2018 március 8-án az USA a belső piacának védelme érdekében előzetes egyeztetés nélkül, azonnali és egyoldalú védintézkedést fogadott el egyes acél- és alumíniumtermékek behozatalára vonatkozóan, melynek részeként olyan vámemeléssel járó korrekciós intézkedéseket vezetett be, amelyek megbontják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott engedmények és kötelezettségek egyensúlyát.
Az Európai Bizottság élt a jogával, mely szerint ilyen esetekben megfelelő ellenintézkedésként – többek között – új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetéséből álló kereskedelempolitikai intézkedések fogadhatók el. Ennek keretében 2018. júniusában (az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedésekről szóló 2018/724 és 2018/886 Bizottsági rendelettel) az Unió felfüggesztette egyes acél- és alumínium termékek vonatkozásában a nemzetközi behozatalivám-engedmények alkalmazását az USA-ból származó termékekre abból a célból, hogy kiegészítő vámokat alkalmazzon.
Az unió által bevezetett kiegészítő vámok az alábbi hatálybalépéssel alkalmazandók:
a) Az első szakaszban egyes acél- és alumínium termékek behozatalára maximum 25 %-os kiegészítő vám került alkalmazásra 2018. június 20-tól. Ez a szakasz jelenleg is érvényben van és – többek között – az alábbi termékköröket érinti:
- 7304, 7306 Acél cső
- 7307 Acél csőszerelvény
- 7318 Acél csavar
- 7325-7326 Egyéb acél áruk
- 7606 Alumínium lap
b) A második szakaszban (2021. március 23-tól vagy a WTO határozatának elfogadásától számított 5. naptól) egyes termékek behozatala maximum 10, 25, 35 vagy 50 %-os kiegészítő vámmal sújtható. Ebben a szakaszban – többek között – az alábbi termékkörökkel bővülhet majd ki az intézkedés:
- mosogatógép, mosógép, elemek, máshol nem említett elektromos gép/készülék egyedi feladatra, áruszállító jármű, motorkerékpár, vízi járművek, ülőbútor, ágyfelszerelés, lámpa alkatrészek, stb.
Átmeneti rendelkezésként azon termékek, amelyek esetén az importőr bizonyítani tudja, hogy azokat a kiegészítő vám alkalmazása előtt exportálták az USA-ból, nem tartoznak a kiegészítő vám hatálya alá.
A kiegészítő vám kiszabása (könyvelésbe vétele) a normál ipari vámok során is alkalmazott automatizmus szerint történik, így annak érdekében plusz adatot, információt, nyilatkozatot nem szükséges megadni. A vámkezelés során a normál (erga omnes) vámtétel felett kerül kiszabásra a kiegészítő vám, melyet a vámbiztosíték kalkuláció/lekötés során is figyelembe kell venni.
A fenti intézkedéssel párhuzamosan az Európai Bizottság 2018. júliusában (előbb a 2018/1013 végrehajtási rendelettel ideiglenes intézkedésként, majd a 2019/159 végrehajtási rendelettel végleges intézkedésként) további 25% kiegészítő vámban megnyilvánuló védintézkedést vezetett be az USA-ból és más harmadik országokból (többek között Kínából) származó, a korábbi USA intézkedéssel részben azonos acél termékek behozatalára és ezzel egyidejűleg – meghatározott időszakokra – nem preferenciális (származás igazolástól független) vámkontingenst nyitott meg valamennyi érintett országra. Ez azt jelenti, hogy meghatározott mennyiségig kedvezményesen, kiegészítő vám nélkül van lehetőség a szabad forgalomba helyezésre. A vámkontingens mennyiségek valamennyi importőr számára nyitottak.
Az érintett árukört az alábbi termékek alkotják:
- Acél síkhengerelt termékek
- Acél hosszú termékek
- Acél csövek
A vámkontingens mennyiségek meghatározott (2019.02.02-től 2021.06.30-ig terjedő) időszakokra, az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt termékkategóriákra (egyes termékkörök esetén országonkénti mennyiségi felosztásban) kerültek közzétételre. A rendelet III. melléklete azon fejlődő országok listáját tartalmazza, amelyek – az alacsony áruforgalomra tekintettel – nem tartoznak az intézkedés hatálya alá azzal, hogy ezek közül egyes országok (Brazília, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, India, Indonézia, Kína, Macedónia, Malajzia, Mexikó, Moldova, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Vietnam) részben – meghatározott termékkörök esetében – a nagyobb forgalom következtében érintettek az intézkedéssel. A Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékek nem tartoznak a 2019/159 Bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá, azaz esetükben sem kiegészítő vám, sem vámkontingens nem alkalmazandó.
A vámkontingens igénylése a szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó vámeljáráshoz kapcsolódik és a vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján kerül kiosztásra. Minden vámkontingenst egy un. rendelésszám azonosít, melyet az árunyilatkozat megfelelő rovatában kell feltüntetni. Amennyiben a vámkontingens 90%-a már felhasználásra került, a vámhatóság a vámkezelés során (a normál és a kiegészítő vám közötti) biztosíték nyújtását követeli meg. Ha a vonatkozó vámkontingens kimerült, vagy a termékkategóriák behozatalára nem érvényes a vonatkozó vámkontingens, a kiegészítő vámot meg kell fizetni.
Az USA-ból történő behozatal során egyes termékek esetén előfordulhat, hogy „dupla” (50%-os) kiegészítő vám merül fel utánuk (mivel a 2018/724 és 2018/886 Bizottsági rendelet, valamint a 2019/159 Bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá adott termékek egyaránt tartoznak), mint pl. a 7306408000 vámtarifaszám alá tartozó „Más hegesztett cső” esetén.
- Harmadik országos vámtétel: 0 %
- Kiegészítő vám: 25 %
- Nem preferenciális vámkontingens: 0 % => ha a kontingens kimerült, életbe lép az alábbi – további – kiegészítő vám:
- Kiegészítő vám (védintézkedés): 25 %
Továbbá egyes acél- és alumínium termékkörök esetén import engedélykötelezettség is felmerülhet behozatalkor melyet szintén figyelembe kell venni a jövőbeni beszerzések tervezésénél, különösen, hogy az engedélyezési eljárásnak több napos átfutási ideje van.
Az uniós felhasználók és importőrök álláspontját figyelembe véve – mivel bizonyos termékkategóriák esetén az uniós acélfelhasználás kétszámjegyű növekedése várható – a vámkontingens mennyiségeket az utóbbi 3 év átlagos behozatalánál magasabb szinten határozták meg, figyelembe véve azt, hogy az uniós acélfelhasználás a következő években várhatóan viszonylag stabil marad.
Előfordulhat, hogy a jövőben az uniós érdekekre tekintettel ki kell igazítani a vámkontingens mennyiségét vagy felosztását, ha az alkalmazási időszak alatt a körülményekben változás áll be. A körülmények megváltozását jelenti például, ha bizonyos termékkategóriák iránti uniós kereslet megváltozik (növekszik vagy csökken), illetve olyan dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek jelentősen befolyásolják a behozatal jövőbeli alakulását.
A Bizottság álláspontja szerint az intézkedéseknek 3 éves időtartamon át hatályban kell maradniuk, amely 2021. június 30-án jár le. Mivel az intézkedések időtartama meghaladja az 1 évet, az alkalmazási időszakuk alatt rendszeres időközönként és fokozatosan liberalizálni kell azokat. A Bizottság megítélése szerint az intézkedések liberalizálásának legmegfelelőbb módja az, hogy a vámmentes kontingens szintjét évente 5%-kal megemeli, ami azt jelenti, hogy az első liberalizálásra 2019. július 1-jén, a második liberalizálásra pedig 2020. július 1-jén kerül sor. Az ezt követő liberalizálások ugyanezt a mintát követik.
Mivel a jelenlegi helyzet szerint az USA-EU közötti tárgyalások megrekedtek így megjósolhatatlan, hogy ezt követően mennyi ideig maradnak érvényben a védintézkedések.
Varga Péter
