 9 hónapra felfüggesztik, tekintettel a keresletet és a kínálatot érintő piaci feltételek változásának átmeneti jellegére és különösen az uniós piacon tapasztalható kereslet és kínálat közötti jelenlegi egyensúlyhiányra, valamint az uniós gazdasági ágazat következő hónapokra vonatkozó kilátásaira.
10)
A 2021. október 14-től hatályos rendelet a Kínából származó hengerhuzalra (vámtarifaszám: 7213, 7227 – vasból, ötvözött/ötvözetlen acélból, de nem rozsdamentes acélból készült, szabálytalanul felgöngyölt, tekercsben kiszerelt, melegen hengerelt rúd) vonatkozó végleges antidömping vám hatályvesztésének felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek alapján továbbra is indokolt és így hatályban marad a 24 %-ig terjedő antidömping vám.
11)
A rendelet alapján 2021. október 16-tól 6 hónapig a Kínából származó egyes grafitelektróda-rendszerekre (vámtarifaszám: 8545110010, 8545110015 – elektromos kemencékben használt, legalább 1,5 g/cm3 látszólagos sűrűségű és legfeljebb 7,0 μΩm elektromos ellenállású, kötőelemekkel felszerelt vagy fel nem szerelt) ideiglenes antidömping vámot vetnek ki. A megállapított ideiglenes antidömping vám legfeljebb 66,5 %.
12)
A 2021. november 17-i értesítés a Marokkóból származó egyes alumíniumkerekek (a 8701–8705 vámtarifaszám alá tartozó gépjárművek alumíniumkerekei, tartozékokkal is, abronccsal felszerelve is) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
13)
A rendelet alapján 2021. november 19-től a Kínából származó optikai szálakból álló kábelekre 44 %-ig terjedő végleges antidömping vámot vetnek ki.
Érintett termékkör: a 8544700010 vámtarifaszám alá tartozó, önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló kábel védőburkolattal (az elektromos vezetéket tartalmazó is), kivéve
azokat a kábeleket, amelyekben minden optikai szál egyedileg el van látva egyik vagy mindkét végén üzemképes csatlakozóval, valamint
a tenger alatti használatra szánt kábeleket.
14)
A rendelet alapján 2021. november 19-től az Indiából és Indonéziából származó rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékekre (a 7219, 7220 vámtarifaszám alá tartozó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt, de tovább nem megmunkált termékek) végleges antidömping vámot vetnek ki, egyúttal rendelkeznek az ideiglenes vám végleges beszedéséről. A megállapított antidömping vám India esetén legfeljebb 35,3 %, Indonézia esetén legfeljebb 20,2 %.
15)
A rendelet alapján 2021. december 9-től a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliákra 28,5 %-ig terjedő végleges antidömping vámot vetnek ki.
Érintett termékkör: a 7607111960 és 7607111991 vámtarifaszám alá tartozó, legfeljebb 0,021 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben kiszerelt, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák, kivéve
a legalább 0,008 mm és legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm-es szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsekben kiszerelt háztartási alumíniumfólia,
a legalább 0,007 mm és kevesebb, mint 0,008 mm vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia,
a legalább 0,008 mm és legfeljebb 0,018 mm vastagságú, 650 mm-t meghaladó szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia,
a legalább 0,018 mm és legfeljebb 0,021 mm vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia.
16)
A rendelet alapján 2021. december 23-tól a Kínából származó (előző pontban meghatározott) továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliákra 18,2 %-ig terjedő végleges kiegyenlítő vámot vetnek ki, egyúttal az előző pontban említett (EU) 2021/2170 számú rendelet egyes rendelkezéseit módosítják. Többek között módosították a dömping-, és a szubvencióellenes vizsgálatban együttműködő vállalatok listáját (I-II. melléklet).
17)
A 2022. január 20-tól hatályos rendelet a 8544700010 vámtarifaszám alá tartozó optikai kábelekre vonatkozó kiegyenlítő vám és antidömping vám mértékét módosítja. A rendeletben nem nevesített (más) vállalatok esetén 10,3 %-os kiegyenlítő vám került megállapításra, egyúttal az antidömping vám mértéke ezen vállalatok esetén 33,7 %-ra csökkent. Összességében továbbra is a korábbi antidömping vám mértékével megegyező (44 %-os) büntető vámot kell fizetni ezen termékek Kínából történő behozatala esetén.
18)
A 2022. január 21-én közzétett értesítés a 7208, 7211, 7225, 7226 vámtarifaszám alá tartozó egyes
melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozó antidömping vám 2022. október 7-i hatályvesztésével kapcsolatos. A dömpingintézkedés további fenntartása érdekében az érintett uniós gyártók/termelők az értesítés közzétételének napjától írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be az Európai Bizottsághoz.
19)
A 2022. január 26-tól hatályos rendelet a 7307 vámtarifaszám alá tartozó egyes vas- és acél csőszerelvényekre vonatkozó végleges antidömping vám hatályvesztésének felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek alapján továbbra is indokolt a korábbi 58,6 %-os mértékű dömpingvám fenntartása.
A dömpingintézkedések alapesetben a bevezetésüktől számított 5 év, vagy a legutolsó felülvizsgálatuk lezárását követő 5 év elteltével szűnnek meg, kivéve, ha a lejárat előtti hatályvesztési felülvizsgálatuk megállapítja, hogy a megszüntetésük a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
Intézkedések időbelisége
Az 1), 2), 5), 10) pontban szereplő rendelkezések a meglévő dömpingintézkedések hatályvesztést megelőző felülvizsgálatára vonatkoznak. A dömpingintézkedések alapesetben a bevezetésüktől számított 5 év, vagy a legutolsó felülvizsgálatuk lezárását követő 5 év elteltével szűnnek meg, kivéve, ha a lejárat előtti hatályvesztési felülvizsgálatuk megállapítja, hogy a megszűntetésük a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
A 3), 4) pontban szereplő rendelkezések a meglévő dömpingintézkedések másik ország tekintetében történő kiterjesztésére vonatkoznak. Erre irányuló gazdálkodói kérelem vagy panasz esetén a bizottság a dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszásának elkerülése érdekében kiterjesztheti a konkrét dömpingintézkedést az adott országból történő behozatalra vonatkozóan is.
A 6), 12) pontban szereplő rendelkezések az egyes dömpingeljárások megindítására vonatkoznak. Ez a dömpingeljárásnak az (általános szakmai anyagban foglalt) első fázisa. Amennyiben elég bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül indít vizsgálatot és erről hivatalos értesítést tesz közzé az EU Hivatalos Lapjában.
A 8), 13), 14), 15), 16) pontban szereplő rendelkezések a konkrét termékekre érvényes végleges antidömping vám kivetésére vonatkoznak. Ez a dömpingeljárásnak az (általános szakmai anyagban foglalt) utolsó fázisa. Ennek keretében könyvelésbe veszik és végleg beszedik az ideiglenes antidömping vámot, a hatálybalépést követő vámkezelések során pedig kiszabják a végleges antidömping vámot.
A 9) pontban szereplő rendelkezés a meglévő dömpingintézkedés (végleges antidömping vám) felfüggesztésére vonatkozik. Ennek oka, hogy az érdekelt felek tájékoztatását követően egyes cégek és a velük kapcsolatban álló vállalatok információt szolgáltattak a piaci feltételek (vizsgálati időszakot követő) változásáról, melyek kellőképpen indokolják az intézkedések (meghatározott időtartamra történő) felfüggesztését.
A 11) pontban szereplő rendelkezés a konkrét termékekre érvényes ideiglenes antidömping vám kivetésére vonatkozik. Ez a dömpingeljárásnak a (általános szakmai anyagban foglalt) harmadik fázisa. Az ideiglenes antidömping intézkedés alapesetben 6 hónapig alkalmazható. Ezalatt az időtartam alatt további vizsgálat történik a bizottság részéről. Ebben a fázisban a vámkezelés során az ideiglenes antidömping vám mértékéig vámbiztosíték követelhető meg az importőrtől.
Hatálybalépés
Döntés
Termékkör
Érintett ország
Vámtétel
Jogszabály
1
2021.08.03
felülvizsgálatot követő kivetés
biodízel
USA, Kanada
198 EUR/tonna és 172,2 EUR/tonna
(EU) 2021/1266 számú rendelet az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 számú rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
2
2021.08.03
felülvizsgálatot követő kivetés
biodízel
USA, Kanada
237 EUR/tonna
(EU) 2021/1267 számú rendelet az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámoknak az (EU) 2016/1037 számú rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
3
2021.09.16
kiterjesztés
alumíniumfóliák
Kína, Thaiföld
30%
(EU) 2021/1474 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára az (EU) 2015/2384 számú rendelettel és az (EU) 2017/271 számú rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről
4
2021.09.16
kiterjesztés
alumíniumfólia-tekercsek
Kína, Thaiföld
35,6%
(EU) 2021/1475 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára az (EU) 2019/915 számú rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára történő kiterjesztéséről
5
2021.09.17
felülvizsgálatot követő kivetés
síkhengerelt acéltermékek
Kína, Tajvan
25,3% és 6,8%
(EU) 2021/1483 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 számú rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
6
2021.09.24
eljárás megindítása
síkhengerelt acéltermékek
Kína, Brazília
2021/C 387/02 számú értesítés a Kínai Népköztársaságból és Brazíliából származó, elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról
7
2021.10.06
módosítás
különféle acéltermékek
Törökország
(EU) 2021/1754 számú rendelet a védintézkedés hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket bevezető rendeletek módosításáról szóló (EU) 2019/1382 számú rendelet módosításáról
8
2021.10.12
új kivetés
síkhengerelt alumíniumtermékek
Kína
24,6%
(EU) 2021/1784 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről
9
2021.10.12
felfüggesztés
síkhengerelt alumíniumtermékek
Kína
(EU) 2021/1788 számú rendelet az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről
10
2021.10.14
felülvizsgálatot követő kivetés
hengerhuzal
Kína
24%
(EU) 2021/1805 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó hengerhuzal behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 számú rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
11
2021.10.16
új kivetés
grafitelektróda-rendszerek
Kína
66,5%
(EU) 2021/1812 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
12
2021.11.17
eljárás megindítása
alumíniumkerekek
Marokkó
2021/C 464/06 számú értesítés a Marokkóból származó egyes alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról
13
2021.11.19
új kivetés
optikai kábelek
Kína
44%
(EU) 2021/2011 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről
14
2021.11.19
új kivetés
síkhengerelt acéltermékek
India, Indonézia
35,3% és 20,2%
(EU) 2021/2012 számú rendelet az Indiából és Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
15
2021.12.09
új kivetés
alumíniumfőliák
Kína
28,5%
(EU) 2021/2170 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről
16
2021.12.23
új kivetés
alumíniumfőliák
Kína
18,2%
(EU) 2021/2287 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2170 számú rendelet módosításáról
17
2022.01.20
módosítás
optikai kábelek
Kína
44%
(EU) 2022/72 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 számú rendelet módosításáról
18
2022.01.21
értesítés hatályvesztésről
síkhengerelt vas- és acéltermékek
Brazília, Irán, Oroszország, Ukrajna
2022/C 31/05 számú értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről
(EU) 2022/95 számú rendelet a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 számú rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
Ha a témában kérdése merült fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információkra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Varga Péter
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-02-07 16:09:212022-02-25 08:53:18Aktuális dömping-, és szubvencióellenes intézkedések
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló, 23 ország és az Európai Unió között 2013-ban létrejött regionális egyezmény (PEM) célja a résztvevők közötti számos kétoldalú megállapodás származási szabályainak egyszerűbb módon történő egységesítése volt azáltal, hogy az országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokban a származási szabályokat a PEM konvencióra történő hivatkozásra módosították, így az azonos származási szabályrendszer bevezetéséhez nem volt szükséges egyesével módosítani a kétoldalú megállapodásokat.
Azonban ami a módszer előnye (egyetlen, minden résztvevő által elfogadott egységes szöveg), a modernizálási kísérlet során a hátrányává is vált, mivel a konvenciót csak az összes fél egyhangú döntésével lehetne megváltoztatni.
Miért van szükség a változtatásra?
A PEM konvenció származási szabályozása mára elavultnak mondható, aktualizálása nélkül versenyhátrányba kerülne az egész régió. A szerződő országok és az EU tárgyalásokba kezdett, hogy a származási szabályrendszert modernizálják, és ezáltal hozzáigazítsák napjaink gazdálkodói igényeihez. Azonban az egyeztetések során nem született meg a teljes egyetértés az új előírásokról, így a PEM-et nem lehet egyelőre módosítani. A változást óhajtó résztvevők nem szerettek volna lemondani a módosításokkal járó előnyökről, ezért azt a megoldást találták ki a helyzet áthidalására, hogy az EU és a változtatásokkal egyetértő országok a kétoldalú megállapodások jegyzőkönyveibe a PEM-re hivatkozó származási szabályok mellé, azokkal párhuzamosan az „A” függelékbe fogalmazták bele az ún. átmeneti szabályokat. Ezek a jegyzőkönyvek jelenleg egyidejűleg tartalmazzák a PEM-re történő hivatkozást, és a modernizált, egyszerűsített átmeneti szabályokat is. Ezáltal egy kettőzött szabályrendszer jött létre, amelyek közül a választás kizárólag a gazdálkodó döntésétől függ, de a két szabályrendszert nem lehet keverni. Szállítmányonként dönthet a gazdálkodó, hogy a PEM előírásai vagy az átmeneti szabályok szerint kíván származást igazolni, természetesen csak azon országok esetében, amelyeknél már hatályba léptek az átmeneti szabályok.
Az átmeneti szabályokat 2021.09.01-től alkalmazó országok:
Albánia,
Feröer-szigetek,
Grúzia, Izland,
Jordánia,
Palesztina,
Norvégia,
Svájc
A többi megállapodás hatálybalépésének időpontja:
2021.09.09-től: Észak-Macedónia
2021.11.16-tól: Moldovai Köztársaság
2021.12.06-tól: Szerbia
Azok az országok, amelyeknél a származási jegyzőkönyv módosítása folyamatban van:
Bosznia és Hercegovina,
Egyiptom,
Izrael,
Koszovó,
Libanon,
Montenegró,
Törökország,
Ukrajna
Az átmeneti szabályok főként a teljes kumuláció, a vámvisszatérítés tilalma, a gyártelepi ár meghatározása, és a változtatás tilalma területeken hoznak változást, de módosulnak a listás szabályok, a tűréshatár meghatározott százaléka, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés lehetősége is. Kevés kivételtől eltekintve az átmeneti szabályok rugalmasabbak, egyszerűbbek és megengedőbbek, mint a PEM konvenció szabályai, de nem jelenthető ki automatikusan minden termék esetében, hogy ami a régi, szigorúbb szabályok szerint származónak minősült, az származó lesz az új szabályok szerint is. Így a két szabályrendszer egymás mellett élése fokozott figyelmet és plusz adminisztrációt igényel a gazdálkodóktól. A származási igazolások esetében elengedhetetlen információ, hogy mely szabály szerint származó a rajta szereplő termék, azaz mely szabályrendszer alapján került kiállításra az igazolás. Amennyiben a régi szabályrendszer, azaz a PEM konvenció származási szabályai alapján minősül egy termék származónak, akkor nincs szükség semmilyen módosításra vagy plusz információ feltüntetésére a származási igazolásokon. Azonban ha az új, átmeneti szabályok alapján kalkulálta a gazdálkodó származó státusúnak a termékét, azt fel kell tüntetnie az igazoláson az „átmeneti szabályok” (angolul: „transitional rules”) szövegnek az adott igazoláson előírt helyen történő szerepeltetésével.
Arra is figyelemmel kell lenniük ezután azoknak a gazdálkodóknak, akik partnerüktől kapott származási igazolás alapján kalkulálják saját terméküket származó státusúnak, hogy a partnerüktől kapott származási igazolásokon mely szabályrendszer szerint kalkuláltak, és ez hogyan vehető figyelembe a saját igazolásuk kiállításakor.
Remélhetőleg a kettőzött szabályrendszert a közeljövőben teljes egészében fel tudja váltani az új, modernebb és egyszerűbb szabályrendszer, azonban addig is érdemes figyelemmel kísérni a változásokat a helyes származási kalkulációk és igazolások elkészítése érdekében.
Ha a témában kérdése merült fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információkra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Patyik Tímea
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-01-03 11:03:522022-01-03 15:01:58Folyamatosan lépnek életbe a felülvizsgált PEM származási szabályok
Jelentős változásokra kell készülni 2022-től az áruk tarifális besorolásában. 2021. október 29-én kihirdették ugyanis a Kombinált Nomenklatúra (KN) 2022. január 1-től hatályos változatát (a Bizottság 2021/1832 számú végrehajtási rendeletével), aminek eredményeképpen jelentős számú terméknek az eddig ismert és alkalmazott 10 számjegyű vámtarifaszáma megváltozik, emellett sok esetben új szabályok és definíciók alapján kell meghatározni, hogy mely árunak mi lesz a helyes vámtarifaszáma.
Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az év eleji Kombinált Nómenklatúra változás csupán pár tucat vámtarifaszámnak a 7-8. karakterben történő változását jelentette, melyet egyszerűen és gyorsan lekövethettünk. Ettől eltérően 2022-ben jelentős mennyiségű termékkör (pl. fából és műanyagból készült termékek, kamera, kijelző) érintett a változással, és az érintett termékek vámtarifaszámának már a 3-6. karaktere is módosulni fog globálisan, így az Európai Unióban is. A változások következtében lesznek vámtarifaszámok, melyek meg fognak szűnni (350 db), létrejönnek új vámtarifaszámok (593 db), és vannak olyan termékek, melyek új besorolást kapnak (945 db).
Miért fontos ez a változás és milyen hatással van a gazdálkodók külkereskedelemmel kapcsolatos folyamataira?
Tudnunk kell, hogy a vámtarifaszám számos információt hordoz magában, ezáltal meghatároz költségeket, kötelezettségeket és kedvezményeket is. A vámtarifaszám az alapja az importnál keletkező vámfizetési kötelezettségnek, meghatároz általános forgalmi adó-, jövedéki adó-, és termékdíj fizetési kötelezettséget, valamint befolyásolja egyes hatósági engedélyek alkalmazhatóságát. Továbbá a változás következtében a kötelező tarifális felvilágosításokat is felül kell majd vizsgálni.
A jelenlegi változások kapcsán egy-egy példán keresztül szemléltetve az alábbiakra kell nagy hangsúlyt fektetni.
1. Elsődlegesen a vámtarifaszámok változása adó- és vámfizetési kötelezettségeket érinthet. Import vámkezelés esetén ez vámtételbéli különbségben jelentkezik. A jelenlegi változásokból egy példa erre a 84213985-ös vámtarifaszám alá tartozó légmentes biológiai biztonsági kabin. A 2021-ben alkalmazandó vámtétele ennek az árunak 1,7 % volt, viszont 2022-ben ez a termék már különálló megnevezést kapott (kiemelésre került) a 84147000-ás vámtarifaszám alatt, és ehhez a vámtarifaszámhoz már 2,2% vámtétel kapcsolódik. Az import vámeljárás során ez többletköltséget jelent a gazdálkodóknak. A vámtarifaszám változás a hatóságok által közzétett korrekciós tábla alapján lekövethető. Viszont fontos kiemelni, hogy ha a megjegyzések, értelmező rendelkezések változása miatt kell új szabályok és definíciók alapján meghatározni a helyes vámtarifaszámot, ezt nem fogjuk megtalálni külön megjelölve a Kombinált Nomenklatúrában. Amennyiben szükség van rá, szakértő segítségével szükséges felülvizsgáltatni a már alkalmazott vámtarifaszám helyességét az új értelmező rendelkezések alapján. Amennyiben figyelmen kívül hagyja valaki a változásokat, az magában hordozza azt a veszélyt, hogy az import vámeljárások során rossz vámtarifaszám kerül alkalmazásra, és ebből kifolyólag a rossz vámtétel miatt vám- és adóhiány is keletkezhet, melyet bírsággal sújt a hatóság. A tarifaszám első négy számjegyében történő változások és a teljesen új vámtarifaszámok következtében valószínűsíthetőn a termékdíjköteles termékek körét is érinti az új KN besorolás.
2.
A vámtarifaszámokkal meghatározott termékkörre érvényes hatósági engedélyek esetében érdemes már most felülvizsgálni az engedélyezett vámtarifaszámok listáját, és ha szükséges, kérelmezni az engedélymódosítást. Ilyen engedélyek többek között a különleges eljárásra (aktív/passzív feldolgozás, vámraktározás) vagy egyszerűsített árunyilatkozat adására vonatkozó tevékenységi engedélyek. Ezek az engedélyek kizárólag az abban foglalt vámtarifaszámok alá tartozó árukra alkalmazhatók. Amennyiben egy ilyen engedélynek nem kérik időben a módosítását, fennáll a lehetősége annak, hogy az új besorolás szerinti vámtarifaszámot nem fogja az engedély tartalmazni. Ebben az esetben a változások hatálybalépését követően nem alkalmazható az adott engedély, így az abban biztosított kedvezményeket sem lehet igénybe venni. A változások volumene miatt számos gazdálkodó áruköre érintett, ezt figyelembe véve a hatóságnak is több időt kell fordítania a kérelmek felülvizsgálatára. Ahhoz, hogy a tevékenységi engedély alkalmazható legyen január 1-ét követően, mihamarabb szükséges az engedélymódosítási kérelmet benyújtani. Mivel a módosítások a tarifaszám 3-6. számjegyét is érintik, a tevékenységi engedélyben az árukör 4 számjegyig történő meghatározása esetén is szükséges a változásokat lekövetni (pl.: aktív mátrix folyadékkristályos készülék- 90138020 →8524, reagensek 3002 →3822, nikotinos utántöltő folyadék 3824 →2404, drón kamera 8525 →8806, elektromos világító felszerelés 9405 →8539).
Több jövedéki termék tarifaszáma is változni fog, amelynek nem csak vámjogi, hanem jövedéki vonzata is van, ugyanis a jövedéki engedélyek egy része is a vámtarifaszámokra épül (adóraktári, jövedéki, bejegyzett kereskedői engedély). A 2404-es vámtarifaszámon belül létrehozták a „minden más dohánytermék” kategóriát, és a korábbi 2404-es vámtarifaszámtól eltérő vámtarifaszámon szereplő minden dohányzással összefüggő nikotinos árut ezen vámtarifaszám alá sorolták. Például a nikotin tapasz eddigi 382499-es besorolását a 2404-es vámtarifaszám alá módosították.
Amennyiben egy termék új besorolást kapott és ezáltal a vámtétele is megváltozott, közvetett módon ez befolyásolhatja a biztosítéknyújtásra vonatkozó engedélyeket. Ha egy terméknek magasabb az új besorolás szerinti vámtétele és jelentős import forgalom van ebből a termékből, érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítékot nyújtó engedély mögötti garancia elegendő fedezetet nyújt-e a felmerülhető vámtartozásokra.
3. Amikor bizonytalanok vagyunk egy vámtarifaszám meghatározásában, ún. Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF) keretében kérhetjük a hatóságot, hogy állapítsa meg nekünk azt. Ez annak érvényessége alatt mind a hatóságra, mind az ügyfélre nézve kötelező érvényű, így nyújt jogbiztonságot adott termék esetében az ügyfélnek. Jelen változás érinti a hatóság által kiadott kötelező tarifális felvilágosításokat is. Amennyiben a KTF-ben olyan vámtarifaszám szerepel, mely január 1-től már nem alkalmazandó, új határozat iránti kérelmet szükséges kérni az adott árura. Ha ez nem történik meg, a gazdálkodó elveszíti a KTF-hez fűződő előnyöket. A hatóság idővel vissza fogja vonni az érintett KTF határozatokat. Amennyiben továbbra is szeretnék, hogy az adott árura jogbiztonságot nyújtó KTF álljon a rendelkezésükre, a hosszú ügyintézői határidő miatt (120 nap) mihamarabb szükséges az új kérelmet benyújtani.
A hatóság által kiadott KTF határozatok egy része EU-s áruosztályozási véleményeken, rendeleteken alapul. A tarifaszámok/tarifális szabályok változása következtében vissza fognak vonni áruosztályozási véleményeket és rendeleteket, a visszavonásokat az EU hivatalos lapján teszik közzé.
Hogyan állapítható meg, hogy mely tarifaszámokat érint a változás?
Az EU végrehajtási rendeletében az új és a megváltozott tartalmú vámtarifaszámok az alábbiak szerint kerültek jelölésre:
★ új kódszám jelölése
■ megváltozott tartalmú kódszám jelölése
Fontos újra kiemelni, hogy az említett jelölések nem tartalmazzák a Kombinált Nomenklatúra értelmezésére, fogalom meghatározására és szabályaira vonatkozó változásokat, és ezeket a változásokat nem is jelölték az új jogszabályban. Ilyen változás többek között például a színesfémekből készült rúd és huzal fogalommeghatározása. Létrehoztak továbbá áruosztály és árucsoport előtti megjegyzéseket, amelyek új szabályok/rendelkezések alapján meghatározzák, hogy egy adott áruk mely vámtarifaszám alá kell besorolni. Például az intelligens ruhákra áruosztály előtti értelmező megjegyzést hoztak létre, mely arról rendelkezik, hogy ezt a terméket hová és hogyan tarifálni 2022-től (XI. áruosztály 15. megjegyzés). Természetesen ezek csak kiemelt példák a számos értelmező megjegyzés változásai közül. Javasolt a vámeljárások során alkalmazott vámtarifaszámoknak a felülvizsgálata az értelmező megjegyzések alapján.
Kiemelt vámtarifaszám- és szabályváltozások
Az élő és ehető rovarok saját vámtarifaszámot kaptak. Ezzel összefüggésben a hústartalmú készítmények fogalmát is kiegészítik a KN-ben (20%-os szabály).
Elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt több káros anyag/vegyület is megnevesítésre került, mely az iparági szereplőinek jelentős változás
A COVID-járvány miatt a vakcinákat/reagenseket/fertőtlenítők önálló vámtarifaszámot kaptak az érintett árukör kereskedelmének monitorozása végett.
A fából és papírból készült áruk (44 és 48-as árucsoport előtti) besorolásával kapcsolatos megjegyzések változtak (több termék fog műanyagnak számítani, mint eddig). Például a bambusz szálas ragasztott műanyag pohár mostantól a műanyag áruhoz fog tartozni.
A rétegelt, ragasztott építőipari tábláknak, trópusi fáknak a fogalmát pontosították, kiegészítették.
Az üvegből készült áruk (70. árucsoport) besorolásával kapcsolatos megjegyzéseket kiegészítették olyan tételekkel, melyben meghatározzák azokat az árukat, melyeket nem lehet üvegárunak besorolni (pl.: keretes szélvédő). Illetve definiálták az üvegrostot és az azokból készült árukat.
A színesfémek (XV. áruosztály) esetén újra definiálták a rúd, lap, profil, cső fogalmakat. Jelentősen nem változtatták meg a fogalmakat. Viszont aki rendelkezik ilyen árukörrel érdemes átnéznie, hogy a továbbiakban is megfelel-e a termék az adott fogalomnak.
8485-ös vámtarifaszám alá kerültek az additív gyártógépek (másnéven 3D nyomtatok). Elsőbbségi vámtarifaszám lett, ami azt jelenti, hogy minden ilyen gépet ide kell sorolni.
8517-es vámtarifaszámon belül kiemelték az okostelefont és kapott saját definíciót. Az alkatrészek esetén is kiemelték az antennát.
Az eddig üres 8524-es vámtarifaszámot feltöltötték. Ide kell majd osztályozni a síkpaneles kijelző modulokat.
LED-es fényforrásokat megnevesítették, és a 8539-es tarifaszámon belül kiemelték.
A félvezető eszközökre definíciót határoztak meg a 8541 és 8542-es vámtarifaszámnál. Érdemes felülvizsgálni a definíció alapján, hogy a továbbiakban is megfelelő lesz-e az ide tarifált termékekre.
A kamerákat új áruosztályozási elv szerint kell besorolni a 8525-ös vámtarifaszám esetén. Ehhez létrehoztak és definiáltak is új kategóriákat.
Definiálták a drónt a 88-as árucsoport esetén. Több alszámos bontást kapott, illetve meghatározták azt is, hogy mely drón nem tartozhat a 88-as árucsoportba.
9508-as vámtarifaszámon belül számos új terméket megnevesítettek, pl. vidámpark, vízi csúszda, és más szórakoztató felszerelés.
Hulladékok önálló árukörré váltak. Saját vámtarifaszámot kaptak a 8549-en belül, ezáltal a 8548 is megváltozott némileg (pl.: törölték az akkumulátor hulladékot).
Továbbá a Bizottság vizsgálja, hogy azok a csöveket, melyek alakra vannak hajlítva, és külső rögzítőkkel vannak hegesztve, lehet-e a jövőben alkatrészként besorolni, vagy továbbra is anyaguk szerint kell áruosztályozni. A jelenleg antidömping-vám köteles csövek érintettek ebben a vizsgálatban. Amennyiben további információkat tudunk meg ezzel kapcsolatban, tájékoztatjuk a blog olvasóit.
A TARIC rendszerben január 1-el átvezetésre kerülnek az új vámtarifaszámok.
A változással kapcsolatos segédtáblázatok a NAV honlapján lesznek majd elérhetőek, az alábbi linken.
A vámtarifaszámok megváltoztatásától függetlenül folytatódik az előző években megkezdett áruk tekintetében a vámtételek további csökkentése, azok fokozatos lebontása, ami 2022. második félévétől jelentős megtakarítást eredményezhet az import vámeljárás során a gazdálkodók számára. A beszerzések időpontját érdemes akkorra időzíteni, amikortól már az alacsonyabb vámtétel alkalmazandó.
Amennyiben úgy gondolja, hogy áruforgalmát érinti a vámtarifaszámok változása, és kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.