A vám olyan, mint a foci! Mindenki ért hozzá, vagy már látott ilyet vagy hallott, de véleménye biztosan van róla! Nem nagy ügy, nem nagy cucc! Vagy jönnek, vagy mennek az áruk, aztán meg valami tarifából fizetni kell utána. Nagyobb körülötte a körítés, mint amit az egész ér. Általában ezek szoktak lenni a sztereotípiák.
Na, most meg hirtelen fel lett kapva ez a kínai ügy, mindenki érdeklődéssel figyeli, hallgatja, véleményezi, okosat akar mondani róla. Persze közben nagyon kíváncsi, mi is az valójában, hol van benne az „igazi okosság”?
Nézzük akkor azokat a vámszakmai kérdéseket, ami engem is az egész kínai konténeres áruforgalom és annak a jelenlegi illetve a jövőbeni alakulásával kapcsolatosan igazából „tűzbe – lázba” hozott és elindította bennem, hogy ennek a többrészes (induláskor még nem gondoltam, hogy ennyi minden összefüggés számbavételére lesz majd szükség a tényhelyzet tisztázásához) „írásműnek” a megírásához hozzáfogjak.
Szerintem a megfelelő vélemény kialakításához az alábbiakat szükséges tisztázni:
Ki, kik, kinek a megbízásából milyen kínai áruforgalom vámkezelését végzik, tervezik elvégezni? Kizárólag Magyarországra érkező és itt felhasználásra, értékesítésre kerülő árukról szól-e az egész ügy, a felfokozott érdeklődés?
Ha a célkeresztben, a rajtunk keresztül Európa más tagállamaiba történő felhasználási céllal ezeken a szállítási útvonalakon érkező kínai áruk vámkezelése áll, akkor azt ki, milyen eljárásban, milyen módon fogja vámkezelni?
Támogatóak-e erre nézve a nemzeti (elsősorban az ÁFA) szabályok, változott-e a korábbiakhoz képest valami az Uniós Vámkódexben a nemzeti végrehajtási rendeletekben?
Arról van-e szó, hogy hosszú évekkel a csatlakozás után végre előtérbe került a hatósági gondolkodásban és cselekvésben a versenyképes vámkezelési környezet biztosítása, a magyarországi vámkezelések vonzóvá tétele hatósági közreműködéssel?
Miben más a hatósági ajánlatba helyezett, szakmai zsargonban gyorsan ”szuper egyszerűsítésnek” nevezett kínai konténer vámkezelési gyakorlat a többi normál eljárás keretében történő elektronikus szabad forgalomba helyezésnél?
Van-e különbség a vállalati vámszakma által már évek óta szorgalmazott, úgynevezett beléptetést megelőző vámkezelések rendszerének –MVSZ által a korábbi Vámkódexben biztosított felhatalmazás alapján kodifikált szövegtervezet szintjéig elkészített és a vámhatóságnak benyújtott, hatástanulmánnyal, vámkezelési mozzanatsorral modellezett javaslatcsomag – tartalmi elemei és a fentiek szerint elnevezett, amúgy vámjogilag normál szabad forgalomba helyezés vámeljárásként végzett, vámhatósági egyszerűsítés között?
Amúgy ki és hogyan jogosult ilyen eljárást kérelmezni, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki részesülni szeretne ebben a többlet kedvezményben?AEO engedélyes, vámjogi képviselő (közvetett), alacsony kockázatú termékkörrel rendelkező importőr, hatóság által tapasztalati úton megismert forgalmú megbízhatóan adózó, tartozásmentes gazdálkodó legyen-e az indítványtevő? A folyamatba épített kockázatkezelés miért, mi okból tud most időben és térben előrébb kerülni, akár a szállítmány feladási helyéről küldött információt követő időpillanatra? Honnan tudjuk, hogy ilyen eljárási gyakorlat csak nálunk és kizárólag a kínai konténerfogalom vámkezelésére alkalmazódik? Valóban ezzel a gyakorlattal megelőztük a többi európai vámrendszert?
Összegezve miben áll ez az új vámhatósági gyakorlat, mi az a „valami” ami több mint a hatályos vámkódexben rögzített hatósági egyszerűsítés. (szuper egyszerűsítés, új, Európát leköröző vámolási szisztéma)
Szóval Nekem mindösszesen ahhoz, hogy az érintett ügyféli kör jól megérthesse, hogy ez pontosan mi, kinek, miért és mire nézve előnyös minimum ennyi fontos kérdésre és összefüggésre kéne választ adnom illetve a véleményvezéreknek, érintetteknek ezeket kéne nyíltan és szakmai tartalommal tisztázniuk.
Mielőtt belekezdenék a szakmai véleményem ismertetésébe, a szerintem nyilvánvaló összefüggések tisztázásába, és elmondanám az én álláspontomat az ügyről, több fontos, világos tényt szükséges leszögeznem:
ad1. Szeretném, ha a magyarországi vámkezelési kultúra és ezzel a versenyképesség, a szervesen hozzá tartozó megváltozott szemléletű hatósági gyakorlat terjedése optimális lenne. Tehát minden ez irányú fejlesztést, fejlődést örömmel fogadok, elismerek. Drukkolok, hogy sikerüljön.
ad2. Ezek és a későbbiekben itt ismertetett szakmai álláspontjaim nem új keletű hóbortok, nem megfelelési kényszerből kialakult álláspontok, hanem régóta, nyilvánosan vállalt és hangoztatott szakmai véleményeim.
ad3. Pestiesen mondva „nem vagyok ellenérdekű fél”.
ad4. Nem kívánom elhallgatni, hogy úgy gondolom jól értem és ismerem a folyamatokat, szakmailag megfelelően tudom értékelni az összefüggéseket. El tudom helyezni a vonatkozó hatályos rendelkezések közé.
ad5. Mindezek mellett alkalmasnak érzem magam arra, hogy befogadjak általam nem ismert új tényeket, összefüggéseket. Különösen akkor, ha azt nem utasítás vagy elvárás szerűen, kötelezettségből kell tudomásul vennem. Nézzük akkor a lényeget.
Kezdjük azzal a már hivatkozott állításommal, hogy pár évvel ezelőtt –pontosan 2012-ben – az MVSZ szakértő csoportja, vezetésemmel – egy akkori vámhatósági középvezető kezdeményezésre – hozzákezdett a vasúti forgalomban beérkező konténerforgalom vámkezelésének felgyorsítását célzó javaslatcsomag kidolgozásához.
Idézem, a 2012. évi tavaszi Egri Vámnapokon elhangzott gondolataimat, majd ismertetem az akkori javaslatot és a javaslatot megalapozó jogszabályi helyeket (Közösségi Vámkódex, Nemzeti szabályok)
Javítható-e a Magyarországi vámkezelési gyakorlat? – ezt a kérdést tettem fel.
„Véleményem szerint következetes szakmai munkával, kellő egyetértéssel, pozitív és valós információk széles körű terjesztésével igen! Hogyan képzeljük el a fenti teendők megvalósítását?
MVSZ képzések, konferenciák, „Vámműhely” programok megrendezésével, szakmai publikációk megjelentetésével, széleskörű szakértői egyeztetések tartásával, ezeken való aktív részvétellel.”
Kodifikációs javaslatok készültek
Elkészült a szakma ügyféli oldalának széleskörű „régi” igényeként a lenti címben megfogalmazott jogintézmény bevezetését célzó javaslatunk.
Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása
A 15/2004 (IV.5.) PM rendelet módosítását célzó tervezethez Szövetségünk részletes indoklást készített.
A Magyarországon indítványozott szabadforgalomba helyezések számának növelése, munkahelyek megtartása, NAV humánerőforrások hatékonyabb kihasználása, logisztikai és termelési folyamatok hatósági támogatása, az AEO tanúsítvánnyal rendelkező vagy AEO feltételvizsgálat szerint vizsgált partnerekkel való jövőbeni szorosabb együttműködés kialakítása és nem utolsósorban a részükre történő további nemzeti előnyök biztosítása érdekében szükségesnek látjuk bevezetni, a korábban hazánkban nem alkalmazott „Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása” jogintézményét.
Úgy a javasolt vámeljárás alanyai, mint a tervezett új eljárás a vámhatóság és a költségvetés részére nem jelentenek kockázatot, ezzel szemben a gazdálkodók részére szinte felbecsülhetetlen versenyelőnyt jelentenek. Az eljárás bevezetése fokozza a versenyképességet és a költséghatékonyságot, amely közvetve és közvetlenül igen előnyös a nemzetgazdaság számára. A tervezet szerint a gazdálkodó kizárólag egy – a választása szerinti – vám-és pénzügyőri igazgatósághoz nyújthatja be az előzetes vámáru-nyilatkozatot. A javaslat olyan optimális időpontot fogalmaz meg, amely figyelembevételével az új jogintézmény be tudja tölteni a rendeltetését. A javaslat megfogalmazása során Magyarország adottságai kerültek figyelembevételre, vagyis az, hogy nemcsak belső, hanem külső határokkal is rendelkezünk, ugyanakkor a fuvarlevél, a kereskedelmi dokumentumok adattartalma, egy adott szállítmány útba indítása előtt is ismert lehet légi, vasúti, közúti vagy tengeri árufuvarozás során. *Beszúrt megjegyzés: figyelem már akkor azt kértük, hogy minden szállítási módban kerüljön bevezetésre a versenysemlegesség biztosítása okán!
Az előzetes vámáru-nyilatkozat elbírálására jogosult vám-és pénzügyőri szerv számára elegendő idő az egy óra, annak eldöntéséhez, hogy a kérdéses szállítmány vonatkozásában szűkség van-e okmány, illetőleg a vám elé állítás után áruvizsgálatra. (kockázatkezelésre). A benyújtott előzetes vámáru-nyilatkozatot a vámjogszabályok más rendelkezéseitől eltérően a tételsoroktól függetlenül, egységesnek kell tekintetni, ugyanis a szállítmány egészének ismerete, és fizikai jelenléte nélkül egyes áruk tekintetében felmerülő kockázatok nem különíthetőek el. Tekintettel arra a tényre, hogy a benyújtott előzetes vámáru-nyilatkozat, olyan szállítmányra vonatkozik, amely vám elé állítása ténylegesen később történik meg, valamint a fuvarozás során vis maior is történhet, ezért volt szükség meghatározni a vámáru-nyilatkozat érvényességét.
Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az a probléma is, amikor a vám elé állításkor kiderül, hogy a tényleges szállítmány az előzetes vámáru-nyilatkozathoz képest eltérő tartalommal bír.
A nemzeti jogszabály – PM rendelet – jelenlegi szövege kizárólag egy vámeljárás esetén – szabad forgalomba helyezésnél – korlátozza a közösségi vámjogszabályban korlátlanul biztosított lehetőséget!
Fenti indokok alapján szükséges a hatályos rendelkezés megváltoztatása, valamint más vámeljárás során történő alkalmazásának egyidejű biztosítása. A módosítási javaslat a Közösség más tagországában alkalmazott úgynevezett legjobb közösségi eljárási gyakorlatot (német gyakorlat) tartalmazza. *Beszúrt megjegyzés: már 2012-ben minden eljárásban és fuvarozási módban alkalmazott gyakorlat volt az Unió országaiban (ennyit az új magyar találmányról!)
A személyi kör kiemelten megbízható gazdálkodókra történő szűkítésével pedig biztosítható, hogy lépcsőzetesen – kellő tapasztalatok szerzését támogatandó – kerüljön bevezetésre Magyarországon ez a korábban nem alkalmazott közösségi rendelkezés.
A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK Bizottsági rendelet 201. cikk (2) bekezdésében foglalt vám elé állítás előtti vámáru-nyilatkozat benyújtásának magyarországi tervezett bevezetésére tekintettel szükséges a 15/2004. (IV.5.) PM rendelet módosítása.
Mit tartalmazott az MVSZ által akkor elkészített javaslat?
A PM rendelet 66/A § (2) bekezdésének utolsó mondatát a fentiekben írtak szerint szükséges megváltoztatni oly módon, hogy a „Szabad forgalomba bocsátás vámeljárás esetén – a 66/B §-ban foglaltak kivételével – az elektronikus árunyilatkozat az áru vám elé állítását követően legyen benyújtható. A 66/A § (6) bekezdése után alábbi új címként fel kell venni: „Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása”címet. A PM rendelet új 66/B §-sal egészül ki, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. Az eljárást a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 201. cikk (2) bekezdése alapján az új § bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén valamennyi behozatali irányú vámeljárásban engedélyezi.
Az EK végrehajtási rendelet 201. cikk (2) bekezdése szerint a vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámáru- nyilatkozat benyújtására az előtt kerüljön sor, mielőtt a nyilatkozattevő vám elé tudná állítani az árut vagy az ellenőrzés számára rendelkezésre tudná bocsátani azt, annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru-nyilatkozatot benyújtották, vagy másik vámhivatalnál vagy a vámhatóságok által megjelölt helyen. A vámáru-nyilatkozat csak a szóban forgó áru vám elé állítását vagy – a vámhatóságok által elfogadható módon – ellenőrzéshez történő rendelkezésre bocsátást követően fogadható el.
A vámjogi egyszerűsítésekre vagy vámjogi egyszerűsítésekre és biztonság és védelem szerinti Engedélyezett Gazdálkodó státusszal vagy egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező, továbbá a vámtartozást halasztott vámfizetési engedéllyel vagy a vámtörvény szerinti vámbiztosítékkal rendelkező, gazdálkodó vámáru-nyilatkozatot az áru vám elé állítását megelőzően elektronikus úton nyújthat be (továbbiakban: előzetes vámáru-nyilatkozat). Az előzetes vámáru-nyilatkozatot a vám elé állítást megelőzően, az adott vámeljárásban a vám elé állítás helye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósághoz lehet benyújtani. Az igazgatóság az előzetes vámáru-nyilatkozat befogadásáról, az igazolt átvételt követő 1 órán belül elektronikus úton értesíti a nyilatkozattevőt. Válaszüzenetében értesítést ad arról is, hogy a vám elé állítást követően kíván-e okmány- és/vagy áruvizsgálatot tartani. Az előzetes vámáru-nyilatkozat vámhatóság részéről történő befogadása azonos joghatású a Vámkódex 63. cikke szerinti árunyilatkozat elfogadással. A nyilatkozat tevő az áru vám elé állítását megelőzően a befogadott előzetes vámáru-nyilatkozatot eltérés esetén köteles visszavonni. A megváltozott adattartalmú előzetes vámáru-nyilatkozatot a már ismertetett feltételekben foglaltak figyelembevételével az érintett újra benyújthatja. Az áru a Vámkódex 4. cikk 20. pontja szerint kiadottnak tekintendő, amennyiben az igazgatóság az okmány- és/vagy áruvizsgálat tartását mellőzte és a vámtartozást biztosították. A vámhatóság az okmány- és/vagy áruvizsgálatot a vám elé állítás napján végzi el. Az áru kiadása a vizsgálat mellőzésének esetétől eltérően az okmány- és/vagy áruvizsgálat teljesítésének napján történik meg. Az előzetes vámáru-nyilatkozat a benyújtásától számított 30. napon érvényét veszti, ha addig az áru vám elé állítása nem történik meg. Ha a vám elé állításkor az előzetes vámáru-nyilatkozat adataihoz képest eltérés mutatkozik, akkor az előzetes vámáru-nyilatkozat érvényét veszti, és a nyilatkozat tevő az általános szabályok szerint új vámáru-nyilatkozatot nyújt be.
Kodifikációs javaslatunk előterjesztése 2012-ben NGM és a NAV felé megtörtént.
Javaslatunkat előterjesztettük a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó-és Vámfőosztálya és a NAV Központi Hivatala részére. Előterjesztésünkben jeleztük, hogy a Magyar Vámügyi Szövetség tagvállalatai és a szakterületen tevékenységet folytató egyéb gazdálkodók részéről felmerült az igény a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK Bizottsági Rendelet 201. cikk (2) bekezdésében foglalt „Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása” jogintézmény magyarországi bevezetésére. A jelenleg hatályos 15/2004 (IV.5.) PM rendelet – a közösségi vámjogi szabályokkal ellentétes módon – nem teszi lehetővé Magyarországon ennek a jogintézménynek a bevezetését, ezért szükséges a vonatkozó jogszabály módosítása. Szövetségünk elkészítette a PM rendelet módosítás tervezetét és a módosítás indokolását, amelyeket csatolt mellékletként megküldtünk az érintett kormányzati és hatósági szervezeteknek.
Azonos tartalmú iratban tájékoztattam a NAV Központi Hivatal Vám Főosztályát.
Természetesen, aki ismer, az tudja, hogy a vonatkozó dokumentumok ügyféli, eredeti példányaival rendelkezem, illetve ezek megtalálhatóak az MVSZ illetve a fenti hatósági szervek irattáraiban.
Lehet, hogy csak én látok igen nagy hasonlóságot az akkori kérelemben részletesen megfogalmazott eljárási gyakorlat és a most NAV által szűk körben alkalmazott úgynevezett új magyar „szuper egyszerűsítés” között.
Befejezve a 2012-es javaslat történetét, nem került bevezetésre, a nemzeti rendelkezést nem módosították. A NAV kijelölte az egyik budapesti igazgatóságot a javaslatban szereplő folyamat előzetes modellezésére. Az a hivatalos vélemény született a részükről, hogy a folyamatba illesztett kockázatelemzés a szállítmány megérkezése előtt nem tud biztonságosan megtörténni, illetve az akkori feldolgozó rendszer nem támogatja az ilyen eljárást. Minden bizonnyal ennek a hatósági álláspontnak hatására volt a jogalkotó elzárkózó. Folytatásként később a NAV Központi Hivatal Vámfőosztály a javasolt Pilot projektet elindíthatónak tartotta, de kizárólag közúti forgalomban, határ speditőrök bevonásával Szerbiából érkező áruforgalomban. (VJASZ tagok részvételével) Többet a javaslatról nem hallottam.
Összegezve: Európában az 1993 óta a Vámkódex által rögzített és a gyakorlatban minden fuvarozási módban, nem csak a szabad forgalomba hozatalban alkalmazott eljárásról van szó! Röviden a feladási, szállítási helyről a címzett részére előre küldött adatok és információk alapján a hatóság a szállítmány beérkezése előtt megtartja a kockázatelemzést és ez alapján az adott vámeljárásra fordított idő a szállítmány megérkezésekor jelentősen lerövidül!
Na így ismerős már a dolog!
Hogyan is jellemezték most azok akik, minden bizonnyal méltán dicsérték a kialakított új vámkezelési gyakorlatot. Megpróbálom szöveg azonosan idézni: „A kínai vasúti konténeres forgalom magyarországi vonzásának egyik kulcspontja, hogy a magyar vámhatóság példaértékű rugalmassággal áll hozzá a távol-keleti konténeres forgalom kezeléséhez. A NAV által, a jogszabályok betartásával kialakított új technológia érdemben segíti a konténerek gyors szabad forgalomba helyezését és átengedését az unió országaiba azzal, hogy a konténerek okmányainak ellenőrzését már akkor megkezdik, amikor azok elindulnak a feladóállomásokról. Így a kínai áru a vámkezelést követően gyorsan továbbhaladhat a célországok felé, amely növeli hazánk logisztikai versenyképességét.”
Vannak ilyen szakmai vélemények is: A kereskedőknek kis túlzással majdhogynem mindegy, hol léptetik be árujukat az Európai Unióba, az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy a vámkezelés egy órát vagy egy napot vesz-e igénybe. Az elmúlt években sokat változott a magyar vámügyintézés, gyorsabb lett és rugalmasabb, miközben megannyi elektronikus megoldást, újítást illesztettek be a hazai szolgáltatásba a fejlesztések miatt sokan világszínvonalúnak tartják a magyar vámkezelést. A magyar vámosok átlagosan 23 perc alatt végzik a vámkezelést, míg máshol ez órákba vagy akár napokba is telik.
Szóval véleményem szerint az új (?) technológia, alapján végzett vámkezelések, a vámkezelések jelzett időtartama minden igényt kielégítő!
Miért kell akkor erről ilyen mértékben értekezni?
Na, ez a jó kérdés. A közelmúlt szakmai egyeztetésein a NAV vezetői részéről elhangzott, jó lenne, ha az érintett közreműködői kör megfogalmazná, hogy ez vámhatósági eljárási lehetőség milyen módon lehetne széles körben alkalmazandó és, hogy a szabad forgalomba helyezés során szerencsés lenne, ha a nyilatkozattevők és a vámadósok közvetett képviselettel működnének közre.
Szóval akkor ez lenne az igazi probléma és a kiváló új lehetőség alkalmazhatóságának korlátja?
Ezért került a kérdés kiemelt ügyként, megoldandó problémaként a logisztikai szereplők egyeztetésének fókuszába. A NAV pedig várja a javaslatokat.
Sem megszólítva nem lettem ebben a munkában és fogadatlan prókátor sem szeretnék lenni, azonban úgy gondolom, hogy ezen a rendelkezésemre álló felületen elmondhatom véleményemet azoknak, akiket érdekel.
Egy mondatos visszatekintés még engedtessék meg nekem.
Minő véletlen, hogy a kínai konténerek vámkezelésénél bevezetett új(?)gyakorlatot, az országban egyetlen helyen annál az igazgatóságnál kezdték el alkalmazni, amelynél 2012-ben megvizsgálták a javasolt rendszer használhatóságát és a fentiek szerint emlékeznek rá, különböző okokból bevezetésre alkalmatlannak ítélték.
Most jöhet az összegzett szakmai véleményem:
- A hatályos szabályzás egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a 952/2013/EU Tanácsi rendelet (Uniós Vámkódex) 171. cikk valamint a 2447/2015/EU Bizottsági rendelete (Végrehajtási rendelet) 227. cikk alapján.
- A 171. cikk a vám-árunyilatkozat benyújtása az áruk vám elé állítását megelőzően címet viseli. Tartalma: a vám-árunyilatkozat az áruk vám elé állításának (köznapian belépésének, megérkezésének) időpontja előtt is benyújtható. Ha az árukat nem állítják vám elé a vám-árunyilatkozat benyújtását követő 30 napon belül, a vám-árunyilatkozat be nem nyújtottnak minősül.
A 227. cikk azonos címen azt tartalmazza, hogy: Ha a vám-árunyilatkozatot a Vámkódex 171. cikkének megfelelően nyújtják be, a vámhatóságok a szolgáltatott adatokat – mindenekelőtt a kockázatelemzés céljából – az áruk vám elé állítása előtt feldolgozzák.
- Ugye nem kell részleteznem, hogy ez az új hatályos Uniós Vámkódex-ben található rendelkezés nagyon hasonló, hellyel közel azonos, mint a 2012-ben közreműködésemmel megfogalmazott javaslat.
- Itt most meg is állhatnék, és azt mondhatnám, hogy, „Heuréka”, megvan a megoldás. De minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy milyen tartalmú kérdéseket tettem fel ennek a résznek az elején.
- Az 1. és a 2. pontban írtak alapján az áruk beérkezését megelőzően a vámhatóság, ha minden szükséges adattal, ami alapján a kockázatelemzést el tudja végezni, rendelkezik akkor szállítási módtól és vámeljárás fajtától függetlenül alkalmazhatja az ott leírtakat. Mit jelen ez? Amennyiben a nyilatkozattevő ügyfél (maga vagy képviselője) normál vagy egyszerűsített vámeljárás választása esetén teljes adattartalmú vám-árunyilatkozatot tesz az áru beérkezését, vám elé állítását megelőzően, akkor ezek az adatok –amelyek azonosak az általános esetben a vám elé állításkor benyújtott vám-árunyilatkozat adataival – alapján a vámhatóság az áru beérkezése előtt el tudja végezni a kockázatelemzést.
Lényeges, hogy ez a kockázatelemzés nem a szállítmány szintű adatok (Belépési gyűjtő-árunyilatkozat) –úgynevezett biztonsági ellenőrzéshez – benyújtását igényli, hanem a vámellenőrzésnek a vámeljáráshoz rendelt adatigényét (vám-árunyilatkozat szintű adatok) rendeli.
A szállítmány megérkezésekor a kockázatelemzés elvégzését követő eredmény alapján ellenőrzés nélküli átengedést és/vagy áruvizsgálatot, okmányvizsgálatot követően megtörténik a határozathozatal, a vám biztosítása vagy megfizetését követően befejeződik a vámkezelés. Egyszerűsített eljárás választása esetén a mozzanatok az adott eljáráshoz igazodnak.
- Fontos, hogy a hivatkozott rendelkezések alkalmazása nem igényli, hogy a vámkezelést kérő kizárólag vámjogi képviselő és/vagy AEO engedéllyel rendelkező legyen.
Végezetül, ha már a vámjogi helyzetet megismertük, akkor erről a platformról kitekintve próbáljuk még értelmezni a rendelkezésre álló háttér információkat.
Miért közli a NAV, hogy elsősorban az általa javasolt és szűk körben alkalmazott új(?)egyszerűsítés, – szerintem előzetesen elvégzett kockázatelemzés- akkor működhet, ha közvetett képviselet választásával történik a vámkezelés? Gondoljuk csak át, hogy milyen forgalomra és milyen árukör esetében alkalmazza a NAV ezt az eljárást. Kínai kereskedők konténerei, vasúti forgalomban. Milyen rendeltetésű áruforgalomra szeretné kiterjeszteni ezt a gyakorlatát? Kínai konténerek, amelyek vasúti forgalomban Magyarország érintésével más Uniós tagállami rendeltetésűek. Az új típusú magyar egyszerűsítés alkalmazásától függetlenül már az Uniós csatlakozás óta tudjuk, hogy az ilyen vámkezelést kizárólag vámszempontból történő szabad forgalomba helyezés a vámeljárás, a forgalmi adót pedig – adószempontból történő forgalomba helyezést – a rendeltetési ország elve (Uniós ÁFA irányelv) alapján a felhasználási helyen folytatják le. Ismerjük a nemzeti ÁFA szabályokat az ilyen esetben történő eljáráshoz.
Tehát, ha ezt a forgalmat akarjuk vámkezelni, akkor a vámkezelést unióban letelepedett személy kérheti, aki lehet maga a nyilatkozattevő vagy vámjogi képviselője. Az adómentes szállításhoz adóbiztosíték szükséges és az így keletkező adóügyben vagy maga az adózó vagy pénzügyi képviselője (lehet közvetett vámjogi képviselő is) járhat el.
A vámügy –szabad forgalomba helyezés – lehet gyorsított, de az ismert adóügy intézése a változatlan jogszabályi környezetben nem feltétlenül versenyképes. Az vitathatatlan, ha a közreműködő ebben a forgalomban közvetett vámjogi képviselő, akkor akár egy menetben lehet kellően gyors a vám és adóügyintézés. A közvetett képviselő pedig a saját maga által választott kockázatértékelés szerint eldönti, hogy a vámtartozás elévüléséig kíván-e kötelezett maradni. Minden hatósági jó szándék mellett arra nézve ebben a forgalomban sem kap senki menlevelet, hogy utólag nem érvényesítenek-e rajta vámtartozást.
Hallani olyan megoldásról is, amelyet meglepő módon a vámkezelést végző hatóság javasol, hogy ne csak vámszempontból indítványozza ezen áruk vámkezelését a közreműködő, hanem amennyiben rendelkezik AEO C vagy F engedéllyel és ez okból önadózói jogosítvánnyal akkor kérje vám és adószempontból a szabadforgalomba hozatalt függetlenül attól, hogy az árut, nem Magyarországon forgalmazzák. Arccal a minél egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés felé! A magam részéről óva intenék minden érintettet ettől a megoldástól.
Szerintem az előzetes kockázatelemzés jó és az áruforgalom számára előnyös megoldás.
Alkalmazása jóval túlmutatna a kínai konténerforgalom vámkezelésén, különösen, ha azt csak a más tagországokkal folytatott verseny eszközeként használják. Bevezetését általánosan valamennyi szállítási módban –különösen azokban ahol a nemzetközi egyezmények alapján elektronikus dokumentumok előzetes megküldése történik – javasolnám. Ha a kockázatelemzés ismert szempontjaiból indulok ki, akkor azon ügyfelek és árukörök élvezhetnének elsőbbséget –természetesen a Távol Keleti, benne a Kínai forgalomban is – amelyek ismert, rendszeresen áruforgalomban résztvevő, AEO-val, ezen belül is kölcsönös elfogadással rendelkező engedélyesek, importőrök részére érkeznek.
Ebből a szempontból érdekes döntés a még nem ismert, ismeretlen végfelhasználású kínai kereskedelmi áru elsődleges kedvezményezése a fenti résztvevők forgalmával összevetve. A korábban ezen, körrel szemben fennálló adózási problémák hatósági kezelése kontra a vámbevételek növelése kérdéskör.
De mint már írtam, nekem erről lehet gondolatom, de hivatalos véleményem nem és ehhez továbbra is tartom magam. Végezetül, szerintem korrektül körbejártam a kérdéskört, a forgalmi helyzeteket.
A kínai konténerforgalom, amely érinti Magyarországot az jelentős. Érdemes azzal foglalkozni, hogy milyen valós logisztikai szolgáltatási tartalma van a várható növekedésnek. Nem szabad azonban elfelejteni azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a hivatkozott szakemberek és cégek korrektül ismertettek. Mennyi az a forgalom, amely meghatározott céllal ezeken a vasúti csatornákon más tagállami rendeltetéssel áthalad, és nem igényli, az itteni vámszolgáltatást vagy nem igényli a szabad forgalomba helyezést, bármennyire is vonzó lenne számunkra. Ki, kik döntenek arról, hogy mi az áru rendeltetése. A szállítmányozók igénylik-e, hogy más vámjogi képviselő közreműködjön-e a vámkezeléseknél. A gyors és vonzó vámkezelési környezetet a változatlan ÁFA szabályok támogatják-e? A NAV felkérésére készítendő ügyféli javaslathoz javaslom elővenni és leporolni a 2012-es MVSZ javaslatcsomagot és szükség szerint a személyi kört aktualizálni.
És általában örökbecsűen javaslom, hogy szakkérdéseket kizárólag csak teljes körű szakmai információk alapján, a tényleges szükségszerűségek figyelembe vételével szakmailag felkészülten szabad megközelíteni.
Ábrándoknak, vágyaknak estleges felülről jövő elvárásoknak helye nem lehet ezekben az ügyekben.
Köszönöm azoknak, akik figyelmesen követték az okfejtéseimet, ne talán egyet értenek gondolataimmal. Nincsenek ilyen elvárásaim senkivel szemben!
Tüske Péter
Ajánlom elolvasásra:
- Munkatársaimnak.
- Tüske Zsuzsinak.
- Koppánynak
- Lajosnak
- Botondnak
- Andrásnak
- MLSZKSZ-es, MLBKT-s barátaimnak
- Sipos Lacinak az MVSZ elnökének, a be nem fejezett beszélgetésünkhöz
- Mindenkinek, akit érdekel
Köszönöm!