Áfa törvény változás – a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatás adómentessége
2019. augusztus 23-ai hatállyal kiegészítésre került az Áfa tv. 93. §-a.
A módosítás értelmében a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatás adómentességének további feltétele, hogy a szolgáltatást „közvetlenül az importáló részére nyújtsák” Az a korábbi feltétel változatlanul érvényben maradt, miszerint a szolgáltatás díja bele kell, hogy épüljön az importált termék adóalapjába.
Az esetek nagy részében ez a típusú adómentesség mind a szállítmányozási, mind a vámkezelési szolgáltatás tekintetében a törvénymódosítás előtt is hasonló módon került alkalmazásra, mint ahogy jelenleg alkalmazni szükséges. Ahhoz ugyanis, hogy egy termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatást áfamentesen lehessen számlázni, a kapcsolódó vá
mhatározattal igazolni szükséges, hogy a szolgáltatás díja valóban beépült az importált áru áfa alapjába. Így amennyiben szállítmányozó alvállalkozót alkalmazott magára a fuvarfeladatra, és a vámkezelés során szállítmányozás, mint komplex szolgáltatás díja került beszámításra az áfa alapba, úgy a fuvarozó az áfa mentesség jogcímét elég körülményesen tudta volna igazolni, hiszen nem rendelkezett a vámhatározattal. Igazolás hiányában a fuvarozó a speditőr részére eddig is áfatartalommal bíró számlát kellett, hogy kiállítson.
A vámjogi képviselők a Vámtörvény 35.§-a értelmében Ptk. szerinti közreműködőt vehetnek igénybe szolgáltatásaik kiszervezésére. Ha a képviselő polgári jogi szerződés alapján más alvállalkozót bíz meg a vámkezelés elvégzésével, és a képviselő által az ügyfélnek kiajánlott díjat beleveszik a jogszabályoknak megfelelően az áfa alapba, akkor a képviselő számlázhat áfa mentesen. A polgári jogi szerződéssel megbízott ügyintéző cég véleményünk szerint eddig sem számlázhatott volna áfa mentesen, mert nem az ő díja került beszámításra az áfa alapba.
Ki az importáló?
Összegezve tehát az alapeset tekintetében nem jelent változást a jogszabály, a korábbi gyakorlatot támasztja alá. Jobban megnézve viszont a 93.§ (3) bekezdését a megfogalmazás – „mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtsák” – véleményünk szerint koránt sem egyértelmű. Az „importáló” személye ugyanis nincsen definiálva sem a vámmal, sem az áfával kapcsolatos jogszabályokban. Az áfa törvény az importáló személye alatt szövegkörnyezetből adódóan az árut az országba beszállító/beszállíttató adózót érti, míg vám szempontból az importáló személye alatt a nyilatkozattevőt értjük. Ez a két személy nem feltétlenül van átfedésben egymással. Vegyünk például egy láncértékesítést, ahol a kereskedő behozatja az árut az országba, és kéri leszállítani az ő vevőjének. A vámkezelést már ez a végső vevő végzi el. Ebben az esetben a fuvarozó még ha közvetlenül is szerződik a kereskedővel, nem a vámszempontból vett importálónak nyújtja a szolgáltatást, és ugyanígy fordítva, a vámjogi képviselő a végső vevőnek számláz, aki pedig nem egyezik a terméket beszállíttató – fuvarozást szervező – adózóval. Azon ügyekben tehát, ahol nem egyértelmű az importáló személye, javasoljuk állásfoglalást kérni a konkrét ügylet vonatkozásában az illetékes hatóságtól. Az állásfoglalás megírásában, illetve névtelenül történő megküldésében természetesen szívesen segítünk.
Átmeneti szabályok
A törvénymódosításhoz nem készültek átmeneti szabályok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2019.08.29-én honlapján közzétett „A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából” című tájékoztatójában szabályozta a kérdést. A tájékoztató értelmében az új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2019. augusztus 22-ét követő napra esik.
Nincsenek átmeneti szabályok az 58.§ szerinti időszaki számlázáshoz sem, így ugyanúgy a fenti szabályt érvényes ezen számlákra is. Az Áfa tv. 93. § (3) bekezdését tehát azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2019. augusztus 22-ét követi.
