ELÉRHETŐSÉG
Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 98.
E-mail:
Telefon: +36-30-289-0838
Engedély vámokmány benyújtására üzemzavar esetére
A szeptember 18.-án bevezetésre kerülő új import vámrendszerre történő átállás egyik legégetőbb kérdése, hogy mi a vészforgatókönyv arra az esetre, ha az első napokban akár az ügyfelek, akár a hatóság informatikai rendszere leáll. Elvileg ebben az esetben lehetőség van hatósági vagy ügyféli üzemszünetet elrendelni, illetve kérni, amikoris az árunyilatkozatokat valamilyen alternatív módon kell benyújtani.
Jelenleg igen eltérő az Igazgatóságok véleménye abban a tekintetben, hogy ezzel a lehetőséggel milyen feltételek mellett élhet a gazdálkodó, de van olyan álláspont is, amely szerint ehhez előzetesen kell engedélyt kérni. Éppen ezért javasoljuk megfontolni az informatikai változás ezen összefüggését is, és döntés esetén felülvizsgálni, hogy a szükséges engedéllyel rendelkezik-e a cég, illetve kell-e azt aktualizálni.
A kérdéses engedély az egységes vámokmánytól eltérő formátumú árunyilatkozat adásra vonatkozó engedély, amely lehetővé teszi, hogy egy esetleges üzemszünet esetén az ügyfelek a vámárunyilatkozat adatait a saját rendszerükből egy előre meghatározott és engedélyezett formában (pl.: PDF) kinyerjék, és a NAV-nak papír alapon – esetleg elektronikusan emailen – megküldve kezdeményezzék az eljárást. A szeptemberi változással összefüggésben a NAV aktualizálta az egységes vámokmánytól eltérő formátumú árunyilatkozat alaki és tartalmi elemeit. Ennek részleteit a NAV 4001/2022 tájékoztató és melléklete tartalmazza.
A NAV KI javasolja, hogy érdemes azzal is felkészülni az új import rendszer bevezetését követő esetleges üzemszüneti eljárásokra, hogy a gazdálkodók megkérik a fenti engedélyt, hogy az import vámkezeléseket elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon is benyújthassák. Itt érdemes megemlíteni, hogy azokat is érintheti a változás, akiknek már van ilyen engedélyük, hiszen az új rendszerekből valószínűleg eltérő formátumú árunyilatkozatot lehet csak nyomatni. Így, ha az alternatív okmány mintája is része a meglévő engedélynek, akkor azt le kell cseréltetni.
Ugyanakkor a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy Igazgatóságonként nagyon eltérő az álláspont abban a tekintetben, hogy az engedélyre szükség van-e, és ha igen, akkor milyen működés mellett alkalmazandó és hogy mi szükséges annak kiadásához.
Habár a szabályok nem definiálják explicit, értelmezésünkben az engedéllyel annak kell rendelkeznie, aki az árunyilatkozatot benyújtja. Ennek megfelelően mi megkértük a saját engedélyünket, így reményeink szerint ez minden olyan vámkezelésnél alkalmazható lesz, amelyet képviselőként nyújtunk be.
Az engedély hosszútávú szükségességét is érdemes megfontolni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb a hatóság által elrendelt üzemszünet, illetve próbálják azt a lehető legkisebb forgalmi időszakra időzíteni. Mégis egyelőre kérdéses, hogy mit hoz magával az új importrendszer bevezetése, számíthatunk-e mind a hatóság mind az ügyféli oldalról zavartalan működésre az adatfeldolgozó rendszerek és azok kommunikációjával kapcsolatosan.
Fentiek alapján javasoljuk, hogy akit megnyugtat egy ilyen biztonsági intézkedés, gondolja végig ezt a lehetőséget, és szükség esetén egyeztessen az illetékes Igazgatóságával. Természetesen igény esetén szívesen segítünk az engedély beszerzésében, keressen minket bizalommal.
Nyári és téli leállásra is számíthatunk a NAV-nál
A bírósági törvénykezési szünethez hasonló, a hivatali-, közigazgatási eljárásokra vonatkozó igazgatási szünetet szabályozó törvény került kihirdetésre. A 2023. évi XXVI. törvény célja, hogy az állami-, és önkormányzati szervek nyári és karácsonyi szünetet tarthassanak.
A törvény megadja az igazgatási szünet kereteit és felhatalmazza a kormányt, hogy rendelettel rendelhessen el igazgatási szünetet és meghatározza az igazgatási szünet időszakát.
Az igazgatási szünetet elrendelő Korm. rendeletet a tárgyévet megelőző év december 15-ig ki kell hirdetni. 2023-ban csak téli igazgatási szünet rendelhető el, melynek elrendeléséről szóló Korm. rendeletet a törvény hatálybalépésétől (2023. június 2-től) számított 90 napon belül kell kihirdetni.
Az igazgatási szünet alatt a hivatalok nem látják el feladataikat és az ügyfélfogadás is szünetelni fog. A szünet időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Ez azt jelenti, hogy a hivatalokban „meg fog állni az élet”. Az igazgatási szünet alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.
Mivel az igazgatási szünet alatt az ügyféloldali határidő nem szünetel, és a törvénybe csak a keresetindítási határidő szünetelését tették bele, ezért az egyéb határidős beadványokat/kérelmeket (pl. fellebbezés) célszerű határidőben benyújtani (postán vagy elektronikus úton, mivel a hivatal zárva lesz).
Ha a kormány el is rendeli az igazgatási szünetet, az adott hivatalt felügyelő miniszter szabad kezet kap annak meghatározására, hogy mennyiben működik majd az adott hivatal, mert vannak olyan feladatok, amelyeknek az elvégzése halaszthatatlan.
A jövőben készülni kell tehát arra, hogy mind nyáron, mind télen, hosszabb és lassabb lesz az hivatali ügyintézés.
Készítette: Varga Péter szakértő
CO és számla elektronikus hitelesítése
Végre elérhető az eCO.
2023 júniustól nem szükséges a személyes megjelenés a Kamarákban, amennyiben például Certificate of Origin dokumentumot vagy kereskedelmi számlát szeretnénk hitelesíteni.
A külkereskedelmi okmányokkal kapcsolatos személyes ügyintézés és azok papíron történő kiadása mellett tehát lehetővé vált a származási bizonyítványok elektronikus úton történő hitelesítése a Kereskedelmi és Iparkamaráknál.
A szolgáltatás még nem országszerte elérhető, de bevezetésük már több helyen folyamatban van. A budapesti (BKIK) és a pest megyei kamaránál (PMKIK) már van lehetőség elektronikus úton kérelmezni az elektronikus származási bizonyítvány kibocsátását.
Az elektronikus CO formátuma megfelel a szokásos, papír alapú formanyomtatványnak, illetve az Európai Uniós Kereskedelmi és Iparkamarák által kiadott származási bizonyítvány formátumának. A kiállított eCO tartalmazni fog egy QR-kódot, illetve egy ellenőrző kódot, amelyek segítségével lehet ellenőrizni a dokumentum hitelességét.
Az eCO igénylése előtt javasolt meggyőződni arról, hogy a külföldi felhasználó az elektronikus származási bizonyítványt elfogadja. Az elektronikus CO mellett továbbiakban is igényelhető és használható a papír alapú származási bizonyítvány is.
Szívesen megosztjuk a szolgáltatás eléréséhez szükséges regisztrációval és az eCO kitöltésével kapcsolatos tapasztalatainkat, keressen minket bizalommal.
Jövedéki engedély kérelmezése saját célú felhasználásra szánt kenőolajok importálásához vagy tagállamból történő beszerzéséhez
Ügyfeleink körében egyre gyakrabban tapasztaljuk azt, hogy egy harmadik országból beszerzett géphez/felszereléshez a beszállító kenőolajat bocsájt a címzett rendelkezésre. Általában a gazdálkodók meglepődve tapasztalják a szállítmány rendeltetési országba történő megérkezését követően, hogy a vámhatóság/vámügynökség a vámjogi szabadforgalomba bocsájtás során kéri az úgynevezett jövedéki engedélyüket. Ugyanis a jövedéki törvény értelmében a kenőzsírok és kenőolajok egyrésze jövedéki terméknek minősül és engedélykötelezettség vonatkozik a harmadik országos import, export és EU-s beszerzési relációkra is. Az esetek jelentős hányadában nincs ilyen engedélye az érintett gazdálkodónak, hiszen aki nem ezeknek a termékeknek a forgalmazásával és felhasználásával foglalkozik, jellemzően annak nincs is erre szüksége. Az engedély hiányából adódóan a vámkezelés során a vámjogi szabadforgalomba helyezés nem lehetséges és a gazdálkodónak marad az a lehetőség, hogy kérelmez egy jövedéki engedélyt, megsemmisítetti vagy visszaküldi az érkező kenőolajat.
Annak érdekében, hogy ne kelljen az említett terméket megsemmisíteni/ visszaküldeni, ebben a bejegyzésünkben szeretnék eligazítást nyújtani abban, hogyan lehet az említett engedélyt megszerezni, milyen feltételei vannak és mennyi ideig tart.
A jövedéki engedély hallatán szigorú engedélyeztetési, nyilvántartásvezetési és biztosítéknyújtási kötelezettség juthat eszünkbe. Viszont azt tudni érdemes, hogy a kenőolaj saját célú felhasználása esetén a jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdálkodó egyszerűsített feltételek mellet igényeljen jövedéki engedélyes kereskedői engedélyt.
Mik is azok az egyszerűsített feltételek és mihez képest egyszerűsített?
Alapvetően egy jövedéki kereskedő engedélyhez biztosítéknyújtási (kenőolaj esetében 5 millió forint), nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, meghatározott nagyságú raktárhelyiségi és készletfelvételi kötelezettség tartozik. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó kizárólag saját célra kívánja felhasználni az importált kenőolajat a jövedéki törvény 30.§ alapján mentesülhet az előzőekben említett kötelezettségek alól. Tehát nem szükséges nyilvántartást vezetnie, biztosítékot nyújtania, adatot szolgáltatnia, előírt nagyságú raktárhelyiséget biztosítania és készletfelvételt sem kell teljesítenie. Az ilyesfajta „egyszerűsített engedély” kérelmezése során csupán igazolnia kell a gazdálkodónak, hogy
- a könnyvezetési kötelezettségének kettős könyvvezetéssel tesz eleget,
- nincs csődeljárási eljárás alatt,
- nincs meg nem fizetett köztartozása,
- és a kenőzsírt kizárólag saját célra fogja felhasználni.
A fentiekben említetteken túl a kérelmezés során szükséges egy tevékenységi leírás melyben a gazdálkodó kifejti, hogy az importál kenőolajat mire/miben fogja felhasználni és milyen mennyiségben érkeznie évente. Továbbá fel kell sorolni/be kell nyújtani a telephely vonatkozásában már kiadott egyéb szakhatósági engedélyeket (pl.: telephely nyilvántartásba vételi engedély, Önkormányzati engedély).
Amennyiben a benyújtásra kerülnek az előzőekben említett információk és dokumentációk a hatóság 30 napon belül az engedélyre vonatkozó kérelmet elbírálja (hiánypótlás esetén az engedély elbírálására vonatkozó idő hosszabb lehet). Az elbírálás során a hatóság a telephelyen tart egy fizikai szemlét, mely során megvizsgálják a telephely tulajdonságait és azt, hogy miképpen és hol fogja a gazdálkodó tárolni a kenőolajat. Ezt követően döntenek a jövedéki engedély kiadásáról.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy nincs különösebben akkor sem nagy probléma, ha beérkezés időpontjában a gazdálkodónak még nincs jövedéki engedélyes kereskedői engedélye. Ugyanis, ha harmadik országból importál termékről van szó a vámjogi előírások elsőbbséget élveznek a jövedéki előírásokkal szemben. Ezért a vámjogi szabadforgalomba bocsájtás lezárásáig a termék átmeneti megőrzési létesítményben tárolható 90 napig, melyhez nem szükséges jövedéki engedély. A 90 nap elegendő ahhoz, hogy a gazdálkodó jövedéki engedélyes kereskedői engedélyt igényeljen, hiszen ahogyan a fentiekben is említettem az engedélyezési eljárás a hatóság részéről jellemzően 30 nap.
Az általunk leírtak nem csak a harmadik országos import kenőolajra alkalmazhatóak. Amennyiben egy gazdálkodó egy Európai Uniós tagországból kíván beszerezni kenőolajat melyet saját célra kíván felhasználni, abban az esetben is van lehetőség az „egyszerűsített feltételek” szerinti engedélyeztetési eljárásra.
Összegezve a leírtakat, abban az esetben, ha az importált/Unióból beszerzett kenőolajat saját célra használja fel egy adott gazdálkodó érdemes egy jövedéki engedélyes kereskedői engedélyt kérelmeznie. Az engedély kiadásához minimális feltételeket kell teljesítenie a gazdálkodónak és az engedélyezési eljárás sem tart hosszú hónapokig. Az engedély kérelmezésében, vagy egyéb elméleti és gyakorlati kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia
Szakértő
EPR díjak
2023. július 1-jén jelent meg a Magyar Közlöny 81. számában az energiaügyi miniszter 8/2023. (VI. 2.) EM rendelete, amelynek 1. számú mellékletének E oszlopában tették közzé a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kollektív teljesítésre vonatkozó díjtételeit.
Mivel a díjtételek magasabbak, mint az ugyanezen termékkategóriákhoz tartozó környezetvédelmi termékdíj díjtételei, így 2023. július 1-től környezetvédelmi termékdíjat nem, csupán EPR díjat kell fizetni a következő esetekben:
- csomagolószerek, csomagolások (a műanyag és a biológiailag lebomló műanyag hordtasakok kivételével)
- elektronika
- akkumulátorok
- gumiabroncs
- irodai papír
- reklámhordozók.
A díjra vonatkozó díjalkalmazási feltételeket, a számlázási és fizetési módot, az elszámolási és a számlázási időszakot a koncessziós társaság honlapján közzétett általános szerződési feltételek határozzák meg.
Jelen információink szerint a termékdíj bevallás automatikusan ezeket a 0 Ft-os díjtételeket fogja alapértelmezettnek venni ezen termékkörök esetén, ugyanakkor a termékdíj nyilvántartást és bevallást ugyanúgy továbbra is teljesíteni szükséges.
A fentiek alapján mindösszesen három (nem EPR köteles) termékkategória esetében fog termékdíjfizetési kötelezettség felmerülni, amelyek a következők:
- egyéb kőolajtermékek
- egyéb műanyagtermékek
- egyéb vegyipari termékek
Az alábbi linken összefoglaljuk, hogy milyen termékdíj és EPR díjtételekkel kell számolni július 1-től.
A fentiekkel kapcsolatban szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésre a e-mail címen.
Készítette: Gombás Otília
Megtudhattuk, hogy idén milyen ellenőrzések várhatók a NAV-tól
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az általa végzett hatósági ellenőrzéseket a minden évben kötelezően kihirdetett Ellenőrzési Tervben foglaltak alapján folytatja le.
A NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján a Belső Ellenőrzési Főosztály készíti el és tartja karban a NAV stratégiai tervdokumentumaival összhangban álló, kockázatelemzéssel alátámasztott, a NAV elnöke által jóváhagyott éves Ellenőrzési Tervet.
Az idei évre vonatkozó Ellenőrzési Tervről szóló tájékoztatóját a NAV március folyamán tette közzé a honlapján.
Előzetesen fontos megemlíteni, hogy 2023-ban kiemelt ellenőrzési téma lesz a cégcsoporton belüli ügyletek-, a transzferár-, és a vámérték vizsgálata.
A vámérték kapcsán különösen fontos, hogy annak meghatározása a Vámkódex szabályainak figyelembevételével, a vámérték-megállapítási módszerek sorrendjének betartásával történjen a vámkezelés során. Fontos továbbá az utólagos áreltérések megfelelő kezelése, illetve a tényleges pénzmozgással nem járó ügyletek esetén a vám alapjának helyes meghatározása, mivel ezen a területen gyakran talál hibát a NAV az ellenőrzések során.
A NAV tájékoztató elején kiemelik, hogy a jogkövető adózók továbbra is támogatásra számíthatnak a NAV-tól a kisebb hibák javításában. A támogató eljárás tehát változatlanul részét képezi az ellenőrzési stratégiának.
A NAV az idei ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordít majd az olyan területekre, mint
- az építőipar,
- a számítástechnikai termékek kereskedelme,
- a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem,
- a zöldség- és gyümölcskereskedelem,
- az online értékesítések,
- az „adózatlan” jövedéki termékek forgalma.
Ezen kívül az idei évben az alábbi új tevékenységek kerülnek a NAV figyelmének fókuszába
- étrendkiegészítő forgalmazás,
- tüzelőanyag forgalmazás,
- klíma értékesítés és -szerelés,
- marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás.
Továbbá az idei évben új ellenőrzési témaként jelenik meg a cégcsoporton belüli ügyletek vizsgálata, melynek során a kapcsolódó vámérték helyes megállapításának kiemelt jelentősége van a vámkezelés során.
A kiemelt- és nagy adóteljesítményű adózók kötelező ellenőrzése 2023-ban is meghatározó jelentőségű lesz. Ezeknek az adózóknak a nagymértékű létszám- és forgalomváltozása ezen kívül további ellenőrzést is generálhat. Ezen adózók kapcsán elsősorban a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglaltak, a cégcsoporton belül gyártást végző veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók, és a kapcsolt vállalkozások közötti hitel- vagy más egyéb pénzügyi ügyletek transzferár szempontú ellenőrzésére koncentrálnak.
A tavalyi NAV ellenőrzések kiemelt témája volt az autóipari transzferárak ellenőrzése. Ennek során a hiányos, nem aktuális dokumentáció gyakori hiba volt, ezért idén még fokozottabb ellenőrzések várhatók ebben a témában.
2023-ban továbbra is kiemelt ellenőrzési téma lesz a számlázási láncok felderítése, a hatósági rendszerekben látható eltérések vizsgálata, valamint a NETA-köteles terméket gyártók ellenőrzése. Ezzel kapcsolatos újdonságként a számlázási lánccal érintett ügyletek esetén a NAV figyelemfelhívó tájékoztató leveleket fog kiküldeni az adózók partnerei részére.
A fentieken kívül az alábbi témák továbbra is a NAV ellenőrzéseinek előtérben vannak
- az Unióból és harmadik országból behozott, belföldön forgalomba helyezett új gépjárművek utáni regisztrációs adó- és áfa fizetés ellenőrzése,
- az importnál jelentkező alulértékelések-, valamint a vámérték valódiságának a feltárása,
- az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése,
- a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása,
- a hazai és a nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások-, és tilalmak következetes érvényesítése.
Készítette:
Varga Péter szakértő
Import áfa önadózási engedély
Az áruk 3. országból történő importálása és szabadforgalomba bocsájtása esetén alapesetben az áfát a vámhatóság állapítja meg. Ennek értelmében a megállapított áfatartozás összegét a hatóság közli az adóssal és a közölt tartozást meghatározott határidőn belül szükséges befizetni a NAV adóbevételi számlájára. A nagyobb importforgalmat bonyolító gazdálkodók számára az importáfa mértéke és annak finanszírozása jelentős anyagi ráfordítással járhat. Ezért a fizetőképességi problémákkal rendelkező vállalkozás korlátozottan vagy nehézkesen képes az őt terhelő áfa fizetési kötelezettségek teljesítésére. Ezt a problémát általában úgy oldják meg a gazdálkodók, hogy a vámeljárások során közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg a vámkezeléssel. Ebben az esetben a követett képviselőt terheli az áfa fizetési kötelezettség és a megbízó nyilatkozata alapján az áfa levonásba helyezése is a képviselőt illeti meg. Az áfa finanszírozása érdekében alkalmazott közvetett képviselő kiszolgáltatottságot eredményezhet a gazdálkodók számára. Hiszen a közvetett képviseletet kevés szolgáltató vállal a kockázat miatt, ennek köszönhetően az ilyen szolgáltatást végző gazdálkodók száma is jelentősen kevesebb a piacon, mint a közvetlen képviseltet ellátó gazdálkodnak. A szolgáltatást igénybe vevőjének ez azt eredményezheti, hogy nehezen tud másik szolgáltatót találni az elképzeléseinek megfelelő konstrukcióban. Mindemelett a képviselő jól tudja, hogy a megbízónak szüksége van rá az áfa finanszírozása miatt. Ezért javarészt olyan feltételeket és/vagy díjszabást alkalmaznak, amely a megbízó számára nem kedvező és nagyon költséges.
Felmerülhet a kérdés, hogy az áfa finanszírozásának megoldására létezik-e a közvetett képviselő igénybevételétől eltérő megoldás? A válasz: IGEN!
Sokak számára ismeretlen lehet az úgynevezett „importáfa önadózási engedély”, pedig megoldást nyújthat a közvetett képviselő kiváltására. Az engedély birtokában a gazdálkodóknak nem kell a szabadforgalomba bocsájtás során megállapított áfatartozást befizetnie a hatóság részére. Ebben az esetben a határozaton a vámhatóság feltűnteti az áfa összegét tájékoztató jelleggel, melyet a későbbiekben áfabevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni és egyidejűleg azt levonásba helyezni.
Ki kaphat ilyen engedélyt és milyen feltételekkel?
Több lehetőség is van arra, hogy egy gazdálkodó önadózói engedély birtokosa lehessen. Az alábbiakban különállóan mutatjuk be a különféle lehetőségeket.
- Alanyi jog
Vannak olyan gazdálkodók, akiknek alanyi jogon jár az áfa önadózási engedély (amennyiben azt kérelmezik). Ehhez az adóalanynak rendelkeznie az alábbiakban felsorolt uniós vámkódex szerinti engedély/tanúsítvány közül valamelyikkel:
-
- AEOC vagy AEOF
- „Helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra” vagy „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába”, illetve
- „Önértékelésre” vonatkozó engedély
Az említett engedélyek bármelyikének birtokában a gazdálkodó alanyi jogon jogosult kérelmezni az áfa önadózói engedélyt. Ilyen esetben a hatóság a gazdálkodó jogosultságának további vizsgálata nélkül, automatikusan megadja az engedélyt. A kiadott önadózói engedély ebben az esetben a visszavonásáig érvényes.
- Egyéb eset
Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a fentiekben említett engedélyek közül egyikkel sem, lehetősége van arra, hogy kérelmezze az önadózói engedélyt. Ebben az esetben az alábbiakban látható feltételeket kell teljesítenie:
Feltétel 1
- Igazolt fizetőképesség (igazolnia kell, hogy olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett).
Feltétel magyarázata:
Ebben az esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy
-
- a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás
- a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalához vagy kiviteléhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek. Továbbá a rendelkezésre álló adatok és információk alapján igazolja, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak az üzleti tevékenység típusára és volumenére tekintettel, hogy nettó eszközállományának értéke nem negatív, csak amennyiben finanszírozhatóak.
Feltétel 2
- A vámjogszabályok és adószabályok betartása- fedhetetlenség.
Feltétel magyarázata:
Ez a kitétel akkor teljesül, ha a kérelmező az elmúlt három évben nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat és az adószabályokat, és nincs nyilvántartásban gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmény.
Egyéb feltételek
- a kérelmezőnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (pl.: alanyi adómentesség)
- a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, a kérelmező közösségi és 3. országos adómentes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértékeként megtérített összege eléri vagy meghaladja:
- a belföldi összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített (adó nélkül számított és éves szinten göngyölített) összeg 67%-át, de legalább a 10 milliárd Ft-ot, vagy
- a 20 milliárd Ft-ot
Amennyiben a gazdálkodó az „egyéb eset” szerint kérelmezi az önadózói engedélyt, a kérelmet adott év szeptember 30-ig kell benyújtani. A kiadott engedély a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapig érvényes, melyet minden éven újra lehet kérelmezni.
A fentieket összegezve tehát érdemes megvizsgálni a cégeknek annak lehetőségét, hogy import áfa önadózási engedélyt kérelmezzen és ezáltal kitudja váltani a közvetett képviselő igénybevételét vagy csak csökkentse az áfa fizetésre ráfordított költségeit. A fentiekkel kapcsolatos engedély megszerzésében, vagy egyéb kapcsolódó kérdésekben szakértőink bármikor szívesen segítenek, forduljon hozzánk bizalommal a e-mail címen.
Készítette: Simon Klaudia
Szakértő
Az ICS2 bevezetésével ezeket az adatokat kérhetik az importőröktől
Az Uniós munkaprogram tervezett kezdő időpontja szerint, azaz 2023.03.01-én elindult hazánkban az importellenőrzési rendszer (ICS) 2. szakasza. Az ICS2 szakaszban kiadott verzió a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó új kötelezettségek összességének, valamint a kapcsolódó üzleti és kockázatkezelési folyamatoknak a légi úton fuvarozott összes áru tekintetében történő végrehajtására terjed ki.
A fuvarozást végző logisztikai szolgáltatónak az áruk szállítóeszközbe történő berakodása előtti értesítés (minimum adatok) benyújtása mellett az érkezés előtti adatokat (teljes biztonság védelmi adattartalom) is rögzíteniük kell az ICS2 rendszerben belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtásával.
A teljes biztonság védelemi adatkövetelmények miatt tapasztalható, hogy a korábbiaktól eltérően megkeresést kaphatnak az importőrök a fuvarozótól vagy megbízójától olyan adatok megadására, melyekre korábban nem volt szükség a szállítmány importjának ezen szakaszában. Ilyen adat lehet például: kellően pontos árumegnevezés, 6 jegyű vámtarifaszám, az EU-ban letelepedett címzett EORI száma.
Összegezve tehát több adatot kell megadniuk a logisztikai szolgáltatóknak az import szállítmányról az EU-ba történő belépés során, akik megpróbálják begyűjteni az adatokat a feladó és vagy címzettől annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás és az áru szállítása zökkenőmentesen történjen.
A fentiekkel kapcsolatos kérdés esetén tanácsadó kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Forduljon hozzánk bizalommal a e-mailcímen.
Tovább bővült az EKAER bejelentés-köteles termékek köre
A jelenleg is érvényben lévő 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben szereplő bejelentésköteles élelmiszerek és egyéb bejelentésköteles termékek, valamint a 403/2021. (VII.8) Korm. rendeletben meghatározott bejelentésköteles építőipari termékek mellett újabb termékekre vezettek be EKAER bejelentési kötelezettséget.
Az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok fuvarozásával és import tilalmával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó 130/2023 (IV.18.) Korm. rendelet alapján 2023. április 19-től EKAER bejelentési kötelezettség alá esnek a rendelet 1. mellékletében lévő táblázat 10-13., 18. és 19. sorában szereplő alábbi érzékeny termékek.
| Vámtarifaszám | Termék megnevezése |
| 1001 | Búza és kétszeres |
| 1002 | Rozs |
| 1003 | Árpa |
| 1005 | Kukorica |
| 1205 | Repce- vagy olajrepcemag, törve is |
| 1206 | Napraforgómag, törve is |
A fentiekben felsorolt, Magyarország területére behozni szándékozott érzékeny termékekre a 13/2020. (XII. 23.) PM rendeletben (EKAER rendelet) foglaltak szerint áll fent a bejelentési kötelezettség.
A bejelentési kötelezettség minden esetben a címzettet terheli. A bejelentést továbbá biztosítéknyújtási kötelezettség terheli, még akkor is, ha a biztosítéknyújtásra kötelezett az Art. szerint megbízható adózónak minősül.
A rendeletben foglaltak megsértése esetén a NAV az érzékeny terméket Magyarországra beszállító fuvarozó terhére a termék áfa nélküli értékének 100 %-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
Az aktuálisan EKAER bejelentésre kötelezett termékek teljes listáját az alábbi linken tekinthetik meg.
Készítette: Varga Péter szakértő
