A vám jelentősége a világkereskedelemben, különös tekintettel a 2018-ban kibontakozó vámháborúkra 3. rész
Amerikai – Kínai vámháború eseményei időrendben
Ahogyan azt az előző rész felvezetésében jeleztem, az idei év világpolitikai történéseit, gazdasági, pénzügyi folyamatait jelentősen befolyásolja az Amerika és Kína között aktuálisan dübörgő vám és kereskedelmi háború. A két nagyhatalom közötti vámháború érinti a világkereskedelem más szereplőit, régióit is. Ebben a részben megpróbálom időrendbe szedve ismertetni a történéseket.
2018. március: az amerikai elnök bejelenti a 25%-os védővámokat.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy védővámokat vetnek ki a kínai importtermékekre, melynek összesített mértéke elérheti akár a 60 milliárd dollárt is. A Fehér Házban tett bejelentésekor az elnök kiemelte, hogy az Egyesült Államok barátjaként tekint továbbra is Kínára. Az amerikai kormány a 25 százalékra emelt vámot több mint 800 kínai termékfajtára kívánja alkalmazni. A két ütemben bevezetni tervezett intézkedés éves szinten 50-60 milliárd dollárnyi kínai exportot érint. Indoklásként hozzátette a jelenlegi, erősen deficites kereskedelmi helyzet nem maradhat fenn tovább és külön kiemelte Peking felelősségét különböző amerikai szellemi termékek tulajdonjogának ellopásában.
2018.június: újabb 10 %-os védővámok bejelentése.
Kína az amerikai intézkedésekre bejelentett különböző, elsősorban amerikai áruk importját érintő vámtétel emeléseket. Washington ezekre a kínai ellenintézkedések terveire reagálva, további 200 milliárd dollár értékű kínai importra 10 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba. Pénzügyi elemzők szerint az amerikai gazdaságra és a fogyasztókra is visszaüthetnek a kínai termékekre már bejelentett, de főleg a kilátásba helyezett további importvámok. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az amerikai piacra irányuló kínai export zöme fogyasztási cikk. Az elemzések azt mutatják, hogy a tervezett amerikai és kínai vámintézkedések és ellenintézkedések együttes, közvetlen hatása 2019-ben 0,3-0,4 százalékponttal csökkenti majd az amerikai és a kínai gazdaság növekedési ütemét. A márciusban 25 százalékos vámmal sújtott 50 milliárd dolláros kínai importtételnek csak az 1 %-a volt fogyasztási cikk. Az amerikaiak úgy válogatták össze ezt az intézkedéssel érintett termékcsoportot, hogy a vámintézkedésnek legyen közvetlen inflációs hatása a fogyasztási termékek hazai piacán. Ezzel a lépéssel ösztönözni kívánták a kínai importtermékek helyettesítését, a hazai termelés felfuttatását vagy az importforrások egyirányú kockázatának csökkentését.
Ugyanez a stratégia előre láthatóan nem fog működni, amennyiben a második körben bevezetni tervezett amerikai vámintézkedések 200 milliárd dollár – az első intézkedéssel együtt, így évente 250 milliárd dollárnyi – értékű kínai importra terjednek ki. Az amerikai piacra ugyanis évente összesen 500 milliárd dollár értékű kínai export érkezik, amelynek nagy része fogyasztási cikk.
Feltételezhető, hogy ez lehet az oka annak, hogy az amerikai kormány a 200 milliárd dolláros csomagban visszafogottabb mértékben, csak 10 százalékos vámot jelentett be az első, 50 milliárd dolláros csomagra meghatározott 25 százalék helyett.
Az elemzők szerint a 0,3-0,4 százalékpontos gazdasági növekedés kiesés csak az elsődleges, úgynevezett közvetlen hatás. Ezen kívül számolni kell más, ennél is markánsabb közvetett hatásokkal is. Két közvetett hatást kiváltó okról beszélhetünk:
- Az egyik ok, hogy a második lépésben bejelentett 10 százalékos vámtétel növekedéssel érintett 200 milliárd dolláros kínai importcsomag, az amerikai üzleti szektorok széles körét érinti. Olyanokat is, amelyeknek jelentős a beszállítói hálózati tevékenysége és ebből az okból minden egy dollárnyi értéket termelő aktivitásuk egy dollárnál nagyobb értékű aktivitást eredményez más szektorokban.
- A második ok az, hogy egy ilyen intézkedés potenciális piaci és bizalmi hatása is jelentős mértékű lehet.
Más elemzők szerint vélhetően az amerikai elnök úgy gondolkodik, hogy egy esetleges kereskedelmi háborúban Kína veszítene többet. Ezen elmélet szerint Kína azért veszítene többet, mert az Egyesült Államokkal szembeni kínai áruforgalmi többlet éves értéke jelentős, 350 milliárd dollár.
Azok a vélemények járnak közelebb a valósághoz, amelyek szerint, ha Trump még tovább élezi a vámkonfliktust Kínával, „rá fog jönni, hogy a csatatér nem ennyire lejtős”, és Kína alaposan megnehezítheti a kínai piacon aktívan résztvevő amerikai vállalatok életét.
Vitathatatlan tény, hogy az amerikai multinacionális vállalatok Kínában működő többségi amerikai tulajdonú cégeinek éves értékesítése a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár. Pontosan éppen annyi, mint az Amerikával szembeni fennálló kínai áruforgalmi többlet. A kínai multinacionális cégek Amerikában működő többségi érdekeltségeinek éves amerikai piaci forgalma ugyanakkor épphogy eléri a 20 milliárd dollárt.
Az éles kontrasztnak az az oka, hogy Kína az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletét nem közvetlen amerikai gazdasági befektetésekbe helyezte, hanem elsősorban amerikai kincstárjegyekbe..
Washington dönthet úgy is, hogy megnehezíti Kína számára az amerikai kincstárjegyek vásárlását, de ez inkább Amerikára ütne vissza. Ha viszont Kína teszi nehezebbé az amerikai vállalatok működését a kínai piacon, akkor bebizonyosodhat, hogy „mégsem olyan könnyű megnyerni egy kereskedelmi háborút”.
2018.július: hogyan állt ekkor a megindított háború?
Az amerikai elnök a tényadatok ismeretében egy gazdaságilag teljesen értelmetlen kereskedelmi háborút indított Kína (és kisebb részt a világ) ellen. Annak ellenére azonban, hogy látható módon nincs egyértelmű stratégiája és hiába nyújtja egy kiszámíthatatlan, csapkodó ember benyomását, mégis bizonyos szempontokat figyelembe véve nyerésre áll. Az amerikai gazdaság jelenleg olyan jó helyzetben van, hogy érdekes módon jobban képes elviselni az elnök nehezen kiszámítható döntéseit, mint a kínai. Az is tény azonban, hogy a döntései mögött elsősorban nem feltétlenül gazdasági célokat kell keresni, hanem ezek az intézkedések inkább a nemzetközi hatalomról szólnak, mint a tényleges kereskedelmi hatásokról.
Az elnök az év elején elkezdte, tavasszal növelte, nyárra pedig tovább fokozta az elnökválasztási kampányában beígért kereskedelmi háborúját. Mint ismert, védővámokat vetett ki az európai import egy kevésbé jelentős, (ennek a története is megér majd egy ismertetést, az európai bizottság elnökével, Jean-Claude Juncker-rel egy délután és este alatt tető alá hozott megállapodásról), illetve a kínai import egy jelentősebb részére. Majd további brutális lépéseket helyezett kilátásba, többek között az európai autók és a teljes kínai kereskedelem 10-20-25 százalékos védővámokkal történő sújtását.
Abban a legtöbb jelentős közgazdász egyetért, hogy az elnök a jelenlegi stratégiájával mindenkinek, még az Egyesült Államoknak is árt. Ez a küzdelem, mint azt a fentiekben már jeleztem, elsősorban nem a gazdasági racionalitásról, nem az abszolút, hanem a relatív nyereségről szól. Az amerikai vezetés szerint nem az számít ebben a vámháborúban, hogy ki veszít, hanem hogy ki veszít nagyobbat. Egyes, eddig tapasztalt jelzések szerint egyenlőre úgy látszik Kína veszít nagyobbat és rövidtávon az Egyesült Államok fog -relatíve- jobban kikerülni a történetből.
2018.augusztus 1: a korábban bejelentett 10%-os vám 25%-ra emelkedhet?
Értesülések szerint Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy 10-ről 25 százalékra emeli a 200 milliárd dollár értékű kínai import árura kivetendő védővámot. Az amerikai kormányzat korábban, július 10-én jelentette be, hogy több ezernyi kínai termékre – köztük élelmiszerekre, bútorokra, vegyi árura – 10 százalékos védővámot alkalmaz. Hírügynökségeknek nyilatkozó források szerint a büntető vámtételek megemelését, akár napokon belül bejelentheti az amerikai kormányzat. Július elején Washington váratlanul 34 milliárd dollár értékű kínai árura, már kivetett 25 százalékos védővámot.
Válaszul Kína ugyanilyen értékben vezetett be védővámot amerikai importcikkekre.
Tény, hogy Kína, Európa és Mexikó gazdasága az akadozás jeleit mutatja, miközben az amerikai gazdaság erősödik és ez több lehetőséget ad Washingtonnak a manőverezésre az ezen országokkal vagy ország csoporttal folytatott kereskedelemben. Amerikában nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint az amerikai bérek és jövedelmek az év második negyedében csaknem egy évtized óta most emelkedtek a legnagyobb mértékben és júniusban a fogyasztás is magabiztosan növekedett.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 4,1 százalékos volt.
Ezzel szemben például a mexikói gazdaság a második negyedévben beszűkült, az euró zóna gazdasági növekedése ugyanebben az időszakban 1,4 százalékos és a kínai ipar termelése a megelőző öt hónap óta a legalacsonyabb volt.
A Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága közzétett egy jelentést, amely szerint a kínai gazdaságnak „néhány új nehézséggel és új kihívással kell szembenéznie”. A kínai pártközlemény anélkül, hogy utalt volna a vámtételek emelésére vagy a kereskedelmi konfliktusokra az Egyesült Államokkal, leszögezte: „nyilvánvaló változások vannak a külső környezetben”. A kínai vezetés gyors reakciója -lásd lentebb- hatására az amerikai szándékok visszafogottabbak lettek.
2018.augusztus 3.: Kína több ezer amerikai terméket büntetne különböző mértékű vámokkal!
Gyorsan reagált a kínai vezetés Donald Trump tervére, miszerint még magasabb 10% helyett 25%-os vámokat vetne ki bizonyos termékeire. Peking válaszlépésként 60 milliárd dollár értékű amerikai importárura ígért büntetővámokat! A kínai pénzügyminisztérium szerint az amerikai elnök terve a WTO-szabályok és a kínai érdekek súlyos megsértését jelentik és ezért, ha életbe lépnek a tervezett amerikai intézkedések, úgy ők is megemelik különböző mértékben a vámokat.
Nézzük a tervezett ellenlépéseket:
–2500 amerikai terméknél 25 százalék (pl. tequila, cipzár, bor, bőr, kakaóbab, papírzacskó);
–1078 terméknél 20 százalék (pl. rágógumi, fogkefe);
–1000 terméknél 10 százalék (pl. optikai kábel, mogyoróvaj);
-további 650 terméknél 5 százalék (pl. formaldehid, traktoralkatrészek) büntető vámot vezetnek be.
Ezek az intézkedések ugyanilyen mértékben érintenék az áruk behozatalát Kanadából is. Ezt azért látja szükségesnek a kínai kormány, mert aggódik, hogy az amerikai termékeket az északi szomszédtól hoznák be, megkerülve ezzel a bevezetendő kínai intézkedést.
2018.szeptember 18: Amerika visszalép és 25% helyett 10% vámtétel emelést jelent be.
Donald Trump amerikai elnök bejelenti, hogy újabb többletvámot vet ki kínai termékekre, ezúttal újabb kétszázmilliárd dollár értékű importárura. Így nyilvánosságra kerül, hogy Amerika ezúttal nem 25 százalékkal növeli a büntetővámok mértékét, mint azt korábban tervezte, hanem csak tízzel.
A bejelentett döntés tényének és időpontjának az a külön érdekessége, hogy időközben már mindkét fél hozzáfogott a közöttük fennálló kereskedelmi feszültséget csökkentő tárgyalások előkészítéséhez.
A kétszázmilliárdos listán olyan áruk szerepelnek, mint például a nyomtatott áramkörök és egyéb elektronikai cikkek, halászati termékek, bútorok, világítástechnikai cikkek, autógumik, vegyszerek, műanyagok, kerékpárok, gyerek-autóülések. Ezt a listát korábban, már júliusban nyilvánosságra hozták és így most nem világos, hogy levettek-e róla valamit vagy hozzátettek. Mint azt fent már jeleztem a bejelentésnek az ad különös hangsúlyt, hogy a felek már hozzáfogtak a feszültséget csökkentő tárgyalások előkészítéséhez
A kormányzati munkát belülről ismerők szerint azért csökkentették a vámtételek mértékét 25-ről 10 százalékra, mert a korábbi elképzeléseiket az üzleti világból sok rosszallás érte. Ezek közül is kiemelkedik a fogyasztói árak drasztikus növekedésének veszélye. Washington a magasabb vámtételek mérsékelésétől azt reméli, hogy az amerikai cégek nem fognak azonnal árat emelni azért, hogy a fogyasztóikra hárítsák a náluk jelentkező többletköltségeket. De az így is bizonyos, hogy az újabb vámtétel emelés még így csökkentett formában is bonyolítani fogja a várhatóan meginduló kereskedelmi tárgyalásokat Kínával.
Mint azt már korábban tisztáztuk Trump a kezdetektől fogva azt követeli, hogy Peking nagyobb mennyiségű vásárlással csökkentse az Egyesült Államokkal szemben fennálló, 375 milliárd dolláros kereskedelmi többletét.
A vámháború első fordulójában Amerika ötvenmilliárd dollár értékű kínai importárut sújtott büntetővámmal, de a sorozatnak még közel sincs vége. A jelenleg ismertetett tételen túlmenően, még rajtra készen áll egy újabb amerikai kampány is. Ha Donald Trump beváltja az összes fenyegetését, akkor nagyobb összértékű kínai termékkör kerülhet a büntető vámok körébe, mint az Egyesült Államok által tavaly Kínától vásárolt 505 milliárd dollár áruérték.
Elérkezettnek látom, hogy a következő részben az eddigiekben bemutatott történések már látható következményeiről, azok világkereskedelmet érintő hatásairól próbáljak meg minél részletesebb információkkal, elemzésekkel szolgálni.
Természetesen a sok-sok egymást erősítő vagy kioltó hatás, ellenhatás bemutatásán túl az igazi kérdés számomra és gondolom mindannyiunk számára, hogy érintik ezek Európát, az európai gazdaságokat és nem utolsó sorban benne Magyarországot.
Szerintem ezek az igazán izgalmas kérdések és, hogy ezek az írások se legyenek kizárólag elvont és túlságosan tudományos színezetűek, szükséges vámjogról, eljárási gyakorlatról, származási ismeretekről is szólni, értekezni.
Folytatom!
Tüske Péter