Bejegyzések

Változás az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásban

/in /by

2019 novemberében lépett életbe az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, amely a következő 5 év folyamán fokozatosan bontotta le az Európai Unió és a dél-kelet ázsiai ország kereskedelmében felmerülő import vámokat.

A preferenciális származás igazolása ezidáig kizárólag származási nyilatkozattal volt lehetséges, amelyet 6000 EUR értékhatár alatt bármely uniós vagy szingapúri exportőr, ezen értékhatár felett pedig csak az elfogadott exportőri engedéllyel rendelkező EU-s gazdálkodók és a hazai rendelkezéseknek megfelelő és egyedi azonosítóval rendelkező, szingapúri gazdálkodók állíthattak ki.

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság Közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás Vámügyi Bizottságának 2022/1. sz. Határozata értelmében, 2023. január 1-gyel az EU Szingapúrt is bevonja a REX rendszerbe, azaz ettől az időponttól kezdve az EU-s gazdálkodók már nem az elfogadott exportőri engedélyük alapján, hanem csak a regisztrált exportőri regisztrációjukkal tudják a 6000 EUR-nál több származó terméket tartalmazó szállítmányaik esetében az EU-s származást igazolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy REX regisztrációhoz kell folyamodniuk azoknak a gazdálkodóknak, akik ilyet még nem kértek más REX rendszeres, például japán, kanadai vagy angol exportjaikhoz. Ezzel tudják biztosítani a gazdálkodók, hogy a kereskedelmi partnereik az import vámkezelés során preferenciális vámtétel vehessenek igénybe. 6000 EUR alatt regisztáció nélkül is igazolható a származás.

A szerződő felek a jegyzőkönyvben további kisebb változásokat is eszközöltek, például az exportőr, gyártó fogalmának pontosítása abban az esetben, ha alvállalkozót vesznek igénybe, vagy a listás szabályok vámtarifaszámait hozzáigazították a legfrissebb Harmonizált Rendszerhez.

A REX rendszerről bővebben az Európai Bizottság oldalán tájékozódhatnak, illetve szakértő kollégáink is szívesen segítenek.

Készítette: Gombás Otília szakértő

Jelentős változások februártól a jövedéki törvényben

/in /by

 

Februárban jelentős változások lesznek a jövedéki törvényben, amely számos gazdálkodót érinthet. Többek között változnak az adatszolgáltatási, engedélyezési, nyilvántartásba vételi, biztosítéknyújtási, visszaigénylési és szállítási szabályok.

A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényben), a Magyar Közlöny 2022. évi 209. számában (az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvényben), valamint a Magyar Közlöny 2022. évi 219. számában (a 26/2022. (XII. 28.) PM rendeletben) 2023. február 13-i hatállyal jelentős változások kerültek kihírdetésre a jövedéki jogszabályok tekintetében.

A változások egyik része a dohánygyártmányokkal, pontosabban a hevített termékekkel kapcsolatos. A főleg a fiatalok körében egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek jövedéki adóköteles termékké válnak, összhangban azzal, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása is szigorú szabályokhoz van kötve.

A változások másik – jelentősebb – része az Egyszerűsített Kísérőokmány (EKO) elektronizálásával kapcsolatos. Az EKO jelenleg papír alapú és a tagállamok közti adózott termékszállítások során kíséri az árut. Az Uniós jövedéki irányelvnek történő megfelelés érdekében ezt az okmányt integrálni kell az uniós számítógépes rendszerbe. Ezáltal az EKO adatai bekerülnek az EMCS rendszerbe (Jövedéki Árumozgás Ellenőrző Rendszer), amely lehetővé teszi, hogy az adózatlan termékek szállításához hasonlóan, a szabadforgalomba lévő termékek tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását is nyomon tudja követni a hatóság. Az e-EKO 2023. február 13-i bevezetésének számos hatása lesz a jövedéki szabályozásra és a folyamatokra. Többek között új engedélytípus kerül bevezetésre, a meglévő engedélyek szabályai átalakulnak, valamint változnak a biztosítéknyújtás, a bizonylatolás és az adatszolgáltatás szabályai is.

A hatályba lépő változásról részletesebben az Adózóna előfizetői számára írt cikkből tájékozódhatnak, melyet az alábbi linken olvashatnak:

https://adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Igy_valtozott_a_jovedeki_torveny_februartol_906RGS#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201711_adozonauser

Amennyiben a jogszabály értelmezésével kapcsolatban további felvilágosításra van szükségük, vagy konkrét szakmai ügyben merülne fel kérdésük, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre, a  e-mail címen.

Készítette:

Varga Péter szakértő

 

Fizetendő vám csökkentése autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens kérelmezése útján

/in /by

Azoknak az uniós vállalkozásoknak, akik EU-n kívüli gazdálkodókkal is folytatnak import kereskedelmet, biztosan nem ismeretlen jelenség az, hogy az import vámkezelés során felmerül vámfizetési kötelezettségük. A vámfizetés mértékét több tényező is befolyásolja, ilyen tényezők lehetnek az áru értéke, a fuvarparitás, a behozatal időpontja, a vámtarifaszám és az ahhoz tartozó vámtétel, továbbá az áru származása. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy lehet-e valamelyik tényezőt befolyásolni, ezáltal a fizetendő vámot csökkenteni?

Amennyiben megvizsgáljuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, láthatjuk, hogy a jogalkotó meghatározott feltételek teljesítése esetén biztosít kedvezményeket, melyek segítségével mérsékelhető a felmerülő vámtartozás. Az egyik effajta kedvezmény lehet az úgynevezett autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens.

Ebben a cikkünkben bemutatjuk ezeknek a kedvezményeknek a főbb ismérveit, melynek segítségével eldöntheti, hogy van-e lehetősége ilyesfajta kedvezmény kérelmezésére.

Szerződéses vámtételek, vámkontingens és autonóm vámfelfüggesztés

Egy harmadik országból származó termék importálása során a Közös Vámtarifa határozza meg azt, hogy milyen vámtétel vonatkozik az adott árura. A Közös Vámtarifa I. mellékletének 3. oszlopában van az megjelölve, hogy alapesetben az adott termék vámtarifaszámához milyen vámtétel tartozik. Ezt az úgynevezett szerződéses vámtételt kell alkalmazni, ha harmadik országból importál árut a gazdálkodó. Vannak azonban olyan mezőgazdasági és ipari termékek, melyeket az Európai Unióban nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem tudnak előállítani ahhoz, hogy kielégítsék a szükségleteket, így az említett termékek kínálata a harmadik országokból származó behozataloktól függ. Ezért az ilyen termékek vonatkozásában az Unió autonóm vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst tesz lehetővé, melynek eredményeként a szerződéses vám helyett lehet egy kedvezményes (alacsonyabb mértékű) vámtételt alkalmazni.

Bár nagyon hasonló az említett vámfelfüggesztés és vámkontingens, a kedvezmények közötti lényegi különbség az, hogy a kontingenseket meghatározott mennyiségekre biztosítják, míg a vámfelfüggesztések nincs mennyiségi korlátja.

Jelenleg is számos ilyen autonóm vámfelfüggesztés és vámkontingens van hatályban. Ezeket bármely importőr igényelheti az import eljárás során.

Amennyiben egy termékre autonóm vámfelfüggesztést vagy kontingenst léptetnek életbe, az nem írja felül és váltja fel a már meglévő szerződéses vámtételt, hanem ezek párhuzamosan megmaradnak és alkalmazhatóak. Ezért fontos azt kiemelnem, hogy az autonóm vámfelfüggesztés és a vámkontingens kedvezménye nem jár automatikusan az import vámeljárás során, hanem a kedvezményekre vonatkozó igényüket az importőröknek a vámárunyilatkozat meghatározott rovataiban jelezniük szükséges. Amennyiben az említett rovatokban nem történik meg a jelzés, automatikusan a szerződéses (kedvezmény nélküli) vámtételt veszi figyelembe a hatóság és az alapján szabja ki a vámtartozást.

Új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezése

Abban az esetben, ha az importált termékhez jelenleg nincs hatályban autonóm vámfelfüggesztés vagy vámkontingens, az Európai Unió lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak új vámfelfüggesztés vagy kontingens kérelmezésére.

A kérelem pozitív elbírálásához számos feltételnek meg kell felelni, a feltételek teljesülését minden termék tekintetében külön érdemes vizsgálni. Ahhoz, hogy mérlegelni lehessen a kérelmezés lehetőségét, szeretnék kiemelni néhány ilyen feltételt:

  • Kizárólag olyan áruk tekintetében lehet kérelmezni, amelyeket nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítanak elő az Európai Unióban.
  • Az áru (amelyre a vámfelfüggesztést vagy vámkontingenst kérik) nem tartozik kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá. Kizárólagos kereskedelmi szerződés alatt bármely olyan megállapodást értünk, amely megakadályozza, hogy a kérelem tárgyát képező árut a kérelmezőn kívül más vállalatok is importálják az EU-ba.
  • A kontingens vagy vámfelfüggesztés miatt kieső vámbevétel értékének meg kell haladnia az évi 15.000 eurót. Ez azt jelenti, hogy annak az összegnek, amit a gazdálkodó megtakaríthat a kontingens vagy vámfelfüggesztés által, meg kell haladnia az évi 15.000 eurót.
  • Kizárólag olyan árura nyújtható be, amely a behozatalt követően feldolgozásra kerül (alapanyagok, alkatrészek, stb.), tehát kiskereskedelmi értékesítésre közvetlenül alkalmas késztermék, vagy olyan áru amely a behozatalt követően további feldolgozásra, beszerelésre nem kerül, nem jöhet szóba.

Minden évben kétszer (januárban és júliusban) módosítják és egészítik ki az autonóm felfüggesztésre és a vámkontingensekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért az új termékekre vonatkozó kérelmeket az alábbiakban meghatározott határidőn belül kell benyújtani:

  • a január 1-től alkalmazandó intézkedések esetében előző év február 28-ig;
  • a július 1-től alkalmazandó intézkedések vonatkozásában előző év augusztus 30-ig.

A jóváhagyott vámfelfüggesztések és vámkontingensek az áru származásától függetlenek, tehát bármely országból származó termékre alkalmazhatóak. Fontos továbbá, hogy a kedvezményt bármely EU-n belüli cég használhatja függetlenül attól, hogy eredetileg ki volt a kérelmező.

A vámfelfüggesztések rendszerint 5 évig érvényesek, míg a vámkontingensek felülvizsgálatára évente kerül sor.

A fentieket összegezve érdemes tehát megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy jelentkezik-e az import forgalmukban olyan termék, melyre vámkontingenst vagy autonóm vámfelfüggesztést lehet kérelmezni, hiszen jelentős összeget tudnak ezáltal megtakarítani. Ahogyan már említettem, számos feltételnek meg kell felelni a kérelmezés során, viszont azt bátran kijelenthetem, hogy nem elérhetetlen egy ilyen kedvezmény megszerzése, hiszen számos ügyfelünknek segítettünk már a kérelmezésben és abban, hogy megkapja a kívánt kedvezményt.

A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

Készítette: Simon Klaudia szakértő

Változás az olasz csomagolási előírásokban

/in /by

2023. január 1-től Olaszországba – bizonyos kivételekkel – csak olyan csomagolóanyagban küldhető áru, amelyen fel van tüntetve a 129/97/EC rendeletben meghatározott újrahasznosítási kód (pl. PP 5, PET 1, PAP 21, FOR 50). A kötelezettség minden kézzel különválasztható csomagolást érint az elsődleges csomagolástól egészen a raklapig.

A megfelelő kód feltüntetése mellett a magánszemélyekhez eljutó csomagolásnak a hulladékgyűjtés módjára vonatkozó olasz instrukciókat is tartalmaznia kell.

A 2022. december 31-ig piacra került, jelölést nem tartalmazó csomagolóanyagok a készletek kimerüléséig felhasználhatók (ha bizonyítható, hogy korábban lett vásárolva).
Viszont új csomagolóanyag vásárlásánál célszerű már a rendelésnél felhívni a beszállító figyelmét, hogy jelöléssel ellátott csomagolóanyagot szállítson.

Ha valamilyen okból (fizikai vagy technológiai korlátok) nem lehetséges a környezetvédelmi jelölés feltüntetése a csomagolóanyagon, akkor az információ digitális úton, etiketten, szállítási dokumentáción is továbbítható, vagy ha ez sem lehetséges, a csomagolóanyag-gyártó vagy -kereskedő cég weboldalán is feltüntethető.

A szankció 5.200-40.000 EUR-ig terjed és elvileg az ügylet összes szereplője büntethető, nem csak a csomagolóanyag-gyártó. Továbbá az olasz vevők várhatóan átterhelik beszállítóikra az esetleges büntetést.

Az új olasz kötelezettséggel kapcsolatban tanácsadó kollégáink a e-mail címen. Szívesen állnak rendelkezésre.

Gombás Otília szakértő

Törökország nemzetközi neve Türkiye-re változott

/in /by

2022. júniusában az ENSZ jóváhagyta, hogy Törökország a hivatalos nemzetközi nevét Turkey-ről Türkiye-re változtassa.

A változás az alábbiak szerint érinti a nemzetközi kereskedelem vámügyintézés során használt okmányait.

A Kereskedelmi Kamaráktól kapott tájékoztatás szerint a Kamarák már csak az olyan CO okmányt hitelesítik, amin az új név szerepel.

Az A.TR okmányokkal kapcsolatban hivatalos állásfoglalást kértünk a NAV-tól, hogy meddig használhatóak a régi névvel nyomtatott példányok, és hogyan kell ez esetben a 6. rovatban feltüntetni az ország nevét.

Tájékoztatásuk alapján még a régi névvel előnyomott A.TR okmányt kell használni, de a 6. rovatban érdemes az új nevet (Türkiye) feltüntetni. Érdemes továbbá az új megnevezést használni az egyéb kereskedelmi okmányokon (CMR, számla, fuvarokmányok, stb.) is.

Mindazonáltal Törökország biztosította az EU-t arról, hogy a török vámhatóság továbbra is el fogja fogadni a régi megnevezéssel kiállított okmányokat, így az átállás ideje alatt elméletileg nem lehet gond a vámügyintézés során a régi neves okmányok használatából.

Törökország várhatóan rövid időn belül át fog térni minden okmányon az új név használatára, melyet el kell fogadni.

Amennyiben kérdés merül fel a fentiekkel kapcsolatban, várjuk megkeresésüket a  e-mail-címen.

Készítette: Patyik Tímea szakértő

 

Változások a származási rendszerekben 2020

/in /by

Ugyan a 2020. év két legnagyobb származással kapcsolatos híre a Vietnámmal és az Egyesült Királysággal kötött szabadkereskedelmi megállapodás volt, számos kisebb változás is történt az EU szabadkereskedelmi megállapodásai terén 2020-ban. Az alábbiakban a legfontosabbakat foglaljuk össze.

Tengerentúli országok és területek

2020 január 1-ji hatállyal új, módosított származási jegyzőkönyv lépett életbe az EU Tengerentúli országokkal és területekkel (OCT vagy TOT országok) kötött kereskedelmi megállapodása keretében.

Az OCT országok alkotmányosan Dániához, Franciaországhoz, Hollandiához és az Egyesült Királysághoz tartoznak, azonban nem tagjai az Európai Uniónak, hanem társult tagként tartják őket számon.

A megállapodás egyoldalúan biztosít kedvezményt az OCT exportőröknek, azáltal, hogy az import preferenciális tarifális elbánásban részesül az Európai Unióban. Az uniós import során kedvezményes (általában 0%) vámtétel alkalmazható, amennyiben a termék preferenciális származása igazoltan OCT ország. Az EU-s gazdálkodó által exportált termék viszont nem fog vámkedvezményt kapni az OCT országban.

A módosított jegyzőkönyv értelmében a preferenciális származás január 1-től kizárólag származásmegjelölő nyilatkozaton igazolható, melyhez az egyes OCT-knek be kell vezetniük a REX (regisztrált exportőri rendszert). A rendszer bevezetését egyelőre nem minden OCT tette meg, így ezen területek árui nem jogosultak a preferenciális elbánásra. A bevezetés pontos listája az Európai Bizottság oldalán található meg: https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/calculation-customs-duties/rules-origin/general-aspects-preferential-origin/arrangements-list/generalised-system-preferences/the_register_exporter_system_en

Azon OCT-k exportőrei, akik már bevezették a rendszert, 10.000 EUR áruérték felett csak akkor állíthatnak ki származásmegjelölő nyilatkozatot, amennyiben az exportőr regisztrált a rendszerbe. Import során az Uniós gazdálkodónak ezen értékhatár felett minden esetben ellenőriznie kell a regisztrált exportőri azonosítószám érvényességét az Európai Bizottság adatbázisában. Amennyiben az azonosítószám nem érvényes, abban az esetben nem alkalmazható a kedvezményes vámtétel. Érvényes származási igazolásra az U113-U114 és U115-ös igazoláskódokkal kell az import árunyilatkozaton hivatkozni, míg a REX számot a C100 kóddal kell feltüntetni.

Elsősorban az OCT gazdálkodókat érinti, hogy a gyártelepi ár definíciója az eddigiekben megszokottakhoz képest bővül. A módosított jegyzőkönyv értelmében, ha a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke „átlagolásos” eljárással is meghatározható.

Salamon-szigetek

Az EU és csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (Fidzsi-szigetek, Pápua-Új-Guinea) kiterjesztették a Salamon Szigetekre is. Ennek megfelelően a megállapodás ideiglenes alkalmazása az Európai Unió és a Salamon-szigetek között 2020. május 17-i hatállyal megkezdődött.

Kambodzsa

A Bizottság Kambodzsa esetében 2019. február 11-én megindította a GSP rendszer által biztosított preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására irányuló eljárást, mivel Kambodzsa súlyosan és rendszeresen megsértette az egyes alapvető emberi jogi és munkajogi ENSZ-/ILO-egyezményekben megállapított elveket. 2020. augusztus 12-i hatállyal Kambodzsa legjellemzőbb export termékeire (pl. egyes lábbelik, és ruházati termékek) egyelőre nem alkalmazható preferenciális vámtétel. Az érintett termékkört a Bizottság (EU) 2020/550 felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza.

Ghána

Habár az EU és Ghána már 2016-ban kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást, eddig a származás tekintetében a Nyugat-Afrikával kötött megállapodást alkalmazták.

2020 nyarán a két ország gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsága végül elkészítette a származási jegyzőkönyvet, amelyet az 1/2020 határozatban hoztak nyilvánosságra (a határozat szövege az Unió L 350 számú hivatalos lapjában jelent meg). A rendelet 2020. augusztus 20-án lépett hatályba.

A jegyzőkönyvben kétféle listás szabály is található, II-A melléklet a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított öt éves időszakban kizárólag a Ghánából származó kivitelekre alkalmazandó. Minden egyéb esetben a II. mellékletében található szabályokat kell alkalmazni.

Kumuláció nem csak a két ország között alkalmazható, de bizonyos feltételekkel abba az EU piacához vám- és kvótamentes hozzáférést élvező egyéb nyugat-afrikai országokból, a gazdasági partnerségi megállapodást legalább átmenetileg alkalmazó egyéb AKCS-államokból vagy tengerentúli országokból és területekről származó anyagokat is be lehet vonni. Továbbá a jegyzőkönyv bizonyos termékek esetén Ghánából- EU-ba importált vámmentes nem származó termékek származónak tekinthetőségéről is rendelkezik.

A preferenciális származást az Európai Exportőrök származási nyilatkozattal, míg a ghánai exportőrök a hatálybalépés dátumától számított 3 évig EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal, később csak származási nyilatkozattal tehetik meg. Mindkét ország exportőreinek törekedniük kell egy Ghánában és az Európai Unióban egyaránt ismert nyelv használatára.

Származási nyilatkozatot 6000 EUR alatt bármely gazdálkodó, ezen értékhatár felett a következő gazdálkodók állíthatnak ki:

  • EU-s gazdálkodók esetében: regisztrált exportőrök az EU-belső jogszabályaival összhangban
  • ghánai gazdálkodók:
    • 2023. augusztus 20-ig elfogadott exportőrök
    • ezt követően Ghána belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőrök

A származási nyilatkozatot sem a regisztrált exportőröknek, sem a Ghána belső jogszabályaival összhangban bejegyzett exportőröknek, sem pedig az elfogadott exportőröknek nem kell aláírniuk, feltéve, ha az elfogadott exportőrök kötelezettséget vállaltak, hogy aláírás nélkül is teljes körű felelősséget vállalnak a kiállított nyilatkozatokért.

A származási nyilatkozatot visszamenőlegesen is ki lehet állítani, de azt a behozatalt követő két éven belül az import hatóságoknak be kell mutatni.

Egy származási igazolás az exportáló országban történt kiállítása dátumától számított tíz hónapig érvényes. A származási igazolásról fordítás kérhető. Nyilvánvaló gépelési hibák ezesetben sem eredményezik az igazolás érvénytelenségét.

A jegyzőkönyvet és annak mellékleteit hat év múlva fogják felülvizsgálni.

Kelet- és dél-afrikai államok

2020.március 1-ji hatállyal módosult a kelet- és dél-afrikai államok, valamint az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodás (EU-ESA EPA) származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyve. Ennek értelmében 2020. szeptember 1-től az Uniós exportőrök 6000 EUR felett REX regisztráció birtokában tudnak preferenciális származást igazolni. A számlanyilatkozatot továbbra is az 1. jegyzőkönyv 23. cikkének megfelelően és a IV. mellékletben szereplő szöveg felhasználásával kell kiállítani.

Az EPA-Bizottság 1/2020 Határozata, amely az EU hivatalos lapjának L93 számában jelent meg, a származási jegyzőkönyv több pontját is helyesbítette, módosította március 31-gyel. Ezek közül a legfőbb változások a könyvelés szerinti elkülönítést, illetve a közvetlen szállítás elvét érintették, mely utóbbit a könnyebb érthetőség érdekében változtatás tilalma váltott fel.

 

A fentiekkel kapcsolatos, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek.

Forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

 

Készítette: Gombás Otília szakértő

 

ELÉRHETŐSÉG

Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 98.
Telefon: +36-30-289-0838

Írjon nekünk!

2016 © Uniós Vám
“Üzleti