A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X.4.) kormányrendelet (továbbiakban DRS-rendelet) hatálya alá a 0,1–3 liter űrtartalmú, fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermékek műanyag, fém vagy üveg csomagolása tartozik, amelynek formája lehet palack vagy doboz. A tej és tejtartalmú italok csomagolásai nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
A DRS szerinti gyártó (azaz a forgalomba hozó) által teljesítendő kötelezettségek:
Fizetendő díjak:
csatlakozási és szolgáltatási díj: a forgalomba hozott palackok súlya alapján, negyedévente fizetendő
visszaváltási díj: a forgalomba hozott palackok száma alapján, havonta fizetendő. A visszaváltási díj felszámításra kerül minden forgalmazó által, majd a végső fogyasztó kapja vissza a palack visszaváltásakor.
A visszaváltási díj összege nem újrahasználható palackok után 50 Ft/db, az újrahasználható termékek díját pedig a gyártó határozza meg. A csatlakozási és szolgáltatási díjakat a 23/2023. (XI.30.) EM rendelet tartalmazza. A díjakat a koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban MOHU) részére kell megfizetni, az OHH részére teljesített adatszolgáltatások alapján kiállított számla ellenében.
Regisztráció:
További feladatuk a gyártóknak, hogy legalább 45 nappal a forgalomba hozatal előtt regisztrálják a termékeket a MOHU-nál.
Kivételek és mentesülési lehetőségek:
Csekély mennyiségű kibocsátók (tárgyévet megelőző évben 5000 darab alatti forgalom) mentesülnek a rendelet alól.
Egyik díjat sem kell megfizetni, ha a vevő nyilatkozik a megvásárolt termék legalább 60%-ának külföldre szállításáról.
Nem kell visszaváltási díjat felszámítani, ha a csomagolás nem kerül a fogyasztóhoz (pl. éttermekben).
A nyilvántartásba vett újrahasználható csomagolószereknek csak az első forgalomba hozatalakor kell csatlakozási és szolgáltatási díjat fizetni.
A DRS hatálya alá tartozó palackok mentesülnek a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj) illetve a környezetvédelmi termékdíj fizetése alól. Viszont továbbra is az EPR és a termékdíj vonatkozik azokra a „régi készletekre”, amelyek forgalomba hozatalára még nem kellett alkalmazni a DRS szabályait. Továbbá a DRS alól meghatározott okokból mentesülők (pl. a csekély mennyiségű kibocsátó) továbbra is az EPR- és termékíj hatálya alá tartoznak.
Fenti bejegyzésünk témájában írott részletesebb cikkünket megtalálják az Adózóna oldalán:
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2024-07-22 12:52:302024-07-22 12:52:30Július 1-től már csak a DRS rendelet előírásai szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltási díjas csomagolású italtermékek
2024 január 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a svájci vámszabályokban, amelyek közvetlen hatással lesznek a magyar exportőrökre. Ettől a dátumtól kezdve minden Svájcba importált ipari termékre nulla lesz a normál (nem preferenciális) vám mértéke, függetlenül a termékek eredetétől. Azaz innentől a svájci vevőknek semmilyen ipari termékre nem kell vámot fizetniük.
A változás nem érinti a vámkezelés folyamatát, ami alapvetően változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a svájci importőröknek továbbra is gondoskodniuk kell az áruk vámkezeléséről és az áruk helyes áruosztályozásáról. Ezen kívül bizonyos agrártermékek, mint például az állati takarmányok, vámtétele is változatlan marad. Ugyanakkor egyszerűsödik a vámtarifa is: a jelenlegi 9,114 vámtarifaszámot 7,511-re csökkentik.
A magyar exportőrök számára mindez azt jelenti, hogy a jövőben szinte semmilyen esetben nem szükséges származási igazolást (EUR.1-et vagy számlanyilatkozatot) kiállítaniuk. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a termékeket változatlan formában vagy feldolgozást követően Svájcból vissza az EU-ba, vagy más olyan országba exportálják, amely elfogadja az EU-val történő kumulációval kiállított svájci származási igazolást. Egyedül ebben a viszonylag ritka esetben lehet szükség származási igazolás kiállítására Svájcba.
A változással összefüggésben azt javasoljuk, hogy 2024. január 1-től a magyar exportőrök ne állítsanak ki származási igazolást a Svájcba irányuló exportjaikra.
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-11-27 14:39:012023-11-27 14:40:33Elfelejthetjük a származási igazolásokat, ha Svájcba exportálunk
Az áruk 3. országból történő importálása és szabadforgalomba bocsájtása esetén alapesetben az áfát a vámhatóság állapítja meg. Ennek értelmében a megállapított áfatartozás összegét a hatóság közli az adóssal és a közölt tartozást meghatározott határidőn belül szükséges befizetni a NAV adóbevételi számlájára. A nagyobb importforgalmat bonyolító gazdálkodók számára az importáfa mértéke és annak finanszírozása jelentős anyagi ráfordítással járhat. Ez akár időszakos likviditási gondot is okozhat egy vállalatnál. Ezt a problémát általában úgy oldják meg a gazdálkodók, hogy a vámeljárások során közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg a vámkezeléssel. Ebben az esetben a követett képviselőt terheli az áfa fizetési kötelezettség és a megbízó nyilatkozata alapján az áfa levonásba helyezése is a képviselőt illeti meg. Az áfa finanszírozása érdekében alkalmazott közvetett képviselő kiszolgáltatottságot eredményezhet a gazdálkodók számára. Hiszen a közvetett képviseletet kevés szolgáltató vállal a kockázat miatt, ennek köszönhetően az ilyen szolgáltatást végző gazdálkodók száma is jelentősen kevesebb a piacon, mint a közvetlen képviseltet ellátó gazdálkodnak. A szolgáltatást igénybe vevőjének ez azt eredményezheti, hogy nehezen tud másik szolgáltatót találni az elképzeléseinek megfelelő konstrukcióban. Mindemelett a képviselő jól tudja, hogy a megbízónak szüksége van rá az áfa finanszírozása miatt. Ezért javarészt olyan feltételeket és/vagy díjszabást alkalmaznak, amely a megbízó számára nem kedvező és nagyon költséges.
Felmerülhet a kérdés, hogy az áfa finanszírozásának megoldására létezik-e a közvetett képviselő igénybevételétől eltérő megoldás? A válasz: IGEN!
Sokak számára ismeretlen lehet az úgynevezett „importáfa önadózási engedély”, pedig megoldást nyújthat a közvetett képviselő kiváltására. Az engedély birtokában a gazdálkodóknak nem kell a szabadforgalomba bocsájtás során megállapított áfatartozást befizetnie a hatóság részére. Ebben az esetben a határozaton a vámhatóság feltűnteti az áfa összegét tájékoztató jelleggel, melyet a későbbiekben áfabevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni és egyidejűleg azt levonásba helyezni.
Ki kaphat ilyen engedélyt és milyen feltételekkel?
Több lehetőség is van arra, hogy egy gazdálkodó önadózói engedély birtokosa lehessen. Az alábbiakban különállóan mutatjuk be a különféle lehetőségeket.
Alanyi jog
Vannak olyan gazdálkodók, akiknek alanyi jogon jár az áfa önadózási engedély (amennyiben azt kérelmezik). Ehhez az adóalanynak rendelkeznie az alábbiakban felsorolt uniós vámkódex szerinti engedély/tanúsítvány közül valamelyikkel:
AEOC vagy AEOF
„Helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra” vagy „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába”, illetve
„Önértékelésre” vonatkozó engedély
Az említett engedélyek bármelyikének birtokában a gazdálkodó alanyi jogon jogosult kérelmezni az áfa önadózói engedélyt. Ilyen esetben a hatóság a gazdálkodó jogosultságának további vizsgálata nélkül, automatikusan megadja az engedélyt. A kiadott önadózói engedély ebben az esetben a visszavonásáig érvényes.
Egyéb eset
Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a fentiekben említett engedélyek közül egyikkel sem, lehetősége van arra, hogy kérelmezze az önadózói engedélyt. Ebben az esetben az alábbiakban látható feltételeket kell teljesítenie:
Feltétel 1
Igazolt fizetőképesség (igazolnia kell, hogy olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett).
Feltétel magyarázata:
Ebben az esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy
a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás
a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalához vagy kiviteléhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek. Továbbá a rendelkezésre álló adatok és információk alapján igazolja, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak az üzleti tevékenység típusára és volumenére tekintettel, hogy nettó eszközállományának értéke nem negatív, csak amennyiben finanszírozhatóak.
Feltétel 2
A vámjogszabályok és adószabályok betartása- feddhetetlenség.
Feltétel magyarázata:
Ez a kitétel akkor teljesül, ha a kérelmező az elmúlt három évben nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat és az adószabályokat, és nincs nyilvántartásban gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmény.
Egyéb feltételek
a kérelmezőnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (pl.: alanyi adómentesség)
a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, a kérelmező közösségi és 3. országos adómentes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértékeként megtérített összege eléri vagy meghaladja:
a belföldi összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített (adó nélkül számított és éves szinten göngyölített) összeg 67%-át, de legalább a 10 milliárd Ft-ot, vagy
a 20 milliárd Ft-ot
Amennyiben a gazdálkodó az „egyéb eset” szerint kérelmezi az önadózói engedélyt, a kérelmet adott év szeptember 30-ig kell benyújtani. A kiadott engedély a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapig érvényes, melyet minden éven újra lehet kérelmezni.
A fentieket összegezve tehát érdemes megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy import áfa önadózási engedélyt kérelmezzen és ezáltal ki tudja váltani a közvetett képviselő igénybevételét vagy csak csökkentse az áfa fizetésre ráfordított költségeit. A fentiekkel kapcsolatos engedély megszerzésében, vagy egyéb kapcsolódó kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Az Uniós munkaprogram tervezett kezdő időpontja szerint, azaz 2023.03.01-én elindult hazánkban az importellenőrzési rendszer (ICS) 2. szakasza. Az ICS2 szakaszban kiadott verzió a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó új kötelezettségek összességének, valamint a kapcsolódó üzleti és kockázatkezelési folyamatoknak a légi úton fuvarozott összes áru tekintetében történő végrehajtására terjed ki.
A fuvarozást végző logisztikai szolgáltatónak az áruk szállítóeszközbe történő berakodása előtti értesítés (minimum adatok) benyújtása mellett az érkezés előtti adatokat (teljes biztonság védelmi adattartalom) is rögzíteniük kell az ICS2 rendszerben belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásával.
A teljes biztonság védelemi adatkövetelmények miatt tapasztalható, hogy a korábbiaktól eltérően megkeresést kaphatnak az importőrök a fuvarozótól vagy megbízójától olyan adatok megadására, melyekre korábban nem volt szükség a szállítmány importjának ezen szakaszában. Ilyen adat lehet például: kellően pontos árumegnevezés, 6 jegyű vámtarifaszám, az EU-ban letelepedett címzett EORI száma.
Összegezve tehát több adatot kell megadniuk a logisztikai szolgáltatóknak az import szállítmányról az EU-ba történő belépés során, akik megpróbálják begyűjteni az adatokat a feladó és vagy címzettől annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás és az áru szállítása zökkenőmentesen történjen.
A fentiekkel kapcsolatos kérdés esetén tanácsadó kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Forduljon hozzánk bizalommal a e-mailcímen.
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-05-17 10:43:562023-06-02 10:48:43Az ICS2 bevezetésével ezeket az adatokat kérhetik az importőröktől
2019 novemberében lépett életbe az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, amely a következő 5 év folyamán fokozatosan bontotta le az Európai Unió és a dél-kelet ázsiai ország kereskedelmében felmerülő import vámokat.
A preferenciális származás igazolása ezidáig kizárólag származási nyilatkozattal volt lehetséges, amelyet 6000 EUR értékhatár alatt bármely uniós vagy szingapúri exportőr, ezen értékhatár felett pedig csak az elfogadott exportőri engedéllyel rendelkező EU-s gazdálkodók és a hazai rendelkezéseknek megfelelő és egyedi azonosítóval rendelkező, szingapúri gazdálkodók állíthattak ki.
Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság Közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás Vámügyi Bizottságának 2022/1. sz. Határozata értelmében, 2023. január 1-gyel az EU Szingapúrt is bevonja a REX rendszerbe, azaz ettől az időponttól kezdve az EU-s gazdálkodók már nem az elfogadott exportőri engedélyük alapján, hanem csak a regisztrált exportőri regisztrációjukkal tudják a 6000 EUR-nál több származó terméket tartalmazó szállítmányaik esetében az EU-s származást igazolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy REX regisztrációhoz kell folyamodniuk azoknak a gazdálkodóknak, akik ilyet még nem kértek más REX rendszeres, például japán, kanadai vagy angol exportjaikhoz. Ezzel tudják biztosítani a gazdálkodók, hogy a kereskedelmi partnereik az import vámkezelés során preferenciális vámtétel vehessenek igénybe. 6000 EUR alatt regisztáció nélkül is igazolható a származás.
A szerződő felek a jegyzőkönyvben további kisebb változásokat is eszközöltek, például az exportőr, gyártó fogalmának pontosítása abban az esetben, ha alvállalkozót vesznek igénybe, vagy a listás szabályok vámtarifaszámait hozzáigazították a legfrissebb Harmonizált Rendszerhez.
A REX rendszerről bővebben az Európai Bizottság oldalán tájékozódhatnak, illetve szakértő kollégáink is szívesen segítenek.
Készítette: Gombás Otília szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-02-28 12:23:032023-03-08 17:47:47Változás az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásban
Februárban jelentős változások lesznek a jövedéki törvényben, amely számos gazdálkodót érinthet. Többek között változnak az adatszolgáltatási, engedélyezési, nyilvántartásba vételi, biztosítéknyújtási, visszaigénylési és szállítási szabályok.
A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényben), a Magyar Közlöny 2022. évi 209. számában (az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvényben), valamint a Magyar Közlöny 2022. évi 219. számában (a 26/2022. (XII. 28.) PM rendeletben) 2023. február 13-i hatállyal jelentős változások kerültek kihírdetésre a jövedéki jogszabályok tekintetében.
A változások egyik része a dohánygyártmányokkal, pontosabban a hevített termékekkel kapcsolatos. A főleg a fiatalok körében egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek jövedéki adóköteles termékké válnak, összhangban azzal, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása is szigorú szabályokhoz van kötve.
A változások másik – jelentősebb – része az Egyszerűsített Kísérőokmány (EKO) elektronizálásával kapcsolatos. Az EKO jelenleg papír alapú és a tagállamok közti adózott termékszállítások során kíséri az árut. Az Uniós jövedéki irányelvnek történő megfelelés érdekében ezt az okmányt integrálni kell az uniós számítógépes rendszerbe. Ezáltal az EKO adatai bekerülnek az EMCS rendszerbe (Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer), amely lehetővé teszi, hogy az adózatlan termékek szállításához hasonlóan, a szabadforgalomba lévő termékek tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását is nyomon tudja követni a hatóság. Az e-EKO 2023. február 13-i bevezetésének számos hatása lesz a jövedéki szabályozásra és a folyamatokra. Többek között új engedélytípus kerül bevezetésre, a meglévő engedélyek szabályai átalakulnak, valamint változnak a biztosítéknyújtás, a bizonylatolás és az adatszolgáltatás szabályai is.
A hatályba lépő változásról részletesebben az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:
Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a e-mail címen.
Készítette:
Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-02-10 12:28:512023-02-10 12:28:51Jelentős változások februártól a jövedéki törvényben
Azoknak az uniós vállalkozásoknak, akik EU-n kívüli gazdálkodókkal is folytatnak import kereskedelmet, biztosan nem ismeretlen jelenség az, hogy az import vámkezelés során felmerül vámfizetési kötelezettségük. A vámfizetés mértékét több tényező is befolyásolja, ilyen tényezők lehetnek az áru értéke, a fuvarparitás, a behozatal időpontja, a vámtarifaszám és az ahhoz tartozó vámtétel, továbbá az áru származása. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy lehet-e valamelyik tényezőt befolyásolni, ezáltal a fizetendő vámot csökkenteni?
Amennyiben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, láthatjuk, hogy a jogalkotó meghatározott feltételek teljesítése esetén biztosít kedvezményeket, melyek segítségével mérsékelhető a felmerülő vámtartozás. Az egyik effajta kedvezmény lehet az úgynevezett autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens.
Ebben a cikkünkben bemutatjuk ezeknek a kedvezményeknek a főbb ismérveit, melynek segítségével eldöntheti, hogy van-e lehetősége ilyesfajta kedvezmény kérelmezésére.
Szerződéses vámtételek, vámkontingens és autonóm vámfelfüggesztés
Egy harmadik országból származó termék importálása során a Közös Vámtarifa határozza meg azt, hogy milyen vámtétel vonatkozik az adott árura. A Közös Vámtarifa I. mellékletének 3. oszlopában van az megjelölve, hogy alapesetben az adott termék vámtarifaszámához milyen vámtétel tartozik. Ezt az úgynevezett szerződéses vámtételt kell alkalmazni, ha harmadik országból importál árut a gazdálkodó. Vannak azonban olyan mezőgazdasági és ipari termékek, melyeket az Európai Unióban nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem tudnak előállítani ahhoz, hogy kielégítsék a szükségleteket, így az említett termékek kínálata a harmadik országokból származó behozataloktól függ. Ezért az ilyen termékek vonatkozásában az Unió autonóm vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst tesz lehetővé, melynek eredményeként a szerződéses vám helyett lehet egy kedvezményes (alacsonyabb mértékű) vámtételt alkalmazni.
Bár nagyon hasonló az említett vámfelfüggesztés és vámkontingens, a kedvezmények közötti lényegi különbség az, hogy a kontingenseket meghatározott mennyiségekre biztosítják, míg a vámfelfüggesztések nincs mennyiségi korlátja.
Jelenleg is számos ilyen autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens van hatályban. Ezeket bármely importőr igényelheti az import eljárás során.
Amennyiben egy termékre autonóm vámfelfüggesztést vagy kontingenst léptetnek életbe, az nem írja felül és váltja fel a már meglévő szerződéses vámtételt, hanem ezek párhuzamosan megmaradnak és alkalmazhatóak. Ezért fontos azt kiemelnem, hogy az autonóm vámfelfüggesztés és a vámkontingens kedvezménye nem jár automatikusan az import vámeljárás során, hanem a kedvezményekre vonatkozó igényüket az importőröknek a vámárunyilatkozat meghatározott rovataiban jelezniük szükséges. Amennyiben az említett rovatokban nem történik meg a jelzés, automatikusan a szerződéses (kedvezmény nélküli) vámtételt veszi figyelembe a hatóság és az alapján szabja ki a vámtartozást.
Új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezése
Abban az esetben, ha az importált termékhez jelenleg nincs hatályban autonóm vámfelfüggesztés vagy vámkontingens, az Európai Unió lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezésére.
A kérelem pozitív elbírálásához számos feltételnek meg kell felelni, a feltételek teljesülését minden termék tekintetében külön érdemes vizsgálni. Ahhoz, hogy mérlegelni lehessen a kérelmezés lehetőségét, szeretnék kiemelni néhány ilyen feltételt:
Kizárólag olyan áruk tekintetében lehet kérelmezni, amelyeket nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítanak elő az Európai Unióban.
Az áru (amelyre a vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst kérik) nem tartozik kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá. Kizárólagos kereskedelmi szerződés alatt bármely olyan megállapodást értünk, amely megakadályozza, hogy a kérelem tárgyát képező árut a kérelmezőn kívül más vállalatok is importálják az EU-ba.
A kontingens vagy vámfelfüggesztés miatt kieső vámbevétel értékénekmeg kell haladnia az évi 15.000 eurót. Ez azt jelenti, hogy annak az összegnek, amit a gazdálkodó megtakaríthat a kontingens vagy vámfelfüggesztés által, meg kell haladnia az évi 15.000 eurót.
Kizárólag olyan árura nyújtható be, amely a behozatalt követően feldolgozásra kerül (alapanyagok, alkatrészek, stb.), tehát kiskereskedelmi értékesítésre közvetlenül alkalmas késztermék, vagy olyan áru amely a behozatalt követően további feldolgozásra, beszerelésre nem kerül, nem jöhet szóba.
Minden évben kétszer (januárban és júliusban) módosítják és egészítik ki az autonóm felfüggesztésre és a vámkontingensekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért az új termékekre vonatkozó kérelmeket az alábbiakban meghatározott határidőn belül kell benyújtani:
a január 1-től alkalmazandó intézkedések esetében előző év február 28-ig;
a július 1-től alkalmazandó intézkedések vonatkozásában előző év augusztus 30-ig.
A jóváhagyott vámfelfüggesztések és vámkontingensek az áru származásától függetlenek, tehát bármely országból származó termékre alkalmazhatóak. Fontos továbbá, hogy a kedvezményt bármely EU-n belüli cég használhatja függetlenül attól, hogy eredetileg ki volt a kérelmező.
A vámfelfüggesztések rendszerint 5 évig érvényesek, míg a vámkontingensek felülvizsgálatára évente kerül sor.
A fentieket összegezve érdemes tehát megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy jelentkezik-e az import forgalmukban olyan termék, melyre vámkontingenst vagy autonóm vámfelfüggesztést lehet kérelmezni, hiszen jelentős összeget tudnak ezáltal megtakarítani. Ahogyan már említettem, számos feltételnek meg kell felelni a kérelmezés során, viszont azt bátran kijelenthetem, hogy nem elérhetetlen egy ilyen kedvezmény megszerzése, hiszen számos ügyfelünknek segítettünk már a kérelmezésben és abban, hogy megkapja a kívánt kedvezményt.
A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2023-01-16 11:13:472023-01-17 14:04:10Fizetendő vám csökkentése autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens kérelmezése útján
2023. január 1-től Olaszországba – bizonyos kivételekkel – csak olyan csomagolóanyagban küldhető áru, amelyen fel van tüntetve a 129/97/EC rendeletben meghatározott újrahasznosítási kód (pl. PP 5, PET 1, PAP 21, FOR 50). A kötelezettség minden kézzel különválasztható csomagolást érint az elsődleges csomagolástól egészen a raklapig.
A megfelelő kód feltüntetése mellett a magánszemélyekhez eljutó csomagolásnak a hulladékgyűjtés módjára vonatkozó olasz instrukciókat is tartalmaznia kell.
A 2022. december 31-ig piacra került, jelölést nem tartalmazó csomagolóanyagok a készletek kimerüléséig felhasználhatók (ha bizonyítható, hogy korábban lett vásárolva).
Viszont új csomagolóanyag vásárlásánál célszerű már a rendelésnél felhívni a beszállító figyelmét, hogy jelöléssel ellátott csomagolóanyagot szállítson.
Ha valamilyen okból (fizikai vagy technológiai korlátok) nem lehetséges a környezetvédelmi jelölés feltüntetése a csomagolóanyagon, akkor az információ digitális úton, etiketten, szállítási dokumentáción is továbbítható, vagy ha ez sem lehetséges, a csomagolóanyag-gyártó vagy -kereskedő cég weboldalán is feltüntethető.
A szankció 5.200-40.000 EUR-ig terjed és elvileg az ügylet összes szereplője büntethető, nem csak a csomagolóanyag-gyártó. Továbbá az olasz vevők várhatóan átterhelik beszállítóikra az esetleges büntetést.
Az új olasz kötelezettséggel kapcsolatban tanácsadó kollégáink a e-mail címen. Szívesen állnak rendelkezésre.
Gombás Otília szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-12-20 09:34:532022-12-20 09:34:53Változás az olasz csomagolási előírásokban
Új regisztrációs kötelezettségük keletkezett 2022. szeptember 10-től az energiahordozó nyersanyagokat és termékeket külföldre értékesítőknek, vagy értékesítés nélkül kiszállítóknak.
A 343/2022. (IX. 9.) Kormányrendelet 1. mellékletében vámtarifaszám alapján határozták meg a kötelezettséggel érintett termékek körét. Ilyen termék például a bitumenes kőszén, brikett, barnaszén, barnaszénbrikett, koksz/félkoksz (kőszénből vagy tőzegből). Az árut értékesíteni és kivinni az országból kizárólag a regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően lehet.
A bejelentési kötelezettség mind az uniós tagállamokba, mind az unión kívüli országokba történő kivitelre vonatkozik, viszont a kötelezettség a tranzitforgalmat és a Magyarországon bértárolásban lévő energiahordozó kiszállítását nem érinti. A bejelentést az energiapolitikáért felelős miniszterhez kell megtenni.
Kikre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?
A bejelentési kötelezettség érinti a gazdálkodókat és a magánszemélyeket is. Termékértékesítés esetén az értékesítőnek, míg értékesítés nélküli kivitel esetén a terméket kivinni szándékozó természetes személynek, egyéni vállalkozónak, jogi személynek vagy egyéb szervezetnek kell a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.
Ellenőrzés és szankcionálás
A rendeletben előírtak megtartását a rendőrség, valamint az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. A rendőrség és a vámhatóság az ellenőrzések során közvetlen adathozzáféréssel lekérdezheti a miniszter nyilvántartásából a bejelentésre és annak visszaigazolására vonatkozó adatokat. A bejelentés elmulasztását vagy a visszaigazolással nem rendelkező energiahordozó kivitelét az áru (általános forgalmi adó nélküli) értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírság kiszabásával szankcionálják.
A bejelentés menete és előírt adatelemei
A bejelentés adattartalmi követelményeit a kormányrendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése határozza meg. A bejelentési kötelezettséget a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni
A bejelentéshez csatolni kell:
a külföldi értékesítésre vonatkozó szerződést vagy az elfogadott ajánlatot, valamint – ha rendelkezésre áll – a számlát;
a külföldre szállításról szóló szerződést, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát;
az első két pontban meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását.
A bejelentés megtételét követően a miniszter ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ezt követően,
ha nem felel meg a formai követelményeknek a bejelentés, azt a miniszter visszautasítja és a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.
ha a bejelentés a meghatározott formai követelményeknek megfelel, a miniszter megvizsgálja a bejelentést arra vonatkozóan, hogy az értékesítés/kivitel akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energetikai ellátásbiztonságra. Ha a vizsgálat eredménye az, hogy bármely előzőekben említett körülmény fennáll, a miniszter tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint az MNV Zrt az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására vonatkozó álláspontjáról. Amennyiben az állam él vételi vagy elővásárlási jogával, a bejelentés beérkezésétől számított 10 napon belül tájékoztatják erről a bejelentőt. A bejelentő a tájékoztatást követően a vételár megfizetéséig, az energiahordozót köteles a bejelentett tárolási helyén oly módon megőrizni, hogy abban kár ne keletkezzen, az energiahordozót el nem idegenítheti és meg nem terhelheti.
Amennyiben az állam nem él vételi vagy elővásárlási jogával, a miniszter a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére. Ennek az igazolásnak a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania.
A bejelentést a bejelentő visszavonhatja, ha még nem kapta meg a miniszter által küldött tájékoztatást a vételi/elővásárlási jog gyakorlásáról.
Vételi jog gyakorlása során alkalmazható vételár
A vételi jog gyakorlása során az energiahordozó aktuális piaci értékének megfelelő összegét határozzák meg vételárként. Ezt az összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a magyar állam (az MNV Zrt. útján). Ha a bejelentőnek ezen az összegen felüli követelése lenne, azt polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
Fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-12-12 07:43:392022-12-12 07:43:39Bejelentési kötelezettség szeptember 10-től energiahordozó nyersanyagok és termékek kivitelére
„Minden év novemberében újabb 10 vállalat örömében osztoznak a díjkiosztó gálán az előző évi üzleti etikai díjazott cégek és az újonnan díjazottak vezetői, munkatársai, családtagjai. 10 díjazott cég tulajdonosa, vezetője vette át az alapítók és az előző évben nyertesekből álló zsűritagok által a vállalatnak odaítélt 2022. évi Üzleti Etikai Díjat.”
Rólunk írták:
„A 28 éve működő családi cég 3 generációs. 1914-től folyamatos résztvevője volt és van a hazai és nemzetközi váméletnek. A cég Budaörsi székhelyű, 337 millió forintos árbevételű, 41 főt foglalkoztat. A nemzetközi kereskedelem területein nyújt ügyintézési és szakértői szolgáltatásokat.
A családi cég története az egyik tulajdonos nagyapjától kezdődik. Krasznai József 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia alatt tengerész pénzügyőrként kezdte a szolgálatát Fiuméban. Tüske Péterné Ibolya alapító tulajdonos és ügyvezető, közgazdasági és felsőfokú vámjogi végzettségű. Alapítója és hosszú évekig elnökségi tagja a Magyar Vámügyi Szövetségnek. Tüske Péter nyugállományú pénzügyőr ezredes az MLBKT „Logisztikai Magiszter” címének birtokosa. 50 éve foglalkozik vám- és adóügyekkel. Két évig Genfben, az ENSZ EGB Belső Szállítási Bizottságában Magyarország képviseletét látta el. 1995-ben a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) a világ 10 legjobb vámosa közé választotta. Lányuk Tüske Zsuzsanna a Magyar Logisztikai, beszerzési és készletezési társaság elnökségi tagja, valamint SCM Tréningközpontjának szakmai trénere.
Szakmai magasságuk megkérdőjelezhetetlen. Megingathatatlanul hisznek a vámszakma folytonosságában és a szakmai tradíciók tiszteletében, a hazai vámkultúra fejlesztésében, a versenyképes, korrekt szolgáltatási környezet megteremtésében. A kiváló elődök szellemisége és erkölcsi értékei motiválják a családi vállalkozás vezetőit.
Hazai multinacionális cégek 15-20 éve a partnereik, hiszik hogy ez a magas minőségi sztenderdjeinknek, szakmai felkészültségünknek, gyorsaságunknak, rugalmasságunknak és fedhetetlenségünknek köszönhető.
Ügyfeleket segítve, az érdekeiket képviselve részt vesznek a vámhatósági egyeztetéseken, annak érdekében, hogy mindkét oldal számára előnyös megállapodások szülessenek.
Korrupciómentesek, ami a szakma sok szereplőjéről nem mondható el. Tudatos döntéssel nem vesznek részt kockázatos, jogszabályi periférián lavírozó ügyletek bonyolításában. Kizárólag megfelelően felkészített és képzett, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező, erkölcsileg feddhetetlen munkavállalókat foglalkoztatnak. A legmagasabb szintű engedélyekkel, regisztrációkkal rendelkeznek a világban.
Munkavállalóik átlagosan több, mint 9 éve dolgoznak a cégnél.
Társadalmi felelősségvállalásuk leginkább a szakma színvonalának emelése érdekében történik. Szakmai blogot tartanak fenn, szakportáljuk, hírlevelük van, amiben tájékoztatják ügyfeleiket és a szakmát. OKJ-képzésben és duális képzésben közreműködnek, előadásokat tartanak iskolákban. Fennállásunk alatt több mint 30, elsősorban gyermekeket támogató alapítványnak juttattak pénzadományt, jellemzően Budaörshöz kapcsolódva.
A nagy tradícióval, szakmai hírnévvel rendelkező, 4 generációs kisvállalkozás hihetetlen szakmai tisztességgel, hírnévvel, felkészültséggel, tudatossággal és etikussággal tartja a színvonalat már több mint egy évszázada. Mélyen beépültek a szakmába, hazai és nemzetközi területen egyaránt. Méltóak az üzleti etikai jelző viselésére.”
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-11-28 15:30:442022-11-28 15:39:452022-ben Üzleti Etikai Díjat nyert „Kisvállalat kategóriában” a J&J Center Kft.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.