A cikksorozatunk első részében szeretnénk általánosságban bemutatni a kettős felhasználású termékekre vonatkozó hatályos szabályozást.
A kettős felhasználású (dual use) termékek azok a termékek, amelyek a polgári célú felhasználás mellett alkalmasak katonai célú felhasználásra is. Ide tartoznak – többek között – a hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására szolgáló eszközök gyártására, kifejlesztésére alkalmas termékek, illetve azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek vagy hordozóeszközök tervezésére, fejlesztésére, gyártására, alkalmazására.
A fentiekből adódóan ezeknek a termékeknek kereskedelmét különböző nemzetközi megállapodások, valamint uniós és nemzeti jogszabályok korlátozzák. Az érintett termékek forgalmára az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
a korábbi alaprendelet (428/2009/EK) helyébe lépő, 2021. szeptember 9-től hatályos 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendelet a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról
13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről
A termékkör unión kívüli és unión belüli forgalma egyaránt engedélyköteles, így a korlátozás érinti mind az export, mind az import irányú forgalmat, melyre a vámkezelés során figyelemmel kell lenni. A kettős felhasználású termékek kivitele, újrakivitele, tranzitja, transzfere, az azokhoz kapcsolódó brókertevékenység és technikai segítségnyújtás uniós, míg ezen termékek behozatala nemzeti szabályozás alá esik.
A kettős felhasználású termékekre vonatkozó engedélytípusok az alábbiak.
Kivitel esetén:
Egyedi Exportengedély: egy exportőrre, egy címzettre, egy végfelhasználóra érvényes és meghatározott termékre adható ki
Globális Exportengedély: egy exportőrre és egy vagy több rendeltetési országra, konkrét termékkörre, általában mennyiségi korlátozás nélkül adható ki
Uniós Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet IIa.-IIf. mellékletében felsorolt termékek és feltételek, valamint rendeltetési országok esetén használható és csak előzetesen regisztrált gazdálkodók vehetik igénybe
Nemzeti Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, Magyarországra és az unióra biztonsági kockázatot nem jelentő termékek és rendeltetési országok esetén állítható ki, melyet csak regisztrált gazdálkodók alkalmazhatnak
Behozatal esetén:
Alapvetően nem engedélyköteles, de az alábbi esetekben Nemzetközi Importigazolás (és annak mellékletét képező Szállítási Tanúsítvány) benyújtása szükséges:
ha az exportőr vagy származási ország hatósága igényli a kiállítását
ha a termék a tanácsi rendelet I. mellékletének 0. kategóriájában, nukleáris anyagként szerepel
Az engedélyeket Magyarországon a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Exportellenőrzési Osztálya (1124 Budapest, Németvölgyi út 24., https://mkeh.gov.hu) adja ki, jelenleg papír alapon. Az export engedélyek az unió valamennyi tagállamában érvényesek.
Az engedélyköteles kettős felhasználású termékek körét a 2021/821/EU rendelet I. melléklete tartalmazza. A rendelet a termékeket 10 termékkategóriába sorolja (pl. elektronika, számítógépek, távközlés és információbiztonság, szenzorok, navigáció stb.), az árukhoz rendelt ellenőrzési jegyzékszámok, illetve azok részletes műszaki paraméterei – vagyis nem a termék vámtarifaszáma – alapján.
A korlátozással érintett termékek integrálásra kerültek a vámtarifaszámokhoz, így a TARIC rendszerben elérhetők a termékek ellenőrzési jegyzékszámai, illetve a kiviteli és behozatali engedélykötelezettségre vonatkozó információk is. Ezen kívül az EU Bizottsága segédletként a TARIC-kód és a dual use kódok közötti megfelelési listát is közzétett.
Mivel egyes termékekről rendkívül nehezen állapítható meg, hogy azok engedélyköteles kettős felhasználású terméknek minősülnek-e, ezért megoldást jelenthet, ha a gazdálkodó – az érintett termék szállítását vagy megrendelését megelőzően – az ügylet engedélyköteles voltának tisztázása érdekében állásfoglalás iránti kérelmet nyújt be az engedélyező hatósághoz. Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem alapján írásos szakvéleményt ad arról, hogy a tervezett ügylet a tanácsi rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.
Készítette: Varga Péter szakértő
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00ugyvitelhttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngugyvitel2022-06-29 14:29:072022-07-08 07:12:03Tájékoztató a kettős felhasználású termékekről
Jelentős változásokra kell készülni 2022-től az áruk tarifális besorolásában. 2021. október 29-én kihirdették ugyanis a Kombinált Nomenklatúra (KN) 2022. január 1-től hatályos változatát (a Bizottság 2021/1832 számú végrehajtási rendeletével), aminek eredményeképpen jelentős számú terméknek az eddig ismert és alkalmazott 10 számjegyű vámtarifaszáma megváltozik, emellett sok esetben új szabályok és definíciók alapján kell meghatározni, hogy mely árunak mi lesz a helyes vámtarifaszáma.
Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az év eleji Kombinált Nómenklatúra változás csupán pár tucat vámtarifaszámnak a 7-8. karakterben történő változását jelentette, melyet egyszerűen és gyorsan lekövethettünk. Ettől eltérően 2022-ben jelentős mennyiségű termékkör (pl. fából és műanyagból készült termékek, kamera, kijelző) érintett a változással, és az érintett termékek vámtarifaszámának már a 3-6. karaktere is módosulni fog globálisan, így az Európai Unióban is. A változások következtében lesznek vámtarifaszámok, melyek meg fognak szűnni (350 db), létrejönnek új vámtarifaszámok (593 db), és vannak olyan termékek, melyek új besorolást kapnak (945 db).
Miért fontos ez a változás és milyen hatással van a gazdálkodók külkereskedelemmel kapcsolatos folyamataira?
Tudnunk kell, hogy a vámtarifaszám számos információt hordoz magában, ezáltal meghatároz költségeket, kötelezettségeket és kedvezményeket is. A vámtarifaszám az alapja az importnál keletkező vámfizetési kötelezettségnek, meghatároz általános forgalmi adó-, jövedéki adó-, és termékdíj fizetési kötelezettséget, valamint befolyásolja egyes hatósági engedélyek alkalmazhatóságát. Továbbá a változás következtében a kötelező tarifális felvilágosításokat is felül kell majd vizsgálni.
A jelenlegi változások kapcsán egy-egy példán keresztül szemléltetve az alábbiakra kell nagy hangsúlyt fektetni.
1. Elsődlegesen a vámtarifaszámok változása adó- és vámfizetési kötelezettségeket érinthet. Import vámkezelés esetén ez vámtételbéli különbségben jelentkezik. A jelenlegi változásokból egy példa erre a 84213985-ös vámtarifaszám alá tartozó légmentes biológiai biztonsági kabin. A 2021-ben alkalmazandó vámtétele ennek az árunak 1,7 % volt, viszont 2022-ben ez a termék már különálló megnevezést kapott (kiemelésre került) a 84147000-ás vámtarifaszám alatt, és ehhez a vámtarifaszámhoz már 2,2% vámtétel kapcsolódik. Az import vámeljárás során ez többletköltséget jelent a gazdálkodóknak. A vámtarifaszám változás a hatóságok által közzétett korrekciós tábla alapján lekövethető. Viszont fontos kiemelni, hogy ha a megjegyzések, értelmező rendelkezések változása miatt kell új szabályok és definíciók alapján meghatározni a helyes vámtarifaszámot, ezt nem fogjuk megtalálni külön megjelölve a Kombinált Nomenklatúrában. Amennyiben szükség van rá, szakértő segítségével szükséges felülvizsgáltatni a már alkalmazott vámtarifaszám helyességét az új értelmező rendelkezések alapján. Amennyiben figyelmen kívül hagyja valaki a változásokat, az magában hordozza azt a veszélyt, hogy az import vámeljárások során rossz vámtarifaszám kerül alkalmazásra, és ebből kifolyólag a rossz vámtétel miatt vám- és adóhiány is keletkezhet, melyet bírsággal sújt a hatóság. A tarifaszám első négy számjegyében történő változások és a teljesen új vámtarifaszámok következtében valószínűsíthetőn a termékdíjköteles termékek körét is érinti az új KN besorolás.
2.
A vámtarifaszámokkal meghatározott termékkörre érvényes hatósági engedélyek esetében érdemes már most felülvizsgálni az engedélyezett vámtarifaszámok listáját, és ha szükséges, kérelmezni az engedélymódosítást. Ilyen engedélyek többek között a különleges eljárásra (aktív/passzív feldolgozás, vámraktározás) vagy egyszerűsített árunyilatkozat adására vonatkozó tevékenységi engedélyek. Ezek az engedélyek kizárólag az abban foglalt vámtarifaszámok alá tartozó árukra alkalmazhatók. Amennyiben egy ilyen engedélynek nem kérik időben a módosítását, fennáll a lehetősége annak, hogy az új besorolás szerinti vámtarifaszámot nem fogja az engedély tartalmazni. Ebben az esetben a változások hatálybalépését követően nem alkalmazható az adott engedély, így az abban biztosított kedvezményeket sem lehet igénybe venni. A változások volumene miatt számos gazdálkodó áruköre érintett, ezt figyelembe véve a hatóságnak is több időt kell fordítania a kérelmek felülvizsgálatára. Ahhoz, hogy a tevékenységi engedély alkalmazható legyen január 1-ét követően, mihamarabb szükséges az engedélymódosítási kérelmet benyújtani. Mivel a módosítások a tarifaszám 3-6. számjegyét is érintik, a tevékenységi engedélyben az árukör 4 számjegyig történő meghatározása esetén is szükséges a változásokat lekövetni (pl.: aktív mátrix folyadékkristályos készülék- 90138020 →8524, reagensek 3002 →3822, nikotinos utántöltő folyadék 3824 →2404, drón kamera 8525 →8806, elektromos világító felszerelés 9405 →8539).
Több jövedéki termék tarifaszáma is változni fog, amelynek nem csak vámjogi, hanem jövedéki vonzata is van, ugyanis a jövedéki engedélyek egy része is a vámtarifaszámokra épül (adóraktári, jövedéki, bejegyzett kereskedői engedély). A 2404-es vámtarifaszámon belül létrehozták a „minden más dohánytermék” kategóriát, és a korábbi 2404-es vámtarifaszámtól eltérő vámtarifaszámon szereplő minden dohányzással összefüggő nikotinos árut ezen vámtarifaszám alá sorolták. Például a nikotin tapasz eddigi 382499-es besorolását a 2404-es vámtarifaszám alá módosították.
Amennyiben egy termék új besorolást kapott és ezáltal a vámtétele is megváltozott, közvetett módon ez befolyásolhatja a biztosítéknyújtásra vonatkozó engedélyeket. Ha egy terméknek magasabb az új besorolás szerinti vámtétele és jelentős import forgalom van ebből a termékből, érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítékot nyújtó engedély mögötti garancia elegendő fedezetet nyújt-e a felmerülhető vámtartozásokra.
3. Amikor bizonytalanok vagyunk egy vámtarifaszám meghatározásában, ún. Kötelező Tarifális Felvilágosítás (KTF) keretében kérhetjük a hatóságot, hogy állapítsa meg nekünk azt. Ez annak érvényessége alatt mind a hatóságra, mind az ügyfélre nézve kötelező érvényű, így nyújt jogbiztonságot adott termék esetében az ügyfélnek. Jelen változás érinti a hatóság által kiadott kötelező tarifális felvilágosításokat is. Amennyiben a KTF-ben olyan vámtarifaszám szerepel, mely január 1-től már nem alkalmazandó, új határozat iránti kérelmet szükséges kérni az adott árura. Ha ez nem történik meg, a gazdálkodó elveszíti a KTF-hez fűződő előnyöket. A hatóság idővel vissza fogja vonni az érintett KTF határozatokat. Amennyiben továbbra is szeretnék, hogy az adott árura jogbiztonságot nyújtó KTF álljon a rendelkezésükre, a hosszú ügyintézői határidő miatt (120 nap) mihamarabb szükséges az új kérelmet benyújtani.
A hatóság által kiadott KTF határozatok egy része EU-s áruosztályozási véleményeken, rendeleteken alapul. A tarifaszámok/tarifális szabályok változása következtében vissza fognak vonni áruosztályozási véleményeket és rendeleteket, a visszavonásokat az EU hivatalos lapján teszik közzé.
Hogyan állapítható meg, hogy mely tarifaszámokat érint a változás?
Az EU végrehajtási rendeletében az új és a megváltozott tartalmú vámtarifaszámok az alábbiak szerint kerültek jelölésre:
★ új kódszám jelölése
■ megváltozott tartalmú kódszám jelölése
Fontos újra kiemelni, hogy az említett jelölések nem tartalmazzák a Kombinált Nomenklatúra értelmezésére, fogalom meghatározására és szabályaira vonatkozó változásokat, és ezeket a változásokat nem is jelölték az új jogszabályban. Ilyen változás többek között például a színesfémekből készült rúd és huzal fogalommeghatározása. Létrehoztak továbbá áruosztály és árucsoport előtti megjegyzéseket, amelyek új szabályok/rendelkezések alapján meghatározzák, hogy egy adott áruk mely vámtarifaszám alá kell besorolni. Például az intelligens ruhákra áruosztály előtti értelmező megjegyzést hoztak létre, mely arról rendelkezik, hogy ezt a terméket hová és hogyan tarifálni 2022-től (XI. áruosztály 15. megjegyzés). Természetesen ezek csak kiemelt példák a számos értelmező megjegyzés változásai közül. Javasolt a vámeljárások során alkalmazott vámtarifaszámoknak a felülvizsgálata az értelmező megjegyzések alapján.
Kiemelt vámtarifaszám- és szabályváltozások
Az élő és ehető rovarok saját vámtarifaszámot kaptak. Ezzel összefüggésben a hústartalmú készítmények fogalmát is kiegészítik a KN-ben (20%-os szabály).
Elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt több káros anyag/vegyület is megnevesítésre került, mely az iparági szereplőinek jelentős változás
A COVID-járvány miatt a vakcinákat/reagenseket/fertőtlenítők önálló vámtarifaszámot kaptak az érintett árukör kereskedelmének monitorozása végett.
A fából és papírból készült áruk (44 és 48-as árucsoport előtti) besorolásával kapcsolatos megjegyzések változtak (több termék fog műanyagnak számítani, mint eddig). Például a bambusz szálas ragasztott műanyag pohár mostantól a műanyag áruhoz fog tartozni.
A rétegelt, ragasztott építőipari tábláknak, trópusi fáknak a fogalmát pontosították, kiegészítették.
Az üvegből készült áruk (70. árucsoport) besorolásával kapcsolatos megjegyzéseket kiegészítették olyan tételekkel, melyben meghatározzák azokat az árukat, melyeket nem lehet üvegárunak besorolni (pl.: keretes szélvédő). Illetve definiálták az üvegrostot és az azokból készült árukat.
A színesfémek (XV. áruosztály) esetén újra definiálták a rúd, lap, profil, cső fogalmakat. Jelentősen nem változtatták meg a fogalmakat. Viszont aki rendelkezik ilyen árukörrel érdemes átnéznie, hogy a továbbiakban is megfelel-e a termék az adott fogalomnak.
8485-ös vámtarifaszám alá kerültek az additív gyártógépek (másnéven 3D nyomtatok). Elsőbbségi vámtarifaszám lett, ami azt jelenti, hogy minden ilyen gépet ide kell sorolni.
8517-es vámtarifaszámon belül kiemelték az okostelefont és kapott saját definíciót. Az alkatrészek esetén is kiemelték az antennát.
Az eddig üres 8524-es vámtarifaszámot feltöltötték. Ide kell majd osztályozni a síkpaneles kijelző modulokat.
LED-es fényforrásokat megnevesítették, és a 8539-es tarifaszámon belül kiemelték.
A félvezető eszközökre definíciót határoztak meg a 8541 és 8542-es vámtarifaszámnál. Érdemes felülvizsgálni a definíció alapján, hogy a továbbiakban is megfelelő lesz-e az ide tarifált termékekre.
A kamerákat új áruosztályozási elv szerint kell besorolni a 8525-ös vámtarifaszám esetén. Ehhez létrehoztak és definiáltak is új kategóriákat.
Definiálták a drónt a 88-as árucsoport esetén. Több alszámos bontást kapott, illetve meghatározták azt is, hogy mely drón nem tartozhat a 88-as árucsoportba.
9508-as vámtarifaszámon belül számos új terméket megnevesítettek, pl. vidámpark, vízi csúszda, és más szórakoztató felszerelés.
Hulladékok önálló árukörré váltak. Saját vámtarifaszámot kaptak a 8549-en belül, ezáltal a 8548 is megváltozott némileg (pl.: törölték az akkumulátor hulladékot).
Továbbá a Bizottság vizsgálja, hogy azok a csöveket, melyek alakra vannak hajlítva, és külső rögzítőkkel vannak hegesztve, lehet-e a jövőben alkatrészként besorolni, vagy továbbra is anyaguk szerint kell áruosztályozni. A jelenleg antidömping-vám köteles csövek érintettek ebben a vizsgálatban. Amennyiben további információkat tudunk meg ezzel kapcsolatban, tájékoztatjuk a blog olvasóit.
A TARIC rendszerben január 1-el átvezetésre kerülnek az új vámtarifaszámok.
A változással kapcsolatos segédtáblázatok a NAV honlapján lesznek majd elérhetőek, az alábbi linken.
A vámtarifaszámok megváltoztatásától függetlenül folytatódik az előző években megkezdett áruk tekintetében a vámtételek további csökkentése, azok fokozatos lebontása, ami 2022. második félévétől jelentős megtakarítást eredményezhet az import vámeljárás során a gazdálkodók számára. A beszerzések időpontját érdemes akkorra időzíteni, amikortól már az alacsonyabb vámtétel alkalmazandó.
Amennyiben úgy gondolja, hogy áruforgalmát érinti a vámtarifaszámok változása, és kérdése van vagy további információra lenne szüksége, keresse szakértőinket bizalommal a címen.
2019. július 10-én a 7011/2019 számon felhívás jelent meg a NAV részéről az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedésekről és az ezekhez kapcsolódó vámkontingens kérelmekről és azok kezeléséről. Az alábbiakban ismertetjük a felhívás lényegesebb részeit.
A vámkontingens (vámkezelés során történő) ügyfél általi kérelmezésének bármilyen okból történő elmaradása esetén a kapcsolódó kiegészítő vámot meg kell fizetni. Tehát a nyilatkozattevő felelőssége, hogy a vámkontingenst a vám-árunyilatkozat preferenciakód (36. rovat) és kontingens-rendelésszám (39. rovat) rovatainak megfelelő kitöltésével kérelmezze. A vámhatóságnak ugyanis hivatalból vámkontingenst kérelmezni vagy kiosztani nem áll módjában.
A vámkontingens kérelmeket az uniós vámkontingens-kezelési rendszer (TQS) kezeli automatizált adatcsere útján. A vámkontingensek kiosztása főszabályként legkorábban a vám-árunyilatkozat elfogadásának napját követő 2. munkanapon történik. A teljes folyamat automatikusan zajlik a TQS-rendszer és a nemzeti vám-árunyilatkozat feldolgozó rendszer (CDPS) között.
A vámkontingens mennyiségek kimerülésének napján részkiosztásra kerül sor úgy, hogy a kimerülés napján elfogadott valamennyi vámkezelési kérelem (az igénylés arányában) részesül a rendelkezésre álló mennyiségből.
A vámjogszabályok nem zárják ki azt, hogy vámvisszatérítés vagy elengedés keretében a vámkontingens kérelmezése áruátengedést követően kerüljön rögzítésre a vám-árunyilatkozaton. Ebben az esetben ügyféli kérelemre a vámhatóság rögzíti a szükséges adatokat a vám-árunyilatkozaton, majd a kérelem automatikusan kerül továbbításra a TQS-rendszer felé. Az áruátengedést követően akkor igényelhető vámkontingens ha a kérelem benyújtásának időpontjában annak egyenlege nem nulla.
Bizonyos esetekben (pl.: vtsz változás, újrakivitel) a tagállamok visszatérítik a kiosztott vámkontingens mennyiségeket a TQS-rendszerbe. Ez eredményezheti azt, hogy egy már kimerült vámkontingensnek ismét lesz kiosztásra váró egyenlege. A Bizottság ilyen esetekben minimum 10 munkanapra blokkolja az újonnan megjelent mennyiség kiosztását annak érdekében, hogy az érintett gazdálkodók utólag kérelmezhessék azt. A blokkolás ideje alatt beérkezett kérelmek az eredeti vám-árunyilatkozat elfogadásának napjára tekintettel részesülhetnek a mennyiségből.
Fontos tisztában lenni továbbá azzal, hogy a vámkontingens kérelmekről nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt, azokat kizárólag csak továbbítja a Bizottság felé, így a kérelem elbírálására (ügyintézés ideje, döntés kimenetele) semmilyen hatással nem bír.
Varga Péter
https://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.png00webergolinehttps://jandjcenter.hu/wp-content/uploads/2021/03/jandjcenter-2.pngwebergoline2019-07-29 13:31:002019-07-29 13:31:00Acéltermékek behozatalára vonatkozó vámkontingens kérelmek kezelése
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.