Bejegyzések

Nemzeti Importrendszer korszerűsítése (NIK), új AIS rendszer

/in /by

Az új AIS rendszerben megújulnak a vámhatározatok és vámkezelési dokumentumok. A változásokról részletesen az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:

https://adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Megujulnak_a_vamhatarozatok_es_vamkezelesi__P05WZU

A legfontosabb változás, hogy a jövőben már nem a határozatszámok és a CDPS ID-k fogják azonosítani a vámkezeléseket, mert ezek a változással megszűnnek. Helyettük a határozatokhoz pénzügyi azonosítószámokat rendelnek majd, és minden vámkezeléshez, akár határozat készült rá, akár nem, egy külön ügyszámot fog rendelni a NAV. Amennyiben nincs határozat, az ügyszámot a tájékoztató áfáról szóló üzenetben fogják megjeleníteni

A fentiekkel kapcsolatban szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre a  e-mail címen.

 

Készítette: Simon Klaudia

Engedély vámokmány benyújtására üzemzavar esetére

/in /by

A szeptember 18.-án bevezetésre kerülő új import vámrendszerre történő átállás egyik legégetőbb kérdése, hogy mi a vészforgatókönyv arra az esetre, ha az első napokban akár az ügyfelek, akár a hatóság informatikai rendszere leáll. Elvileg ebben az esetben lehetőség van hatósági vagy ügyféli üzemszünetet elrendelni, illetve kérni, amikoris az árunyilatkozatokat valamilyen alternatív módon kell benyújtani.

Jelenleg igen eltérő az Igazgatóságok véleménye abban a tekintetben, hogy ezzel a lehetőséggel milyen feltételek mellett élhet a gazdálkodó, de van olyan álláspont is, amely szerint ehhez előzetesen kell engedélyt kérni. Éppen ezért javasoljuk megfontolni az informatikai változás ezen összefüggését is, és döntés esetén felülvizsgálni, hogy a szükséges engedéllyel rendelkezik-e a cég, illetve kell-e azt aktualizálni.

A kérdéses engedély az egységes vámokmánytól eltérő formátumú árunyilatkozat adásra vonatkozó engedély, amely lehetővé teszi, hogy egy esetleges üzemszünet esetén az ügyfelek a vámárunyilatkozat adatait a saját rendszerükből egy előre meghatározott és engedélyezett formában (pl.: PDF) kinyerjék, és a NAV-nak papír alapon – esetleg elektronikusan emailen – megküldve kezdeményezzék az eljárást. A szeptemberi változással összefüggésben a NAV aktualizálta az egységes vámokmánytól eltérő formátumú árunyilatkozat alaki és tartalmi elemeit. Ennek részleteit a NAV 4001/2022 tájékoztató és melléklete tartalmazza.

A NAV KI javasolja, hogy érdemes azzal is felkészülni az új import rendszer bevezetését követő esetleges üzemszüneti eljárásokra, hogy a gazdálkodók megkérik a fenti engedélyt, hogy az import vámkezeléseket elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon is benyújthassák. Itt érdemes megemlíteni, hogy azokat is érintheti a változás, akiknek már van ilyen engedélyük, hiszen az új rendszerekből valószínűleg eltérő formátumú árunyilatkozatot lehet csak nyomatni. Így, ha az alternatív okmány mintája is része a meglévő engedélynek, akkor azt le kell cseréltetni.

Ugyanakkor a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy Igazgatóságonként nagyon eltérő az álláspont abban a tekintetben, hogy az engedélyre szükség van-e, és ha igen, akkor milyen működés mellett alkalmazandó és hogy mi szükséges annak kiadásához.

Habár a szabályok nem definiálják explicit, értelmezésünkben az engedéllyel annak kell rendelkeznie, aki az árunyilatkozatot benyújtja. Ennek megfelelően mi megkértük a saját engedélyünket, így reményeink szerint ez minden olyan vámkezelésnél alkalmazható lesz, amelyet képviselőként nyújtunk be.

Az engedély hosszútávú szükségességét is érdemes megfontolni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb a hatóság által elrendelt üzemszünet, illetve próbálják azt a lehető legkisebb forgalmi időszakra időzíteni. Mégis egyelőre kérdéses, hogy mit hoz magával az új importrendszer bevezetése, számíthatunk-e mind a hatóság mind az ügyféli oldalról zavartalan működésre az adatfeldolgozó rendszerek és azok kommunikációjával kapcsolatosan.

Fentiek alapján javasoljuk, hogy akit megnyugtat egy ilyen biztonsági intézkedés, gondolja végig ezt a lehetőséget, és szükség esetén egyeztessen az illetékes Igazgatóságával. Természetesen igény esetén szívesen segítünk az engedély beszerzésében, keressen minket bizalommal.

Tájékoztató a kettős felhasználású termékekről

/in /by

A cikksorozatunk első részében szeretnénk általánosságban bemutatni a kettős felhasználású termékekre vonatkozó hatályos szabályozást.

A kettős felhasználású (dual use) termékek azok a termékek, amelyek a polgári célú felhasználás mellett alkalmasak katonai célú felhasználásra is. Ide tartoznak – többek között – a hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására szolgáló eszközök gyártására, kifejlesztésére alkalmas termékek, illetve azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek vagy hordozóeszközök tervezésére, fejlesztésére, gyártására, alkalmazására.

A fentiekből adódóan ezeknek a termékeknek kereskedelmét különböző nemzetközi megállapodások, valamint uniós és nemzeti jogszabályok korlátozzák. Az érintett termékek forgalmára az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

  • a korábbi alaprendelet (428/2009/EK) helyébe lépő, 2021. szeptember 9-től hatályos 2021/821/EU parlamenti és tanácsi rendelet a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról
  • 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről

A termékkör unión kívüli és unión belüli forgalma egyaránt engedélyköteles, így a korlátozás érinti mind az export, mind az import irányú forgalmat, melyre a vámkezelés során figyelemmel kell lenni. A kettős felhasználású termékek kivitele, újrakivitele, tranzitja, transzfere, az azokhoz kapcsolódó brókertevékenység és technikai segítségnyújtás uniós, míg ezen termékek behozatala nemzeti szabályozás alá esik.

A kettős felhasználású termékekre vonatkozó engedélytípusok az alábbiak.

Kivitel esetén:

  • Egyedi Exportengedély: egy exportőrre, egy címzettre, egy végfelhasználóra érvényes és meghatározott termékre adható ki
  • Globális Exportengedély: egy exportőrre és egy vagy több rendeltetési országra, konkrét termékkörre, általában mennyiségi korlátozás nélkül adható ki
  • Uniós Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet IIa.-IIf. mellékletében felsorolt termékek és feltételek, valamint rendeltetési országok esetén használható és csak előzetesen regisztrált gazdálkodók vehetik igénybe
  • Nemzeti Általános Exportengedély: a tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, Magyarországra és az unióra biztonsági kockázatot nem jelentő termékek és rendeltetési országok esetén állítható ki, melyet csak regisztrált gazdálkodók alkalmazhatnak

Behozatal esetén:

Alapvetően nem engedélyköteles, de az alábbi esetekben Nemzetközi Importigazolás (és annak mellékletét képező Szállítási Tanúsítvány) benyújtása szükséges:

  • ha az exportőr vagy származási ország hatósága igényli a kiállítását
  • ha a termék a tanácsi rendelet I. mellékletének 0. kategóriájában, nukleáris anyagként szerepel

Az engedélyeket Magyarországon a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Exportellenőrzési Osztálya (1124 Budapest, Németvölgyi út 24., https://mkeh.gov.hu) adja ki, jelenleg papír alapon. Az export engedélyek az unió valamennyi tagállamában érvényesek.

Az engedélyköteles kettős felhasználású termékek körét a 2021/821/EU rendelet I. melléklete tartalmazza. A rendelet a termékeket 10 termékkategóriába sorolja (pl. elektronika, számítógépek, távközlés és információbiztonság, szenzorok, navigáció stb.), az árukhoz rendelt ellenőrzési jegyzékszámok, illetve azok részletes műszaki paraméterei – vagyis nem a termék vámtarifaszáma – alapján.

A korlátozással érintett termékek integrálásra kerültek a vámtarifaszámokhoz, így a TARIC rendszerben elérhetők a termékek ellenőrzési jegyzékszámai, illetve a kiviteli és behozatali engedélykötelezettségre vonatkozó információk is. Ezen kívül az EU Bizottsága segédletként a TARIC-kód és a dual use kódok közötti megfelelési listát is közzétett.

Mivel egyes termékekről rendkívül nehezen állapítható meg, hogy azok engedélyköteles kettős felhasználású terméknek minősülnek-e, ezért megoldást jelenthet, ha a gazdálkodó – az érintett termék szállítását vagy megrendelését megelőzően – az ügylet engedélyköteles voltának tisztázása érdekében állásfoglalás iránti kérelmet nyújt be az engedélyező hatósághoz. Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem alapján írásos szakvéleményt ad arról, hogy a tervezett ügylet a tanácsi rendelet hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatásra, további információra van szüksége, szakértőink állnak rendelkezésére a e-mail-címen.

Készítette: Varga Péter szakértő

 

Változások a származási rendszerekben 2020

/in /by

Ugyan a 2020. év két legnagyobb származással kapcsolatos híre a Vietnámmal és az Egyesült Királysággal kötött szabadkereskedelmi megállapodás volt, számos kisebb változás is történt az EU szabadkereskedelmi megállapodásai terén 2020-ban. Az alábbiakban a legfontosabbakat foglaljuk össze.

Tengerentúli országok és területek

2020 január 1-ji hatállyal új, módosított származási jegyzőkönyv lépett életbe az EU Tengerentúli országokkal és területekkel (OCT vagy TOT országok) kötött kereskedelmi megállapodása keretében.

Az OCT országok alkotmányosan Dániához, Franciaországhoz, Hollandiához és az Egyesült Királysághoz tartoznak, azonban nem tagjai az Európai Uniónak, hanem társult tagként tartják őket számon.

A megállapodás egyoldalúan biztosít kedvezményt az OCT exportőröknek, azáltal, hogy az import preferenciális tarifális elbánásban részesül az Európai Unióban. Az uniós import során kedvezményes (általában 0%) vámtétel alkalmazható, amennyiben a termék preferenciális származása igazoltan OCT ország. Az EU-s gazdálkodó által exportált termék viszont nem fog vámkedvezményt kapni az OCT országban.

A módosított jegyzőkönyv értelmében a preferenciális származás január 1-től kizárólag származásmegjelölő nyilatkozaton igazolható, melyhez az egyes OCT-knek be kell vezetniük a REX (regisztrált exportőri rendszert). A rendszer bevezetését egyelőre nem minden OCT tette meg, így ezen területek árui nem jogosultak a preferenciális elbánásra. A bevezetés pontos listája az Európai Bizottság oldalán található meg: https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/calculation-customs-duties/rules-origin/general-aspects-preferential-origin/arrangements-list/generalised-system-preferences/the_register_exporter_system_en

Azon OCT-k exportőrei, akik már bevezették a rendszert, 10.000 EUR áruérték felett csak akkor állíthatnak ki származásmegjelölő nyilatkozatot, amennyiben az exportőr regisztrált a rendszerbe. Import során az Uniós gazdálkodónak ezen értékhatár felett minden esetben ellenőriznie kell a regisztrált exportőri azonosítószám érvényességét az Európai Bizottság adatbázisában. Amennyiben az azonosítószám nem érvényes, abban az esetben nem alkalmazható a kedvezményes vámtétel. Érvényes származási igazolásra az U113-U114 és U115-ös igazoláskódokkal kell az import árunyilatkozaton hivatkozni, míg a REX számot a C100 kóddal kell feltüntetni.

Elsősorban az OCT gazdálkodókat érinti, hogy a gyártelepi ár definíciója az eddigiekben megszokottakhoz képest bővül. A módosított jegyzőkönyv értelmében, ha a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke „átlagolásos” eljárással is meghatározható.

Salamon-szigetek

Az EU és csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (Fidzsi-szigetek, Pápua-Új-Guinea) kiterjesztették a Salamon Szigetekre is. Ennek megfelelően a megállapodás ideiglenes alkalmazása az Európai Unió és a Salamon-szigetek között 2020. május 17-i hatállyal megkezdődött.

Kambodzsa

A Bizottság Kambodzsa esetében 2019. február 11-én megindította a GSP rendszer által biztosított preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására irányuló eljárást, mivel Kambodzsa súlyosan és rendszeresen megsértette az egyes alapvető emberi jogi és munkajogi ENSZ-/ILO-egyezményekben megállapított elveket. 2020. augusztus 12-i hatállyal Kambodzsa legjellemzőbb export termékeire (pl. egyes lábbelik, és ruházati termékek) egyelőre nem alkalmazható preferenciális vámtétel. Az érintett termékkört a Bizottság (EU) 2020/550 felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza.

Ghána

Habár az EU és Ghána már 2016-ban kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást, eddig a származás tekintetében a Nyugat-Afrikával kötött megállapodást alkalmazták.

2020 nyarán a két ország gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsága végül elkészítette a származási jegyzőkönyvet, amelyet az 1/2020 határozatban hoztak nyilvánosságra (a határozat szövege az Unió L 350 számú hivatalos lapjában jelent meg). A rendelet 2020. augusztus 20-án lépett hatályba.

A jegyzőkönyvben kétféle listás szabály is található, II-A melléklet a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított öt éves időszakban kizárólag a Ghánából származó kivitelekre alkalmazandó. Minden egyéb esetben a II. mellékletében található szabályokat kell alkalmazni.

Kumuláció nem csak a két ország között alkalmazható, de bizonyos feltételekkel abba az EU piacához vám- és kvótamentes hozzáférést élvező egyéb nyugat-afrikai országokból, a gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokból vagy tengerentúli országokból és területekről származó anyagokat is be lehet vonni. Továbbá a jegyzőkönyv bizonyos termékek esetén Ghánából- EU-ba importált vámmentes nem származó termékek származónak tekinthetőségéről is rendelkezik.

A preferenciális származást az Európai Exportőrök származási nyilatkozattal, míg a ghánai exportőrök a hatálybalépés dátumától számított 3 évig EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal, később csak származási nyilatkozattal tehetik meg. Mindkét ország exportőreinek törekedniük kell egy Ghánában és az Európai Unióban egyaránt ismert nyelv használatára.

Származási nyilatkozatot 6000 EUR alatt bármely gazdálkodó, ezen értékhatár felett a következő gazdálkodók állíthatnak ki:

  • EU-s gazdálkodók esetében: regisztrált exportőrök az EU-belső jogszabályaival összhangban
  • ghánai gazdálkodók:
    • 2023. augusztus 20-ig elfogadott exportőrök
    • ezt követően Ghána belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőrök

A származási nyilatkozatot sem a regisztrált exportőröknek, sem a Ghána belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőröknek, sem pedig az elfogadott exportőröknek nem kell aláírniuk, feltéve, ha az elfogadott exportőrök kötelezettséget vállaltak, hogy aláírás nélkül is teljes körű felelősséget vállalnak a kiállított nyilatkozatokért.

A származási nyilatkozatot visszamenőlegesen is ki lehet állítani, de azt a behozatalt követő két éven belül az import hatóságoknak be kell mutatni.

Egy származási igazolás az exportáló országban történt kiállítása dátumától számított tíz hónapig érvényes. A származási igazolásról fordítás kérhető. Nyilvánvaló gépelési hibák ezesetben sem eredményezik az igazolás érvénytelenségét.

A jegyzőkönyvet és annak mellékleteit hat év múlva fogják felülvizsgálni.

Kelet- és dél-afrikai államok

2020.március 1-ji hatállyal módosult a kelet- és dél-afrikai államok, valamint az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodás (EU-ESA EPA) származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyve. Ennek értelmében 2020. szeptember 1-től az Uniós exportőrök 6000 EUR felett REX regisztráció birtokában tudnak preferenciális származást igazolni. A számlanyilatkozatot továbbra is az 1. jegyzőkönyv 23. cikkének megfelelően és a IV. mellékletben szereplő szöveg felhasználásával kell kiállítani.

Az EPA-Bizottság 1/2020 Határozata, amely az EU hivatalos lapjának L93 számában jelent meg, a származási jegyzőkönyv több pontját is helyesbítette, módosította március 31-gyel. Ezek közül a legfőbb változások a könyvelés szerinti elkülönítést, illetve a közvetlen szállítás elvét érintették, mely utóbbit a könnyebb érthetőség érdekében változtatás tilalma váltott fel.

 

A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek.

Forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

 

Készítette: Gombás Otília szakértő

 

Acél- és alumínium termékek behozatalának korlátozása

/in /by
2018 március 8-án az USA a belső piacának védelme érdekében előzetes egyeztetés nélkül, azonnali és egyoldalú védintézkedést fogadott el egyes acél- és alumíniumtermékek behozatalára vonatkozóan, melynek részeként olyan vámemeléssel járó korrekciós intézkedéseket vezetett be, amelyek megbontják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott engedmények és kötelezettségek egyensúlyát.

 

Az Európai Bizottság élt a jogával, mely szerint ilyen esetekben megfelelő ellenintézkedésként – többek között – új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetéséből álló kereskedelempolitikai intézkedések fogadhatók el. Ennek keretében 2018. júniusában (az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedésekről szóló 2018/724 és 2018/886 Bizottsági rendelettel) az Unió felfüggesztette egyes acél- és alumínium termékek vonatkozásában a nemzetközi behozatalivám-engedmények alkalmazását az USA-ból származó termékekre abból a célból, hogy kiegészítő vámokat alkalmazzon.

 

 Az unió által bevezetett kiegészítő vámok az alábbi hatálybalépéssel alkalmazandók:

a) Az első szakaszban egyes acél- és alumínium termékek behozatalára maximum 25 %-os kiegészítő vám került alkalmazásra 2018. június 20-tól. Ez a szakasz jelenleg is érvényben van és – többek között – az alábbi termékköröket érinti:

  • 7304, 7306          Acél cső
  • 7307                      Acél csőszerelvény
  • 7318                      Acél csavar
  • 7325-7326           Egyéb acél áruk
  • 7606                      Alumínium lap

b) A második szakaszban (2021. március 23-tól vagy a WTO határozatának elfogadásától számított 5. naptól) egyes termékek behozatala maximum 10, 25, 35 vagy 50 %-os kiegészítő vámmal sújtható. Ebben a szakaszban – többek között – az alábbi termékkörökkel bővülhet majd ki az intézkedés:

  • mosogatógép, mosógép, elemek, máshol nem említett elektromos gép/készülék egyedi feladatra, áruszállító jármű, motorkerékpár, vízi járművek, ülőbútor, ágyfelszerelés, lámpa alkatrészek, stb.

 

Átmeneti rendelkezésként azon termékek, amelyek esetén az importőr bizonyítani tudja, hogy azokat a kiegészítő vám alkalmazása előtt exportálták az USA-ból, nem tartoznak a kiegészítő vám hatálya alá.

A kiegészítő vám kiszabása (könyvelésbe vétele) a normál ipari vámok során is alkalmazott automatizmus szerint történik, így annak érdekében plusz adatot, információt, nyilatkozatot nem szükséges megadni. A vámkezelés során a normál (erga omnes) vámtétel felett kerül kiszabásra a kiegészítő vám, melyet a vámbiztosíték kalkuláció/lekötés során is figyelembe kell venni.

A fenti intézkedéssel párhuzamosan az Európai Bizottság 2018. júliusában (előbb a 2018/1013 végrehajtási rendelettel ideiglenes intézkedésként, majd a 2019/159 végrehajtási rendelettel végleges intézkedésként) további 25% kiegészítő vámban megnyilvánuló védintézkedést vezetett be az USA-ból és más harmadik országokból (többek között Kínából) származó, a korábbi USA intézkedéssel részben azonos acél termékek behozatalára és ezzel egyidejűleg – meghatározott időszakokra – nem preferenciális (származás igazolástól független) vámkontingenst nyitott meg valamennyi érintett országra. Ez azt jelenti, hogy meghatározott mennyiségig kedvezményesen, kiegészítő vám nélkül van lehetőség a szabad forgalomba helyezésre. A vámkontingens mennyiségek valamennyi importőr számára nyitottak.
Az érintett árukört az alábbi termékek alkotják:

  • Acél síkhengerelt termékek
  • Acél hosszú termékek
  • Acél csövek

 

A vámkontingens mennyiségek meghatározott (2019.02.02-től 2021.06.30-ig terjedő) időszakokra, az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt termékkategóriákra (egyes termékkörök esetén országonkénti mennyiségi felosztásban) kerültek közzétételre. A rendelet III. melléklete azon fejlődő országok listáját tartalmazza, amelyek – az alacsony áruforgalomra tekintettel – nem tartoznak az intézkedés hatálya alá azzal, hogy ezek közül egyes országok (Brazília, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, India, Indonézia, Kína, Macedónia, Malajzia, Mexikó, Moldova, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Vietnam) részben – meghatározott termékkörök esetében – a nagyobb forgalom következtében érintettek az intézkedéssel. A Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékek nem tartoznak a 2019/159 Bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá, azaz esetükben sem kiegészítő vám, sem vámkontingens nem alkalmazandó.

A vámkontingens igénylése a szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó vámeljáráshoz kapcsolódik és a vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján kerül kiosztásra. Minden vámkontingenst egy un. rendelésszám azonosít, melyet az árunyilatkozat megfelelő rovatában kell feltüntetni. Amennyiben a vámkontingens 90%-a már felhasználásra került, a vámhatóság a vámkezelés során (a normál és a kiegészítő vám közötti) biztosíték nyújtását követeli meg. Ha a vonatkozó vámkontingens kimerült, vagy a termékkategóriák behozatalára nem érvényes a vonatkozó vámkontingens, a kiegészítő vámot meg kell fizetni.

Az USA-ból történő behozatal során egyes termékek esetén előfordulhat, hogy „dupla” (50%-os) kiegészítő vám merül fel utánuk (mivel a 2018/724 és 2018/886 Bizottsági rendelet, valamint a 2019/159 Bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá adott termékek egyaránt tartoznak), mint pl. a 7306408000 vámtarifaszám alá tartozó „Más hegesztett cső” esetén.

  • Harmadik országos vámtétel: 0 %
  • Kiegészítő vám: 25 %
  • Nem preferenciális vámkontingens: 0 % => ha a kontingens kimerült, életbe lép az alábbi – további – kiegészítő vám:
  • Kiegészítő vám (védintézkedés): 25 %

 

Továbbá egyes acél- és alumínium termékkörök esetén import engedélykötelezettség is felmerülhet behozatalkor melyet szintén figyelembe kell venni a jövőbeni beszerzések tervezésénél, különösen, hogy az engedélyezési eljárásnak több napos átfutási ideje van.

Az uniós felhasználók és importőrök álláspontját figyelembe véve – mivel bizonyos termékkategóriák esetén az uniós acélfelhasználás kétszámjegyű növekedése várható – a vámkontingens mennyiségeket az utóbbi 3 év átlagos behozatalánál magasabb szinten határozták meg, figyelembe véve azt, hogy az uniós acélfelhasználás a következő években várhatóan viszonylag stabil marad.

Előfordulhat, hogy a jövőben az uniós érdekekre tekintettel ki kell igazítani a vámkontingens mennyiségét vagy felosztását, ha az alkalmazási időszak alatt a körülményekben változás áll be. A körülmények megváltozását jelenti például, ha bizonyos termékkategóriák iránti uniós kereslet megváltozik (növekszik vagy csökken), illetve olyan dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek jelentősen befolyásolják a behozatal jövőbeli alakulását.

A Bizottság álláspontja szerint az intézkedéseknek 3 éves időtartamon át hatályban kell maradniuk, amely 2021. június 30-án jár le. Mivel az intézkedések időtartama meghaladja az 1 évet, az alkalmazási időszakuk alatt rendszeres időközönként és fokozatosan liberalizálni kell azokat. A Bizottság megítélése szerint az intézkedések liberalizálásának legmegfelelőbb módja az, hogy a vámmentes kontingens szintjét évente 5%-kal megemeli, ami azt jelenti, hogy az első liberalizálásra 2019. július 1-jén, a második liberalizálásra pedig 2020. július 1-jén kerül sor. Az ezt követő liberalizálások ugyanezt a mintát követik.

Mivel a jelenlegi helyzet szerint az USA-EU közötti tárgyalások megrekedtek így megjósolhatatlan, hogy ezt követően mennyi ideig maradnak érvényben a védintézkedések.

Varga Péter

ELÉRHETŐSÉG

Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 98.
Telefon: +36-30-289-0838

Írjon nekünk!

2016 © Uniós Vám
“Üzleti