Az áruk 3. országból történő importálása és szabadforgalomba bocsájtása esetén alapesetben az áfát a vámhatóság állapítja meg. Ennek értelmében a megállapított áfatartozás összegét a hatóság közli az adóssal és a közölt tartozást meghatározott határidőn belül szükséges befizetni a NAV adóbevételi számlájára. A nagyobb importforgalmat bonyolító gazdálkodók számára az importáfa mértéke és annak finanszírozása jelentős anyagi ráfordítással járhat. Ez akár időszakos likviditási gondot is okozhat egy vállalatnál. Ezt a problémát általában úgy oldják meg a gazdálkodók, hogy a vámeljárások során közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg a vámkezeléssel. Ebben az esetben a követett képviselőt terheli az áfa fizetési kötelezettség és a megbízó nyilatkozata alapján az áfa levonásba helyezése is a képviselőt illeti meg. Az áfa finanszírozása érdekében alkalmazott közvetett képviselő kiszolgáltatottságot eredményezhet a gazdálkodók számára. Hiszen a közvetett képviseletet kevés szolgáltató vállal a kockázat miatt, ennek köszönhetően az ilyen szolgáltatást végző gazdálkodók száma is jelentősen kevesebb a piacon, mint a közvetlen képviseltet ellátó gazdálkodnak. A szolgáltatást igénybe vevőjének ez azt eredményezheti, hogy nehezen tud másik szolgáltatót találni az elképzeléseinek megfelelő konstrukcióban. Mindemelett a képviselő jól tudja, hogy a megbízónak szüksége van rá az áfa finanszírozása miatt. Ezért javarészt olyan feltételeket és/vagy díjszabást alkalmaznak, amely a megbízó számára nem kedvező és nagyon költséges.

Felmerülhet a kérdés, hogy az áfa finanszírozásának megoldására létezik-e a közvetett képviselő igénybevételétől eltérő megoldás?   A válasz: IGEN!

Sokak számára ismeretlen lehet az úgynevezett „importáfa önadózási engedély”, pedig megoldást nyújthat a közvetett képviselő kiváltására. Az engedély birtokában a gazdálkodóknak nem kell a szabadforgalomba bocsájtás során megállapított áfatartozást befizetnie a hatóság részére. Ebben az esetben a határozaton a vámhatóság feltűnteti az áfa összegét tájékoztató jelleggel, melyet a későbbiekben áfabevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni és egyidejűleg azt levonásba helyezni.

Ki kaphat ilyen engedélyt és milyen feltételekkel?

Több lehetőség is van arra, hogy egy gazdálkodó önadózói engedély birtokosa lehessen. Az alábbiakban különállóan mutatjuk be a különféle lehetőségeket.

1. Alanyi jog

Vannak olyan gazdálkodók, akiknek alanyi jogon jár az áfa önadózási engedély (amennyiben azt kérelmezik). Ehhez az adóalanynak rendelkeznie az alábbiakban felsorolt uniós vámkódex szerinti engedély/tanúsítvány közül valamelyikkel:

1. 1. AEOC vagy AEOF
   2. „Helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra” vagy „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába”, illetve
   3. „Önértékelésre” vonatkozó engedély

Az említett engedélyek bármelyikének birtokában a gazdálkodó alanyi jogon jogosult kérelmezni az áfa önadózói engedélyt. Ilyen esetben a hatóság a gazdálkodó jogosultságának további vizsgálata nélkül, automatikusan megadja az engedélyt. A kiadott önadózói engedély ebben az esetben a visszavonásáig érvényes.

2. Egyéb eset

Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a fentiekben említett engedélyek közül egyikkel sem, lehetősége van arra, hogy kérelmezze az önadózói engedélyt. Ebben az esetben az alábbiakban látható feltételeket kell teljesítenie:

Feltétel 1

• Igazolt fizetőképesség (igazolnia kell, hogy olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett).

Feltétel magyarázata:

Ebben az esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy

• • a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás
  • a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalához vagy kiviteléhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek. Továbbá a rendelkezésre álló adatok és információk alapján igazolja, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak az üzleti tevékenység típusára és volumenére tekintettel, hogy nettó eszközállományának értéke nem negatív, csak amennyiben finanszírozhatóak.

Feltétel 2

• A vámjogszabályok és adószabályok betartása- feddhetetlenség.

Feltétel magyarázata:

Ez a kitétel akkor teljesül, ha a kérelmező az elmúlt három évben nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat és az adószabályokat, és nincs nyilvántartásban gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmény.

Egyéb feltételek

• a kérelmezőnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (pl.: alanyi adómentesség)
• a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, a kérelmező közösségi és 3. országos adómentes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértékeként megtérített összege eléri vagy meghaladja:
  • a belföldi összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített (adó nélkül számított és éves szinten göngyölített) összeg 67%-át, de legalább a 10 milliárd Ft-ot, vagy
  • a 20 milliárd Ft-ot

Amennyiben a gazdálkodó az „egyéb eset” szerint kérelmezi az önadózói engedélyt, a kérelmet adott év szeptember 30-ig kell benyújtani. A kiadott engedély a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapig érvényes, melyet minden éven újra lehet kérelmezni.

A fentieket összegezve tehát érdemes megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy import áfa önadózási engedélyt kérelmezzen és ezáltal ki tudja váltani a közvetett képviselő igénybevételét vagy csak csökkentse az áfa fizetésre ráfordított költségeit. A fentiekkel kapcsolatos engedély megszerzésében, vagy egyéb kapcsolódó kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.

 

Készítette: Simon Klaudia

Szakértő