Vámbírság árunyilatkozat helytelen kitöltése esetén

A hatályos vámtörvény alapján a vámkezelés során benyújtott vám-árunyilatkozat helytelen vagy hiányos kitöltése esetén a vámhatóság szankcióként vámigazgatási bírságot alkalmazhat. Ez vonatkozik bármilyen olyan adatra, amely az adott vámeljárás során a vám-árunyilatkozaton feltüntetendő. Ezek között vannak kockázati szempontból kevésbé érzékeny (pl. feladó-importnál, szállítóeszköz honossága, fuvarozási mód) és különösen érzékeny adatok (pl. áruérték, vámtarifaszám, származási ország, vámérték- és áfaalap növelő összegek).

A vámtörvény szerint a vámhatóság vámigazgatási bírságot szabhat ki – többek között – az árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggő jogsértés esetén, azaz pl. ha a nyilatkozattevő a vám-árunyilatkozat benyújtásakor nem biztosítja az abban megadott információk pontosságát és teljességét.

Ha a fenti jogsértés vagy mulasztás eredményeként vámhiány keletkezik (pl. a ténylegesnél kevesebb fuvarköltség lett feltüntetve a vámkezeléskor), a vámigazgatási bírságot a keletkezett vámhiány összegének 50%-ában kell megállapítani. Ebben az esetben tehát kötött a vámigazgatási bírság összege.

Ha a fenti jogsértés vagy mulasztás eredményeként nem keletkezik vámhiány (pl. az áru súlya hibás, de az értéke nem), a vámhatóság cég esetén 500.000 Ft-ig terjedő vámigazgatási bírságot állapíthat meg, melynek kiszabásakor mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja, megbízottja magatartásának súlyát, gyakoriságát, illetve, hogy ezen személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Ebben az esetben tehát a vámhatóság mérlegelésétől függ a vámigazgatási bírság összege.

Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni a vám-árunyilatkozat adatainak helytállóságával kapcsolatban, ha a nyilatkozattevő saját hatáskörben kérelmezi az árunyilatkozat módosítását. Tehát ebben az esetben nem alkalmazható szankcióként vámigazgatási bírság.

Abban az esetben, ha a nyilatkozattevő a vámhatósági ellenőrzés megkezdését követően, de még az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását, vámigazgatási bírságként a megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni. Tehát vámhiányos mulasztás esetén a vámhiány 25%-át, vámhiány nélküli mulasztás esetén pedig legfeljebb 250.000 Ft-ot szabhat ki a vámhatóság.

A vámigazgatási bírság kiszabása kizárólag akkor mellőzhető, ha

  •     a jogsértést vagy mulasztást nem a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követték el,
  •     a kötelezettségszegés vagy mulasztás következtében nem keletkezett vámhiány, vagy a vámhiány összege cég esetén a 150.000 Ft-ot nem haladja meg, és
  •     az érintett személy a kötelezettségszegést vagy mulasztást első ízben követi el.

Tehát abban az esetben már nem mellőzhető a vámigazgatási bírság kiszabása, amennyiben a jogsértés vagy mulasztás nem első alkalommal, hanem ismétlődően következik be. Ebben az esetben már a fent említett összegekkel kell számolni.

Fontos tehát, hogy az adott ügylethez tartozó adatok és információk a valóságnak megfelelően és pontosan jelenjenek meg a vám-árunyilatkozaton. Tehát a vámkezelés időpontjában rendelkezésre álló adatok a valóságnak megfelelőek és minél teljesebb körűek legyenek.

Abban az esetben, ha valamely adat a nyilatkozattevő önhibáján kívül álló okból a vámkezelést követően változik meg vagy valamely információ ezt követően jut tudomására (pl. korrigált áruérték, fuvarköltség, db-szám) és ezen információ alapján kérelmezi a módosítást, abban az esetben nem kell számolni vámigazgatási bírsággal.

Az áruérték, a vámtarifaszám, a vámérték- és áfaalap növelő összegek helyessége kiemelt jelentőségű, mivel ezek változása nagy gyakorisággal eredményezhet vámhiányt. Ennek elkerülése érdekében különösen fontos, hogy a cég logisztikai- és vám osztálya, valamint a pénzügyi osztálya minden releváns információról haladéktalanul tájékoztassa a vámügynököt annak érdekében, hogy az esetleges módosítást mielőbb kezdeményezni lehessen a vámhatóságnál.

A gyakorlatban nem jellemző, de előfordult már, hogy mulasztási típusú vámigazgatási bírság került kiszabásra abban az esetben, ha utólagos ellenőrzés során a hatóság által hivatalból került módosításra az árunyilatkozat.

Nem jellemző, de a gyakorlatban előfordult már, hogy hatósági utólagos ellenőrzés során annak ellenére került megállapításra (500.000 Ft-ig terjedő) vámigazgatási bírság, hogy a hivatalból történt módosítás a közölt vámokat és egyéb terheket nem érintette (nem keletkezett kintlévőség), mivel különleges eljárásról volt szó. Az ilyen esetekben is fontos, hogy az eltérésről a cég mielőbb tájékoztassa a vámügynököt és megkezdődjön az egyeztetés a módosítás szükségességéről.

A vámigazgatási bírságot a hatóság a vám-árunyilatkozaton feltüntetett nyilatkozattevő/adós részére állapítja meg, aki a saját nevében eljáró importőr, közvetett képviselet esetén pedig a képviselő lehet. Ha a vámhatóság a körülményeket figyelembe véve úgy ítéli meg, akkor lehetősége van egyidejűleg – egyetemlegesen – mindkét említett félnek közölni a vámigazgatási bírság összegét.

Budaörs, 2019. 06. 05.

Varga Péter
szakértő

Category Vám
Share :

Kedves Látogatónk, weboldalunk sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében weboldalunk igénybevételéhez, kérlek engedélyezd a sütik használatát! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás